Oldalképek
PDF
ePub
[merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][ocr errors][ocr errors][ocr errors][ocr errors][merged small]

PEST,
KIADJA ÉS NYOMTATJA AZ , ATUJENAEUM“ IRODALMI ÉS NYOMDAI R. TÁRSULAT.

1870.

DW

[merged small][merged small][ocr errors][merged small][ocr errors][ocr errors][merged small][ocr errors][ocr errors][ocr errors][ocr errors][ocr errors][merged small][merged small][merged small][merged small][ocr errors][ocr errors][ocr errors][ocr errors]
[ocr errors][merged small][ocr errors][merged small]

RÖVIDÍTÉSEK.

= olvasd : annyi mint am. = annyi mint ath. = átható ige átv. = átvitten átv. ért. = átvitt értelemben belsz. = belszenvedő ige elv. = elvontan, elvont értelemben ért. = értelemben fér. kn. = férfi keresztnév fn. = főnév - és mn. = fő és melléknév gyak. = gyakorlatos harm, szr. = harmadik személyraggal h. = helyett helyn. = helynév helyr. = helyragok v. helyraggal htn. = határtalan mód il. = igehatárzó igek. = igeképző 182. = indulatszó k. = középige kics. = kicsinyező km. = közmondat

ks:. = kötszó külsz, = külszenvedő 1. = lásd m. = múlt idő magash. — magashangon mélyh. = mélyhangon mivelt. = miveltető mn. = melléknév mváros = mezőváros névk. = névképző női kn. = női keresztnév nm. = névmás nérr. = névrag. önh. = önható ige ösz. = öszvetett p. V. pl. = például par, = parancsoló mód tb. = többes szám t. i. = tudniillik tt. = tárgyeset tulajdon ért. = tulajdon értelemben 1. = vagy 7. ö. = vesd öszve.

[blocks in formation]

P

[ocr errors]

vonatkozó némely r alaphangu szók elöhangja, ú. m. parázs, parázsol, párol, párna, pergyó, pérj, perjeszt, perked, pernye, pernyeszt, perzs, perzsel, pir, pirít, piritos, pirúl, pirhanyag, pirkad, pirong, pirongat,

pironkodik, pironság, piros, pirók, porzs, porzsol, porP, kisded alakban p, huszonnyolczadik betü a zsoló, porit, pörzs, pörzsöl, pörcz, pörnye, pörnyeszt, magyar ábéczében, s a mássalhangzók sorában tizen- pörgöl, pörken, pörs, pörsen, mindezek több b, f és v hetedik; kiejtve: . Mint ajakhang a lágyabb b | ajak- mint előhangu szókkal állnak fogalmi rokonnek keményített szervtársa; de mint az alábbiakból ságban; 1. B, F, V. Így 6) néha fölcseréltetik szervis láthatni, rokon és néha fölcseréltetik a többi ajak- társaival, mint m ajakhanggal, mint : part mart, pocs hangokkal is. Ezen p-ről nevezetesebb észrevéte mocs, pocsolya mocsolya, paczi, maczi ; paszat, maleink, hogy ez 1) a következő természeti hangzók szat ; továbbá f szintén ajakhanggal: perėg, férèg; paalapja : pacz, paczka ; pacs, pacskol, pacsangol, pa- tying, fatying ; patyolat , fátyol ; hasonlókép b-vel, csirta, pacsmag ; páhol ; pall (ver); paskol, paskolás, mint : pótor, bódor, terepély, terebély, pezderkedik, paskoló, passogat; pattog, pattan, pattant, pattantyú, bezderkedik, stb. I. B betű. pattogat, pattogzik, patvar, patvarkodik, (csete) paté ; ! A p betűvel kezdődő idegen szók száma nem páva ; pecz, peczeget, peczegtet, peczczent; pelyh v. csekély, milyenek : palánk, pallér, pálma, palota, pehely, pihe (a lehelő h-val, mint könnyen elfúhatók); pamut, pánczél, pánt (?), pántlika, papir, parola, pászpelyp, pelypeg, pelypes ; peng, penget, pendit, pendül ; tor, pázsit, pelengér, pénz (?), pogány, stb. stb. mint a perczen, perczeg ; petike (a malomban, máskép : per- maguk helyén megjegyezvék. pencze) ; pesz, peszeg, peszszen, peszszent ; pezs, pezseg, L P betüvel kezdődő részint önálló, részint elvont pezsdül, pezsdit; pif paf, pifeg pufog, puffan, puffant, gyökök száma mintegy 100-ra, p-vel végződőké pepuffancs (sütemény); pih, piheg, pihen, pihes, piheske- dig, mint: ap, ep, ép, ip, áp, csáp, csip, csup sth. ködik, pihöl ; pili; pincz, pinty, pintyeg, pintyöke ; pip, pi- rülbelül 80-ra megy. peg, pipe, pipel, pipis, pipiske ; pis, pisa, pisál ; pizs, pi P. v. pl. rövidítése például, és p. 0. rövidítése zse, pizselle, pizsitnek, máskép süsétek, (hegyes tarėju, példának okáért szóknak. vagy búbu pacsirta); pisz, pisze, piszeget, piszszen ;

1 – P, ritka képző ú m. tal-p, kom-p, pely-p; pity, pitye, pityer, pityereg, pityergés ; pitty, pittypa

mint közép képző eléjön hor-p-asz, ter-p-eszkedik, s latty; pittyed, pittyeget, pittyeszt, az alálógás, pitye

némely más szókban. Jelentése részint alap, fenék, gés mellékfogalmával ; pocs, poesalék, pocsék, pocséta,

részint valamely más ajakhangból, föleg v-ből váltopocskol, pocsol, pocsolya, pocsos ; pof, pofa, pofáz,

zott el. pofoz, pofók, egyszersmind felfuvásra vonatkozik ;

-PA, magas hangon - PE, névképző nehány porcz, porczog ; pos, posvad, posvány; posz, poszoy,

szóban, mint : tompa, tömpe, törpe. poszszan ; poty, potyog, pottyan, pottyant, potyol, po

PACS, hangutánzó gyök, melynek fordítva tyolódik ; póka ; pólicz, póling; pöf, pöfeteg, pöfög, pöfékel ; pök, pökdös, pökedék, pökedelem ; pölyh, pöly

megfelel : csap; tompább hangon : pat, tap; szihös; pöng, pöngö, pönget, pöndít, pöndül ; pör, pöröl,

szegve : pacz. 1) Főnév gyanánt alkalmazva, tepörlekedik ; pör, pörög, pördit, pördül, pörget, pörgö;

nyérnek tenyérbe csapása. A gyerekek tisztelet- vagy pös, pösöl; pösz, pösze, pöszög ; pöty pötyög ; priisz,

barátság jelil pacsot szoktak adni. Adj fiam pacsot. prüszszen, prüszög ; puf, pufog, pufogat, put, puf

2) Tisztátalan, mocskos, álló víz; máskép : pocs, fan, puffant, puffaszkodik, a felfuvódás és dudorodás

honnan : pacsangol am. pocsároz; pacsmag, seprüféle mellékfogalmával; pujka v. pulyka, pukk, pukkan,

eszköz, melylyel valamit befecskendeznek, megnedpukkant, pukkantó, pukkaszt, , puska, putyóka, pu

vesítenek, pl. a kovácsok pacsmaga, máskép : pemet tyókáz; pücsök v. prücsök stb. 2) Előhangja némely

v. karapoló. Pacs, mint hangutánzó gyök rejlik a puffadtat, dudorodottat, felfuvódottat jelentő szók

pacskol, pacsi, pacsirta, pattan stb. szókban is. Mint nak : pocz, poczok, poh, pohos, podgyázz, pofa, ponk,

ilyenhez rokonok a hellen natooow, latin batuo, pók, pota, púp, potroh, potrohos, pad. V. ö. PAD.

franczia battre stb. 3) Elötéti hang ezekben : palaj (alaj), papa (apa),

PACSA, faluk Szala és Gömör megyékben ; pap (ap ?), penyv, Panna (Anna), Pere, Perzsi (Erzsi),

si helyr. Pacsá-ra, -n, -ról. pikó, pikós, Pila, pillog, pillangó, pillant, pille, pin PACSANGOL, (pacs-ang-ol) gyak. önh. m. dely (ingaly), piócza, pióka, Pista, pislog, piszkál, piti, pacsanyol-t. Sárban, vízben járva, taposva pocsároz, pitizál, pityó, pityókos, pityós, piczi, piczurka, pizseg, bemocskítja magát. Gyöke pacs, a középképzőbeli n pozsog, pozdorja. 4) Azon r gyökhangu szókban, me

közbevetett hang. V. ö. PACS. lyek forgásra, kerekségre vonatkoznak, rokon f-hez, PACSANGOLÁS, (pacs-ang-olás) fn. tt. pamidőn ez az r-vel hasonló értelmü szókat képez, csangolás-t, tb. -- ok. Sárban, vízben járva, maga mint: paracskó, szaglászva ide-oda forgó vadászeb, bemocskolása. paripa, parittya, pereg, perdül, perge, pereszlen, pe- 1 PACSÉR, falu Bács, puszta Somogy m.; helyr. recz. 5) Tüzre, égésre, sütésre, illetőleg vörös szinre ' Pacsér-ra, -- on, --ról.

àKAD. Nagy szótár V. KÖT.

« ElőzőTovább »