Oldalképek
PDF
[ocr errors][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small]

A háládatosságnak szívható örömei és a' nagy lelkűségnek 's rénynek szép éldelete közt folya-el a nap. Estve felé Lajos és a' Katonatiszt lóra ültek. Egyedül Lajos nem lele semmi rendkivül valót mind ezen emberekben és az ő cselekedeteik- ri ben, bár melly véghetlenül örven. ' dett is azokon. A' Katonatiszt felkiálta: ,,Fel merem tenni az egész világot, hogy nem mutat illy szűk hézagban annyi nemes sziyű embert, mint itt ma eggyütt voltak!“ Odébb lovaglának, 's neliány napok mulva. megérkezének a' Berghorn Ur' jó. szágába. Alig volt ott Lajos nehány napokig, midőn már jól látá, hogy Berghorn igen nemes goulokozi

[merged small][ocr errors]
[ocr errors][ocr errors]

nem tudja, frogy az száinoló könyo
vének másik oldalára mit viszem be:
Az Ur könyvében csak kiadások
vannak, igy látni való, hogy az Úr
hijjával van a legszebb jutalomnak,
mellyel a jóltéyőség birhat , ama bi-
zonyosságnak, hogy boldogitott.
Ugyan mit tud az Úr? csak ezt,
hogy: adtam; ez pedig olly kevés,
hogy én meg nem foghatom, miké.
pen viselhette-el az Úr olly sokáig
e' gyümölcstelen jótékonyságot.
„Gyümölcstelen ? mondá az öreg

[ocr errors]
« ElőzőTovább »