Oldalképek
PDF
ePub

A MAGYAR NYELV

SZÓTÁRA.

HATODIK KÖTET.

A MAGYAR NYELV

SZÓTÁR A.

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA MEGBIZÁSÁBÓL

KÉSZITETTÉK:

CZUCZOR GERGELY ÉS FOGARASI JÁNOS,

M. TUD. AKADRENDES TAGOK.

HATODIK KÖTET.

IST

BUDAPEST.

KIADJA ÉS NYOMTATJA AZ ATHENA E UM IRODALMI ÉS NYOMDAI R.-TÁRSULAT.

1874.

[merged small][ocr errors][merged small]

1

T

-T

2

gyakran toa (pl. Régi Magyar Nyelvemlékek. III. K. T

351. 1.). mutatkozik. 6) Amely szókban más gyökhang

is van, azok alapértelmére ennek is befolyása van, T, kisded alakban i, harmincz kettedik bötü a ha pl. r hangot veszünk fel, ennek jelentésében oszmagyar ábéczében, s a mássalhangzók sorában hu- takoznak az erős reszketésü hangutánzók : teretura, szonegyedik, kiejtve té. Kemény k, p társaival a terefere, trėja, trufa, terécsel, tiricsel, turul, torok, turkemény, továbbá külső hangszervek tekintetében a békol, turha, törzsönködik; a metszésre, rontásra vonyelvhangok közé tartozik, s ezek közt legközelebb natkozók : tarol, tarló, tör, tór stb. V.ö. R, gyökhang. rokona a lágyabb kiejtésü d, továbbá a ty, melylyel, 7) Nehány szóban puszta elötétül jelenkezik ú. m. kivált némely palóczos tájejtés szerint, leginkább ha talabor = alabor, talp vagy talap = alap, tata=atya, i követi, fölcseréltetik, mint : üti ütyi, kergeti ker- torlik = orlik, tabajduk = abajdok. Ide tartoznak a getyi, szeretik szeretyik, Kati Katyi, Pista Pistya stb. bámuló, egyszersmind ostoba szájnyilásra vonatkozó A régieknél számtalanszor h-val egyesülve fordúl tájdivatos szók, melyekben t. i. alaphang a szájtátó elé mint th; pl. csak történetesen kinyitva a Benigna és bámuló a v. á, ugymint : tabertos, tácsó, tájbász, asszony imakönyvében : „Láthom magad megfogyat tandi, tatri, táté. Néha nyelvhegyi rokonaival ú. m. tad, The népedeth ha megváltád.“ „Szent szívedeth, a d, cs, gy, 82, 8 betűkkel fölcseréltetik, pl. tömöszöl megszaggathá, drága véröd ki hullathá.“ A t-vel tömöcsköl, dömöszöl dömöcsköl, gyömöszöl, törzsül dörzsöl, kezdődő gyökszók száma a 150-et, a t-vel végző- tob dob, toboz doboz, te a személyragokban d, pl. döké, mint : at, et, öt, út, it, bat, bát, bet, bit, bot, húz-ad kert-ed : tonka, csonka; tivornya, devernya ; böt stb. a 60-at fölülmúlja. Mint gyökhang , 1) oly pörödik, csöpörödik ; , szó, mint Szikszó, szárszó; gyökszók, illetőleg származékok elején áll, melyek szé; tarjadzás, sarjalzes ; tunya sunya. Mint kemény természeti hangot utánoznak, mint : tap, melyből mássalhangzó néha a többi kemény mássalhangzóktaps, tapsol, tapicskol, tapad, tapaszt, tapasztal, tapos, kal is fölcseréltetik, pl. köp a székelyeknél töp, próba tapod, tapog, tapogat, tapint, tapasz, családaikkal terjedelmes szokással : tróba. Többire l. mind ezeket együtt erednek. Tompább hangzóval : top, toppan, saját rovataik alatt. topog, toporzékol, tombol, toty, totytyan, totyog, totya, Az irásbeli röviditések között (e szótárban, mint turběkol, tutul, tutyog, tutyma, tücsök. Vékonyabb tt. = tárgyeset és tb. = többes, eléfordulókon kivül) hangzókkal : tengelicz, tepiczkel, teper, tipog, tipiczkel, igen gyakran ezek jönnek elé : tipor, tik, tilinkó, tiricsel. 2) Távolítást, távolodást, ter- T tekintetes. jedést jelentő szók alaphangja, ú. m. ta, honnan tali- T. N. tekintetes nemes. ga, talicska, tasz, taszit, taszigál, tág, tál (patina ,patet T. CZ. teljes czimü (pleno titulo). szótól), tályog (abscessus, apostema), tántor, tántorog,

T. i. =

tudniillik. tántorít, tár, tát, távol, távozik, tagad, taval, a régies - T, (1), mult időt képző v. alkotó rag mint : tahát stb. Tompább hangzóval : to, tol, toliga, toli, tol-t, hal-t, él-t, kér-t, tör-ti néha kettöztetve, öntoldil, tojik, toszit, tuszkol, tusa, tusakodik, tól, töl, til. hangzó fölvételével is, még pedig vagy csak a törzsMagas hangzókkal : te, teker, tekereg, telek, telep, ten- ben, pl. ad-ott, lép-itt, de a többi személyekben csak ger, tenyér, teng, tenyész, tepsi, tér, terep, terepély, tere- egyszerüen : ad-t-am, ad-t-ul, adl-t-unk, ad-t-atok, adget, terel, terjed, terjeszt, terped, terpeszt, test ; , tétova, t-ak v. ad-t-anak ; lép-t-em, lép-t-él, lep-t-ünk stb. stb., tétováz, téboly, tébolyog, tébolyodik, ténfereg, tékozol, tép, vagy pedig mindenik személyben is pl. szabadit-ott-am, téved, téveszt, tévelyeg, tévelyedik, tilt, tilalom, tilos stb. szabadit-ott-ál, szabaait-ott, szabadit-ott-unk stb. stb. Ide tartoznak a helytágulásra, kitágulásra, illetőleg Ezen különbözések miatt a mult idők képző raga az tömöttségre vonatkozó tüdő, tügy, tüttös, töm, teli, tölt egyszerü igéknél mindig följegyezve van; s ha nem 3) Oly szók előhangja, melyek bizonyos testek taka- mindenik személynél fordul elé kettöztetés, a ragok róját, födelét, burkát jelentik, vagy burokhoz hason- több személynél is följegyezvék. Hogy ezen ragban lólag körösek, milyenek : tajk, honnan tajkos = teke- a tova (taa, toa) értelme rejlik, alig fogja valaki nösbéka, takar, takaró, ták, tok, toklász, tokla (burok), kétségbe vonni. Bopp F. is hasonlitó nyelvtanának teke, tekenő, tök. 4) Melyek alulról fölfelé távolodást, utolsó kiadásában a szanszkrit aoristusnak mint multemelkedést, magasságot jelentenek, mint : tám, tá nak a előhangjában a távolra mutató névmást biszi masz, támaszt, támad, tombácz, tuhad, túr (fölhányt rejleni. (540. S.). Egyébiránt 1. Előbeszéd, 136. 1. földhalom), tető. 5) A belerö kifelé hatásának alapfo- --T, (2), tárgyeseti rag, mely majd magán, galma rejlik ezekben : tesz, tekél, tana, tanács, tanú, majd segédhangzóval járul az illető névhez, mint tud, tudakol. Mind a négy utóbbi esetben pedig az első esetben általán önhangzón végződő nevekhez : általános tuva, Baranyában : taa, toa, a régieknél is kaszá-t, eké-t, kocsi-t, ásó-t, erdő-t, kapu-t, ürü-t; toAKAD. NAGY SZÓTÁR VI. KÖT.

1

« ElőzőTovább »