ben Ebersdorfnál lett meglövetése által megürült, — szándékozott neki adni; miért, hogy annak e czélra elég hatalma legyen, ujonnan akarta azt szabályozni. 1485 végére tehát nádorválasztó országgyülést hirdetett, melly közjogi tekintetben egyike lön legnevezetesb gyüléseinknek.

A nádori hatalom s méltóság tárgyában alkotott törvények következők: 1. Ha a király törvényes örökös nélkül hal meg, a nádornak a királyválasztásban első szava legyen. 2. Ha a koronaörökös kiskorú, annak gyámja, az országnak pedig kormányzója a nádor legyen. 3. Mind a király magvaszakadása, mind az örökös kiskorusága alatt országgyülést egyedül ő hirdethet. 4. A nádor az ország főkapitánya. 5. Az urak közt támadt viszályokban ő bíráskodhatik, a királyi hatalom s tekintély sértetlenül maradván. 6. Ha a király s nemzet között valaha viszály támadna, a nádor leend a közbejáró békebiró. 7. Ö hallgatandja ki az idegen hatalmak követeit, ha a király együgyű vagy hanyag lenne. 8. Az igazságtalan adományzások miatti panaszokat ő hallgatja ki s viszi a királyhoz s eszközlendi ki azoknak megorvoslását. 9. Ő az ország legfőbb birája a király után; s nem csak jószágfoglalásí, hatalmaskodási pörökben itélhet, hanem a birtokjogiakban is, s a király csak különös kegyelemképen engedheti el az általa kirótt birságot, mig a más biróktól ítélteket a rendes uton megszüntetheti. 10. A király távollétében a nádor a kormányzó mindenben, adományzásokat s kegyelemleveleket kivéve; a kormányt azonban egy, mellé rendelendő tanácscsal, de mint annak feje igazgatandja. 11. Ő a kunok ispánya s birája, kiktől évenként szokás szerint 3000 aranyat nyer dijul. 12. Ő birája Dalmátországnak is, miért némelly szigetek jövedelmét huzza díjul.

Miután a nádor tiszti köre ekképen meghatároztatott, Mátyás a rendek megegyeztével Szapolyai Imrét nevezte

nádorrá, kiben, mint általa alacsony sorsból fölmagasztalt– ban, legtöbb bizodalma volt. Az országgyülés azután 1486ban is folytattatott s az alkotott 77 törvényozikk által leginkább a törvénykezés, a törvényszékek szerkezete szabályoztatott. A pontok föbbjei következők: a hatalmaskodási pörökben Zsigmond alatt szokásba jött rögtön itéletek (congragationes proclamatae), mellyekben t. i. a pörös kérdés a király parancsára összegyűlt megyei nemesség esküvel pecsételt tanutételei szerint a főispán és szolgabiráktól rögtön eldöntetett, a számos visszaélések miatt 1) — valamint a hasonló nádori törvényszék s rövid határú idézések is eltö→ rültettek. Helyökbe ezeknek a megyei rendes törvényszékek ál→ littattak, mellyek a király kinevezte főispánból, az ettől választott alispánból, s a megyei nemességtől megbizott négy szolgabirákból és nyolcz, tiz vagy tizenkét táblabirákból szerkesztettek, kiknek mindnyájoknak jobb birtokuaknak lenni, s a hivatalt a szolgabiráknak 50, a táblabiráknak 25 girányi birság alatt elvállalniok s egy évig viselniök kelle. Eltörültettek minden kiváltságok a megyei törvényszék alól s alájok vettetett minden megyei lakos, a polgári ügyekben a papság is, kivéve egyedül az örökös grófokat; tiszti körük pedig minden polgári és bünperekre kiterjesztetett, kivéve a hűtlenségi, honárulási s tizedi kérdéseket, mellyek egyedül a király itélete alá tartoztak. Különösen a polgári pörökre nézve, mellyek első folyamodásban kivétel nélkül a megyei szék alá tartoztak, rendeltetett: hogy évenként két törvényfolyam (octavae) tartassék, husz napra sz. György és sz. Mihály napja után; és a hatalmaskodási, zálog és adós

') A törvényczikk e törvényszéket „inauditum iudicium vel potius corruptela-nak nevezi, mellyen,,plurimae enormitates, et inaudita scandala, pericula etiam inopinata“ szoktak történni. L. ezen, a német Vehmgerichthez hasonló törvényszék lejrását: Sigismundi Decr, maj. VI, 1435: 4,

sågi pörökben mindjárt az első törvényfolyamon, egyéb jogi pörökben pedig a negyediken mulhatlanul mondassék itélet. Egy ügyész csak 14 ügyet védhessen, nehogy különben a perfolyam lassuljon, A fölebbvitel a rendes birákhoz történjék. Valának pedig ezek a következők: a nádor, az országbiró, a királyi főcancellár, vagy ennek távollétében, helyettese, kire tudniillik a kir. pecsét őrizete bízatott (kir. személynök); és volt mindegyiknek helyettese s itélő mestere. E fölebbviteli törvényszéken legalább két rendes birónak jelen kelle lenni, kik helyett azonban a király szükség esetén ideiglen másokat is nevezhetett. A többi, e gyülésen alkotott törvények közt nevezetesb az, mi szerint lengyelek s velenczeieknek az országban fekvő birtokot eladni becstelenség vádja s büntetése alatt eltiltatott; a parasztságnak pedig szabad költözési joga megerősíttetett.

E gyülés után Mátyás fő gondját fia igényeinek kivivására s egész Osztrákország meghódítására fordította. Mi az elsőt nézi, nem mulasztott el semmit, mi által öt a közvéleményben lassanként emelheté, s neki barátokat szerezhetett. Nyilvános megjelenéseinél őt mindig maga mellé rendelé s jobbjára ülteté, a királyi asztalnál, midőn idegen követeket, vagy országnagyokat megvendégelt, gyakran egészségváltozást színlelvén, az előlülést neki engedé. Alkalmat nyuj→ tott neki az urak némi ügyében közbejárói szerepet viselni, egy s más kegyelemért azok számára folyamodni, s gondja volt, hogy folyamodása ne legyen sikeretlen 1). Gondoskodott házasságáról is, s Galeazzó Biancát a milanói fejedelem testvérét, ki az időben szépsége és gazdagságáról elhír– hedt volt, tűzte ki nejéül; mi végből az előleges szerződé

1) Bonfin Dec. IV. Lib. 7,

sek megtételére a nagyváradi püspököt mindjárt a gyülés után Milanóba küldötte 1).

De az osztrák háború is feszültebb figyelmet igényelt. Miksa, Fridrik császár derék, munkás fia a birodalmi gyülésen római királylyá választatván, a fejedelmektől Mátyás ellen segedelmet eszközlött; miért ez a franczia és cseh királylyal kötött frigyet, s még nagyobb buzgalommal látott a tartomány elfoglalásához. De becsületére válik az osztrák várkapitányoknak is, hogy váraikat vitézül védelmezték; mi okból az ostrom mindenütt huzamosan tartott s a foglalás csak lassan haladt előre. 1486 végéig a tartomány dunabalparti része mind e mellett is egészen hatalmába esett. A következő évben Németujhelynek már hosszan folyó ostromát maga kezdé igazgatni 2); s ekkép a város nem sokára, s vele együtt a többi Austria is könnyen hatalmába került. 1487 vége felé érkezett meg valahára, a hadi tetteiért bátor melléknévvel megtisztelt Albert szász herczeg vezérlete alatt a biro→ dalmi sereg Stajerországba. Mátyás tüstént elébe ment ellené→ nek; de mind a két vezér tartott egymástól, s némelly apróbb, a németekre szerencsésebb csatácskák s a magyar seregtől tett foglalások után, a következő feltételek alatt fegyverszünet köttetett: A császár és a király ügyöket a pápa békebirósága alá bocsássák; ha az itélet Mátyásnak kedvezend, akkor a

1) U. o. Katona: 16, 745.

1) Itt fogadta a békét meghosszabíttatni kérő török szultánnak követét; kiről midőn hallauá, hogy a keleti ügyekben szerzett tapasztalásai miatt kissé elbizott és kevély, az ágyuk menydörgései közt, nem messze a város falaitól hallgatta ki öt; s midőn ez félelemtől reszketve alig tudna néhány szót dadogni, visszautasítá őt, mondván, hogy látja, mikép a szultán kivánságának megértésére magának kell Konstantinápolyba követet küldenie. Bel: Apparat. ad Hist, 114.

császárt, ha ő az itéletnek meghajolni nem akarna, a birodalmi rendek ne segítsék; ha pedig a pápa Fridriknek itélné oda az igazságot, akkor Mátyást ne segítsék alattvalói s hűbéresei; a fegyverszünet, melly alatt az itéletnek kimondatnia kell, 1488ki öszelő hónapjáig tartson, ha pedig a pápa addig itéletet nem mondana, a szerződés ereje megszűnjék.

E fegyvernyugvás alatt Mátyás ismét időt nyert fia ügyét előmozdítani. A házassági szerződés Biancával 1487 végén olly feltétel alatt köttetett meg 1), hogy az pénzben 100, drágaságok s ékszerekben 50 ezer aranyat hozzon jegyajándokul. Ugyanennyit kötelezett le neki Mátyás is, minek fejében Austriát, a hunyadi grófságot, Munkácsot, Debreczent s több más várost, Thurócz, Árva s Liptó megyét, Sleziában pedig az oppelni; testi, ratibori és sagani herczegségeket kötötte le; melly utólsót illetőleg azon szerződésre lépett János herczeggel, annak akkori birtokosával, hogy halála után azt Corvin János örökölje. De Sforza LaJos kivánta, hogy Corvin magyar korona örökössé is kineveztessék. Mátyás ezt jelenleg még nem tehetvén, legalább Morva és Slezia birtokába szándékozott fiát behelyezni. A két oppelni herczeg azonban, kiket Mátyás hűtlenségök miatt 1487ben fogságba tétetett, a következő évben kiszabadúlván s a herczegségének Corvinra lett átirását megbánt sagani herczeggel frigyet kötvén, föllázadt. Mátyás tehát öket haddal támadta meg s herczegségeiket elfoglalta 2). E háború volt oka, hogy Mátyás, miután a császárrali fegyverszünet ideje lejárt, s a végelhatározástól rettegő Fridrik alattomos munkálódásai által a pápát itéletmondásában meg

) Katona 16, 828,

2) Bonfin Dec. IV. Lib. 8.