Oldalképek
PDF
ePub

73

EKKÉDIG-EL

EL-EL

74

EKKÉDIG, (am. ez-ként-ig) ih. Elavult szó. 1. tat. El innen! El a harczba ! 2) Folytonosságot időEDDIG.

ben és térben, vagyis tartósságot, és terjedelmet. ElEKKÉNT, (ez-ként) ih. E szerént, így. Ekként bámultam. Elálmélkodánk. Eladdig vártunk. Papírcselekedjél te is. Ekként semmi sem lesz belőle. Külön- pénzzel elárasztani az országot. Elborítá az árvíz a bözik: ekkép.

mezőket. Különösebben 3) valamely fogalomnak igeEKKÉP, EKKÉPEN, (ez-kép v. – képen) ih. határozókban nyomatosbitására szolgál, s ekkor naDy formán, ily módon.

gyon, fölötte, egészen értelemmel bírván felső fok gyaEKKOR, (ez-kor) ih. Ezen időben, ezen korban. nánt áll

. Elannyira szerettem öt. Elvégre megtörtént,

mit vártam. Elmessze távozott. Elkésőre. Elvalahára. EKKORA, (ez-kor-a) mn. tt. ekkorát, tb. ekko- És jövének mind elhozzáiglan. A templomnak soperrák. Eredeti értelemben csak idöröl, korról mondatik. láha ketté szakada felöl mind elaljaiglan. (Tatrosi coMidön ekkora voltam, mint ezen kis fiú. De a szokás dex). Kiváltképen igeszókkal és származékaikkal ösza térre is kiterjesztette : ekkora jég esett mint ezen

vetéve jelent teljességet, teljes elvégzést, valami egédió. Ez utóbbi értelemben talán gor v. gar (azaz nagy, szet, befejezést, sőt a tárgyhoz képest mértéken túl nagyság) szó rejlik benne. V. ö. AKKORA.

levőt, tulságost is; melyeknek számtalan példáit látEKKORÁIG, (ez-kor-a-ig) időhatárzó. Ezen ide- hatni a következő öszvetételekben. ig. Ekkoráig senki sem gondolt az ilyesekre.

Ha mint igekötőn a hangsúly ő rajta fekszik, EKKORÁRA, (ez-kor-a-ra) 1) Időhatározó. akkor az ige előtt áll, és pedig vagy közvetlenül, pl. Egész ezen ideig, ekkoráig. 2) Mértékhatározó. Ek- Elmegyek Budára, 8 téged is elviszlek magammal ; vagy korára rött vagy dagadt a seb, mint ezen tojás. közvetőleg, mely esetben csak mellékes hangsúlylyal EKKORI, (ez-kor-i) mn. tt. ekkori-t, tb. – ak.

bir. El soha nem fogadom ajánlásodat. Ha pedig a hangEzen időbeli, jelen korbeli.

súly a tiszta igére, vagy más szóra esik, rendszerént EKKORIG, EKKORIGLAN, (ez-kor-ig v. -ig. Budára, vagy Budára (nem máshova) megyek el

az ige után jö, pl. Holnap (nem máskor) megyek el lan) ih. Mostanig, jelen ideig.

holnap. EKRENDĖZ, m. ekrendez-tem, tél, -étt. Ba

Minthogy pedig a meg igekötő szinte mint az el latonmelléken am. másnak utjában hánykolódik, lába valami egészet, bevégzettet jelent, innen fejthetjük alatt akadékoskodik; talán több betű áttételével am.

meg , régi iratainkban miért cseréltetik fel e kettő hentereg, hentergözik. EL, (1), elvont gyök elö, eleinte, elsö, eldöd, volna Jézus é beszédeket. Meghagyja (ma : elhagyja)

egymással, péld. Mikor megvégezte (ma : elvégezte) eleve, s az újabb alkotásu elnök, elöd, elv származé-ember atyját és anyját, azért kiket Isten egybeszerkekokban. Ezen származékokból itélve jelentése : lény, tett, ember meg ne válaszsza, (ma : el ne válaszsza). mely más lényeket megelőz , felülmúl. Legközelebbi Elfeledkeztek (ma inkább : megfeledkeztek) kenyeret rokona hangban és értelemben sinai nyelven : li, mely venniök. (Tatrosi codex). Ma is életben vannak : elSchott Vilmos Vocabularium Sinicum-ában így értelmez- és meggondoltam, el- és megismerem, el- és megérkezik, tetik: rerum omnium principium non materiale, sed ma

el- és megérteni. teriale inclusum. lumen naturae,indicans quid faciendum

Mindazáltal némi fínom árnyalat látszik a kettő sit quidve fugiendum. recta rerum ratio. recte dispone- között

, pl. nem mondjuk : elgazdagodni, hanem megre, gubernare. Továbbá a csagataj alli (elül való rész, gazdagodni, ellenben : elszegényedni. Így elnémetesítni azaz elő, fn, valaminek eleje, Abuska). Szintén egyezni más értelmű mint megnémetesítni , valamint elmagyalátszanak vele a héber 4 (erő; erős, hatalmas ; is- rositni és megmagyarosítni is. Az el igekötőt az haszten), sise (isten), 598 (fejdelem, fejdelemség), arab nálná, kinek nincs inyére a magyarosodás' vagy ,néervel (elő, előbbi, első; honnan a török ewelki = el metesedés, a meg-et pedig , ki azt óhajtja , szereti. ső), iláh vagy alláh (Isten), török ilk (első), latin ele- így ,elhízott és ,meghízott sem egyenlő jelentésüek. mentum stb. A magyarban rokon vele er gyök, ered, Amazt épen nem lehetne kedvező értelemben monEredet, ereszt stb. szókban.

dani. Megöregedett és ,elöregedett' szók közt az EL, (2), ih. és igekötő. Rokonok vele közelebb-utóbbi az öregedésnek szintén nagyobb fokát vagyis ről 1) a mennyiben mozgást jelent, a szanszcrit il, a korát jelenti. ,Megérik' valamely gyümölcs am. érettnémet eilen, a hellen él.co, iaw, holland ylen, fran- ségre jut; ,elérik' am. túlérik. Megérni' valamely czia aller, svéd ila , dán ile stb. 2) mennyiben foly- jövő időt vagy kort, szokottabb mint , elérni', de ez is tonosságot, teljességet jelent, a szanszcrit alisz (sok, megállhat; hanem eléri helyett, (pl. eléri az agár a tele), alan (fölötte), al (tölt), latin alo, hellen 0, nyúlat) nem jó volna : ,megéri". Számtalan példát hoztir@, li.c, oùlos, odos, német: all, viel, voll, csaga- hatnánk fel, de erre itt nincs szükség, mert az egyes taj, ulug v. uluk (nagy), ulub, (nővén. Abuska) stb. czikkeket igyekeztünk lehető bőven tárgyalni.

Jelent 1) általán mozgást, bizonyos helyről ki Ugyanezen el gyök illetőleg l hang számtalan mozdulást , legyen ez távozás, vagy közelítés, pl. ne más szók, ragok és képzők alkotásában is nagy szemenj el, jöj el, vigyétek el, hozzátok el, s használtatik repet viszen, péld. a mennyiben mozgást jelent : illindulatszóul is, mely távozási kemény parancsra mu- / an, v-ill-an, ol-d, h-ull, m-úl, k-ull-og, cs-el, f-el, ny-il,

75

· EL-ELADÓ

ELADÓ-ELAJANGOL

76

ny-ul ; így : száll, kél, kuld, szél, túl, által (el-túl) dúl, ELADÓ, (2), fn. Aki valamit árul. A gabonavál, villan, csillog, mállik, ballag, bolyog, billeg, pille, kereskedők Bánságban bevásárlókat, Györött eladókat ból 161, (ba-el) ról röl, tól töl ragok stb. a meny- tartanak. nyiben folytonosságot jelent : él, ül, áll, hely, jel, te ELADOGÁL, (el-adogál) ösz, áth. lásd : ELAle, tölt, föld, völgy, mély, mell, bél, bel, való stb. DOGAT.

Nyomatosság végett a régiek szerették az ige ELADOGAT, (el-adogat) ösz áth. Lassan-lassan kötökkel hozni kapcsolatba : el-be v. el-(,,elbėjöt- vagy folyvást elad. V. ö. ELAD. Néha am. elajándétünk nagy örömmel," egyházi ének; „vigy elbé en kozgat, elosztogat. gem,“ Pesti Gábor); hasonlók el-fel , el-ki , el-alá, ELADOGATÁS, (el-adogatás) ösz. fn. 1) Valael-szét. Lásd az illető helyeken.

mely jószágnak, áruczikkeknek lassan-lassan folytoA székelyes és palóczos tájejtésben az l mással nos eladása. V. ö. ELADÁS. 2) Vétetik néha : elhangzó előtt vagy a mondat végén elesik s az e vagy ajándékozás, elosztogatás értelemben is. hosszúvá (ee v. e) vagy ikerhangzóvá (eü, eö stb.)

ELADÓSÍT, (el-adósít) ösz. áth. Adóssággal válik : elment = êment v. eument stb.

terhel valamely vagyont, különösen ingatlant. Az oszRészletesebben értelmezve l. alább különféle

trákjog szerént a hitbizomány birlalója a hitbizományi származékaiban.

EL, (3), a hangrendhez simúlva al szóból vál jószág egy harmadrészét eladósíthatja. tozott el fejel szóban, fejal v. fejalj helyett.

ELADÓSITÁS, (el-adósitás) ösz. fn. Adósság-EL, (1), képző, változattal : -ĖL, -AL, gal terhelés. V. ö. ELADÓSÍT. -OL, -ÖL, I. -L, mint képző.

ELADÓSODÁS, (el-adósodás) ösz. fn. Adóssá

gokba merülés. -EL, (2), igerag, tájdivatosan (Abaújban, Gömörben) s a Müncheni és Bécsi codexekben eléfordul

ELADÓSODIK, (el-adósodik) ösz. k. Sok adósél helyett mint a mult idő egyes második személyságba keveredik, mely vagyonát fölülmúlja , adóssáragja : jött-el, hitt-el, lelt-el , szerett-el ezek helyett gokban egészen elmerül. jött-él, hitt-él, lelt-él stb. Azon codexekben olvasha

ELADÓSODOTT, (el-adósodott) ösz. mn. Vatók ezek is : szönj.el (= szúnj-él), eröködj-el (= erő-gyonát kimeritö, fölülmuló, fölemésztő adósságba keködj-él), egy-el (= egy-el).

veredett. Eladósodott gazda, kalmár. -EL, (3), ÉL helyett 1. É betű alatt.

ELÁGAZÁS, (el-ágazás) ösz. fn. Tulajdon ért. ELÁBRÁNDOZ, (el-ábrándoz) ösz. önh. Ábrán- valamely növénynek azon tulajdonságą, melynél fogva dozásba merül, folyvást ábrándoz. V. ö. EL és ÁB-ágai szaporodnak és szétterjednek. Átv. ért. családRÁNDOZ.

nak, nemzetségnek szaporodása. V. ö. ÁG, ÁGAZIK ELAD, (el-ad) ösz. áth. 1) Valamit áruczikk és EL.

ELÁGAZIK, (el-ágazik) ösz. k. 1) Tulajdon ért. gyanánt bizonyos áron másnak enged, nyujt. Eladni piaczon a gabonát, pinczében a bort. Eladom a kaka

a növény ágai szaporodnak és szétterjednek. 2) Átv. som tizenhárom garason. (Népd). 2) Férjhez v. férjnek ért. valamely család , nemzetség, nép szaporodik, és

különfelé elterjed. Mondatik hegyek-, erdők-, vizek, ad (leányt). Három leánya volt, mind eladta.

folyókról is. A kárpátok sokfelé elágaznak. A Duna Édes anyám eladott engemet,

Pozsonynál elágazik.
De nem tudja kinos életemet.“

ELÁGAZOTT, (el-ágazott) ösz. mn. 1) Sok ágra
Népd.

terjedt. Elágazott füzek. 2) Átv. ért. Elágazott család, ELADÁS, (el-adás) ösz. fn. 1) Valamely áru- atyafiság, nemzettség. Elágazott hegyek, folyók. Elágaczikknek határozott v. kialkudott áron oda engedése, zott öszveesküvés. nyujtása. Eladáskor kifizetni az árukat. 2) árulás. ELAGGÓDIK, (el-aggódik) ösz. k. Folytonos Ezen értelme nem tisztán magyaros, s leginkább a aggodalomban él. V. ö. AGGÓDIK. Csekély dolgon németes városokban használtatik a boltok feliratain. hetekig, hónapokig elaggódik. Pálinka-eladás, helyesebben: pálinka-árulás, vagy ELAGGOTT, (el-aggott) ösz. mn. Régtől fogva pálinka-mérés.

agg, egészen agg, elvénült, halálra megérett. MondaELADDIG, (el-addig) ösz. ih. 1) Annyi ideig, tik néha olyanról is, ki időnek előtte, nyavalyák, oly sokáig. Eladdig ingerlették, hogy végre diihbe jött. vagy kicsapongások miatt megtörődött. Elaggott 2) Oly messze, oly távol. Eladdig vitte a terhet, mig jencz, gyönyörvadász. le nem roskadt. V. ö. EL. (2).

ELÁGYAL, ELÁGYAZ, (el-ágyal v. – ágyaz) ELADÓ, (1), (el-adó) mn. tt. eladó-t. 1) Vásár- ösz. áth. A gabonakévéknek a szérün nyomtatás vagy ra, áruczikk gyanánt kitett, kiállitott; mit a tulajdo- csépelés alá kiteregetését elvégezte. Máskép : benos bizonyos áron másnak engedni kész. Eladó juhok, ágyaz. lovak , gabona , bor. Eladó ház. 2) Leány, ki már ELAJANGOL, (el-ajangol) ösz, áth. Elrestel elérte azon kort, melyben férjhez lehet menni. Eladó valamit félelem- vagy szeméremből. Kriza János gyüjleány.

teménye.

ELAJÁNDÉKOZ-ELALJASODIK

ELALKONYODIK-ELALSZIK

78

ELAJÁNDÉKOZ, (el-ajándékoz) ösz. áth. Va ELALKONYODIK, (el-alkonyodik) ösz. k. 1. lam.t ajándékképen másnak ad, enged. Legszebb lo- ELESTVELEDIK. rail, agarait elajándékozta.

ELALKUSZIK, (el-alkuszik) ösz. k. 1) Sokáig, ELAJÁNL, (el-ajánl) ösz. áth. Ajánl valakit, folytonosan alkuszik. Elalkuszik egy zsák korpán óra valamit a végett, hogy más elfogadja, magához számra. 2) Ból böl ragu nevekkel am. a hagyott, vagy

szabott árból valamit lehúz, lealkuszik. Száz forintból ELAJÁNLKOZIK, (el-ajánlkozik) ösz. k. Ajánl- elalkudott tizet. Erzik a végett, hogy valahová vigyék, valahol vala ELÁLL, (el-áll) ösz. önh. 1) Sokáig áll, soká zire alkalmazzák. Utitársul elajánlkozni. V.ö. AJÁNL- tart. Némely gyümölcs soká eláll. 2) Megszünik, nem KOZIK.

müködik. Az eső- és szélről mondják, ha esni vagy ELÁJÚL, (el-ájúl) ösz. önh. Teljes ájulásba, füni megszűnik. Az eső elállott. A szél elállott. A szóvaluságos ájult állapotba esik. Ijedtében elájult. V. ö. lási tehetségről, midőn valaki betegség, szélhüdés AJUL.

vagy

haldoklás miatt többé nem szólhat. Szava elálELÁJÚLT, (el-ájúlt) ösz. mn. Ájulásban szen- lott. 3) Távolitó raggal, föltett czéljáról, szándékáról Telő, létező. Elájult beteg.

vagy valamely szerződésről stb. lemond. Attól semmiELÁJÚLVA, (el-ájúlva) ösz. ih. Ajúlt álla- képen el nem állok. Ha követelésedtöl elállsz, nem potban.

borgatlak. 4) Valamely felekezettől elpártol, elválik. ELAKAD, (el-akad) ösz, önh. Mentében, moz 5) Valamely ruhanemű bősége miatt nem egészen ilgisában úgy meggátoltatik, hogy tovább nem mehet, lik a testhez. A dolmány nagyon eláll a deréktől. 6) den mozoghat. Elakad a szekér a sárban. Elakad a Áthatólag, útját állani valakinek. A haramiák útunkat hují a zátonyon. Elakadtunk. Átv. ért. Elakad a szó elállották. a nyelren. Elakad a képzelet, a gondolat, az ész. Ela De e mérges állat elállotta útam , kad szándékában, föltételében. V. ö. AKAD.

Melyet bár izzadva mégis eloltottam.“ ELAKADÁS, (el-akadás) ösz. fn. Szenvedő ál

Vöfélköszöntés. lapot, midőn valaki vagy valami elakad. 1. ELAKAD.

ELÁLLÁS, (el állás) ösz. fn. 1) Állapot, midőn ELAKASZT, (el-akaszt) ösz. áth. 1) Mentében,

valaki mozgásában, müködésében valamit fenntartóztat, s

vagy valami eláll, ezen igének bevett értemótevább haladni, mozogni, müködni nem engedi. A ke- nyeiben. Gyümölcs elállása. Föltételtől való elállás. recet elébe gördített kövel elakasztani. A víz folyását

Az eső elállására várni. 2) Cselekvés, midőn valaki git által elakasztani. 2) Valamit függő helyéről más

állva gátot vet. Útak elállása, 1. ELÁLL. borá függeszt. A ruhát egyik szegről a másikra ela

ELÁLLÍT, ELÁLLIT, (el-állít) ösz. áth. 1) kast'ani. V. ö. AKASZT.

Más helyre állít, helyez. Az ört elébbi állomásáról EL-ALÁ , (el-alá) ösz. igekötő, melyben az el máshová elállítani. 2) Elrendez , elhelyez. Elállítani &z atóbbi szó nyomosbítására szolgál.

a katonákat, a munkásokat, kitkit a maga helyére.

3) Mozgásában , mentében akadályoz, megszüntet. Az nap vigaságban el-aláment vala.

Elállítani a malomkereket. Elállítani a vérfolyást. Istvánfi Pál a XVI. századból. ELÁLLITÁS, (el-állitás) ösz. fn. 1) Elebbi hely. ELÁLDOZÁS, (el-áldozás) ösz. fn. A napról

ről másra állitás. 2) Elrendezés, elhelyezés. Az örök,

a munkások elállitása. 3) Megszüntetés, akadályozás. mondatik, midőn leszáll, elnyugszik. Máskép : le- v.ö. ELÁLLÍT. adozás. ELÁLDOZIK, (el-áldozik) ösz. k. Mondjuk a

ELÁLMÉLKODIK, (el-álmélkodik) ösz. k. Sonapról, midőn lemegy, leszáll, lenyugszik. Máskép : káig álmélkodik , bámúl, elméláz. V. ö. EL és ÁLsáldozik. V.ö. ÁLDOZIK.

MÉLKODIK. ELALÉL, (el-alél) ösz. önh. Teljes aléló álla

ELÁLMODOZIK, (el-álmodozik) ösz. k. Folypriba esik, 1. ALÉL.

tonosan álmodozó állapotba van merülve ; álmodozás

hoz hasonló képzelgésben mereng. ELALÉLT, (el-alélt) ösz. mn. Tartós aléló ál

ELALMOZ, (el-almoz) ösz. áth. Alommal egélapotban levő, szenvedő, 1. ALÉLT.

szen behint; teljesen beszalmáz, beszemetez, begazol. ELALÉLTSÁG, (el-aléltság) ösz. fn. Szenvedő V. ö. ALOM. állapot, midőn valaki alélt. 1. ALÉLT.

ELALSZIK, (el-alszik) ösz. k. Ellepi az álom; ELALÍT, (el-alit) ösz, áth. Valakit teljes álomba álomba merül; éberségét teljesen elveszti. V. ö. EL szenderit. Máskép : elaltat, régiesen : elalut.

és ALSZIK. Átv. ért. mondatik 1) a tűzről, midőn ELALJAD, (el-aljad) ösz. önh. A maga nemé égni megszün. Elalutt a tüz. 2) a lélek és test müköben elfajzik, elcsenevész, becsében alászáll. Különö- déseiről, midőn gyakorlatban nincsenek. Elaluttak sen, erkölcsileg elvetemül.

benne a szenvedélyek. Elalutt a vér minden ereiben. ELALJASODIK , (el-aljasodik) ösz. k. 1. EL- Cselekvőleg használva am. álommal tölt el valamit. ALJAD.

Elaluszsza legszebb napjait.

79

ELALTATELAPADHATLAN

ELAPASZT-ELÁRVEREZ

80

ELALTAT, (el-altat) ösz, áth. 1) Álomba szen ELAPASZT, (el-apaszt) ösz. áth. Eszközli, derít, álomba merít, alunni késztet. Elaltatni a kis- okozza, véghezviszi, hogy bizonyos ár, nedvesség teldedet, csecsemöt. 2) Átv. ért. lelki mozgalmat, műkö- jesen elfogyjon, kiszáradjon. V. ö. APASZT. dést minden erejétől megfoszt, megszüntet. Elaltatni

ELAPRÍT, ELAPRIT, (el-aprít) ösz. áth. Apró az ifjuban a becsületérzést. V. ö. EL és ALTAT. darabokra, részecskékre elszakgat, elvagdal, elmetél.

ELÁLTAT, (el-áltat) ösz. áth. Teljes csalódásba V. ö. EL és APRÍT. Átv. ért. Elszaporáz. Elaprihoz, elámít valakit. V. ö. ÁLTAT.

tani az imádságot, beszédet. Szokottabban: elapróz. ELALTATÁS, (el-altatás) ösz. fn. Cselekvés,

ELAPRÓSODIK, (el-aprósodik) ösz. k. Általámidőn valakit vagy valamit elaltatnak.

nosan vagy mind apróvá lesz. A nem nemesített parELÁLTATÁS, (el-áltatás) ösz. fn. Csalódásba lagi lovak elaprósodnak. Rosz földben a vetemény elejtés, elámítás.

aprósodik. V. ö. APRÓSODIK. ELALUDT, 1. ELALUTT.

ELAPRÓZ, (el-apróz) ösz. áth. 1) Apró részekre ELALUSZIK, 1. ELALSZIK.

szakgat, oszt, metél. 2) Elszaporáz, nagy sietésben ELALUT, 1. ELALTAT és ALUT.

imigy, amúgy tesz valamit. Elaprózza mondókáját. ELALUTT, (el-alutt) ösz. mn. 1) Aki ébren ELÁRAD, (el-árad) ösz. önh. Nagy terjedelemlenni megszünt. Elalutt kis gyermek. 2) Égni, lángolni ben szétárad, elömlik. V. ö. ÁRAD. megszünt. Elalutt tüz. 3) Átv. ért. mozgással, műkö ELÁRADÁS, (el-áradás) ösz. fn. Az emelkedő déssel teljesen fölhagyott. Elalutt szenvedély, elalutt és kiömlő árnak minden irányban szétterjedése. erkölcsi érzetek.

ELÁRASZT, (el-áraszt) ösz. áth. Nagy bőségü ELALVÁS, (el-alvás) ösz. fn. 1) Teljes álomba és terjedelmü árral elborít, megtölt. v. ö. EL és merülés, midőn az éberségnek minden jelei megszün- ÁRASZT. Átv. ért. valamivel betölt. Elárasztani az tek. 2) Időnek álommal eltöltése vagy valaminek el. országot idegen fényűzési árukkal. mulasztása. 3) Átv. ért. a tüznek megszünése. V. ö. ELARAT, (el-arat) ösz. áth. 1) Valamit aratás ELALSZIK.

által elvesz, ellop. Elaratni a szomszéd búzáját. 2) ELÁMÍT, (el-ámít) ösz, áth. 1) Addig ámít va Tárgyeset nélkül am. aratást végez, bevégez. Mi már lakit, míg az teljes csalódásba jövén, hitelt ad, külö- elarattunk. nösen, hamis véleményre, hamis útra csábít. 2) Teljes ELÁRKOL, (el-árkol) ösz. áth. 1) Valamit árokbámulásba ejt. V. ö. ÁMÍT.

kal egészen elzár. Elárkolni az utasok elöl a legelöt, ELÁMITÁS, (el-ámítás) ösz. fn. Cselekvés, mely rétet, földeket. 2) Árok által egészen elvezet, elsziáltal valakit elámítanak, ez igének minden értelmé- várogtat. Elárkolni a vízállást. V.ö. ÁROK, ÁRKOL. ben. 1. ELÁMÍT.

ELÁRKOLÁS, (el-árkolás) ösz. fn. 1) ValamiELÁMÚL, (el-ámúl) ösz. önh. Egészen elmerül nek árok általi elzárása. 2) Árokhuzás általi elsziváa bámulásba, csudálkozásba. V. ö. EL és ÁMÚL. rogtatása, lecsapolása a víznek. V. ö. ELÁRKOL.

ELÁMULÁS, (el-ámúlás) ösz. fn. Lelki állapot, ELÁROSÍT, (el-árosit) ösz. áth. Árért vagyis merengés, midőn valaki elmerül a bámulásba, csu- pénzen elad valamely vagyont, különösen ingatlant. dálkozásba.

Máskép : elidegenít. ELANDALODIK,(el-andalodik) ösz. k. Andalgó ELÁROSITÁS, (el-árositás) ösz. fn. Valamely állapotba merül, s abban marad. V. ö. EL és AN- vagyonnak pénzen eladása. DALODIK.

ELÁRÚL, ELÁRUL, (el-árul) ösz, áth. 1) Áru ELÁNCSOROG, (el-áncsorog) ösz. önh. Áncso- gyanánt eladogat. 2) Minden áruit eladja. Én már rogva vesztegel, tölti az időt, folytonosan áncsorog. elárultam. 3) Átv. ért. hitszegőleg valamely titkot máV. ö. ÁNCSOROG.

sokkal közöl, egy harmadiknak kárával, romlásával. ELANNYIRA, (el-annyira) ösz. ih. 1) Oly igen, Judás, csókkal árulod-e el az ember fiát? (Lukács 22. oly nagyon, oly fölötte. Elannyira szerette Isten a vi- | 48). Akármiféle jel által tudat, kijelent, kimutat valágot, hogy egyetlen fiát adná. (Ján. Evangy.) 2) Oly lamit. Pirulása elárulja őt. A hazugot saját szavai messze, oly távolra. Elannyira haladt, hogy elérni le- árulják el. Bővebben 1. EL és ÁRÚL. hetetlen.

ELÁRULÁS, (el-árulás) ösz. fn. 1) Áru gyanánt ELAPAD, (el-apad) ösz. önh. Az apadást tel. eladogatás. 2) Egészen eladás. 3) A titoknak hitszejesen bevégzi. V. ö. EL és APAD.

göleg, és másnak kárára, veszedelmére történt felfoELAPADÁS, (el-apadás) ösz. fn. Állapot, mi- dözése. V. ö. ELÁRÚL. dön valamely áradás teljesen megszűn.

ELÁRUSÍT, 1. ELÁROSÍT. ELAPADHATATLAN, (el-apadhatatlan) lásd : ELÁRVÁSODIK, (el-árvásodik) ösz. k. 1) ÁrELAPADHATLAN.

vává lesz, elárvúl. 2) árva kinézésüvé lesz. (Kriza JáELAPADHATLAN, (el-apadhatlan) ösz. mn. nos gyűjteménye). Mi soha ki nem apad, minek mindig bő forrása van. ELÁRVEREZ, (el-árverez) ösz. áth. Árverés útV. ö. APAD. Átv. ért. kifogyhatatlan. Az Isten elján a többet igérőnek elad. Elárverezni az adósok apadhatlan forrása a kegyelemnek.

zait, földjeit, barmait. V. ö. ÁRVERÉS.

81 ELÁRVÚL- ELAVÚL

ELAVULT – ELBALLAG

82 ELÁRVÚL, ELÁRVUL, (el-árvúl) ösz. önh. ELAVULT, (el-avult) ösz. mn. Ami ósága, korEgészen árva állapotra , árvaságra jut. V. ö. EL és szerütlensége miatt divatos lenni megszünt. Elavult ARVA. A gyermekek szüléik kiholtával elárvulnak. szók, szokások, törvények.

ELÁRVULTSÁG, (el-árvultság) ösz. fn. Szülék ELÁZIK, (el-ázik) ösz. k. 1) A nedv egészen s gyán nélküli állapot.

általjárja ; mértéken túl megázik, nagyon megfő. EláELÁS, (el-ás) ösz. áth. 1) Valamit ásás által sik a levesben a tészta. 2) Átv. ért. a sok ivástól holteirejt, eltakar, beföd. Elásni a pénzt a közelgető ellen részeggé lesz. Elázott a sok bortól, sörtöl. V. ö. ÁZIK. rég elől. 2) Ásás által elvesz, elszed; ellop, eltulajdo ELÁZOTT, (el-ázott) ösz. mn. Mit a nedv által nit. Elásni a szomszéd kertéből valamit. Nemes ember és által járt, meglágyított. Elázott kenyér, elázott kencolna, de a fazekasok elásták a földét. (Km). der. Mértéken túl ázott, fözött. Elázott tészta. Átv.

ELÁSÁS, (el-ásás) ösz. fn. 1) Ásás általi elta- | ért. Igen megborosodott, nagyon részeg. Pálinkától, karás, elrejtés, elfödés. 2) A földnek ásó által elhá- sörtöl, bortól elázott korhelyek. Dyása, eltulajdonítása. Más földének elásása.

ELÁZTAT, (el-áztat) ösz, áth. 1) Nedvekkel ELÁSITOZ

vagy

ELÁSÍTOZIK , (el-ásitoz v. valamely testet általjárat, megpuhít, lágygyá tesz. 2) - ásitozik) ösz. önh. vagy k. Hosszasan, mintegy el. Az áztatást elvégzi. Eláztatni a kendert. 3) Túlságofeledkezve ásitozik. V.ö. EL és ÁSÍTOZIK. Áth. Elási- san ázni enged. 4) Átv. ért. valakit mások előtt betoeni az időt, azaz ásítozással, henyéléssel eltölteni. vádol, s hitelétől, becsületétől megfoszt. V. ö. EL és ELASSZONYOSÍT, (el-asszonyosít) ösz. áth.

ÁZTAT. Asszonyos természetüvé elváltoztat. Tulságos gyöngéd általjáratás. Az áztatás elvégezése. Túlságos áztatás.

ELÁZTATÁS, (el-áztatás) ösz. fn. Nedvekkel rég, puhaság elasszonyosítja az ifjakat.

Bevádolás. V. 7. ELÁZTAT. ELASSZONYOSODIK , (el-asszonyosodik) ösz. k. Asszonyossá változik által; egészen asszonyos ter

ELBÁGYAD, (el-bágyad) ösz. önh. Nagy mérmészetet ölt. V. ö. EL és ASSZONYOSODIK.

tékben, egészen bágyad. V. ö. EL és BÁGYAD. Sok ELASSZONYOSÚL, (el-asszonyosúl) ösz. önh. járásban , munkában , nagy melegben elbágyadni. Úgy 1. ELASSZONYOSODIK.

elbágyadt, hogy alig bir lábain állni. ELASZAL, el-aszal) ösz. áth. Mértéken túl ELBÁGYADÁS, (el-bágyadás) ösz. fn. Teljes azal, kiszárításig, elégetésig aszal. Az erősen fütött bágyadás, a feszülő inaknak nagy mértékben való elde rencze elaszalja a gyümölcsöt. V. ö. EL és ASZAL. lankadása ; eröt kimerítő fáradság. V.ö. BÁGYADÁS. ELASZÁS, (el-aszás) ösz. fn. Mértéken túl

ELBÁGYADT, (el-bágyadt) ösz. mn. Igen báaszás, elszáradás, elfonnyadás. Kórtanilag : nyavalya, gyadt, ereje kimerülteig fáradt, lankadt. Nagy teher mely a test nedveinek kiszáradásában áll. I. ASZ- huzásában elbágyadt , ökör. Elbágyadt gyalogutas. KORSÁG.

ELBÁGYASZT, (el-bágyaszt) ösz. áth. Egészen ELASZIK, (el-aszik) ösz. k. Egészen aszuvá bágyadtá tesz; a feszülő inakat teljesen ellankasztja. lesz, teljesen elszárad. Mondatik 1) a gyümölcsről és V. ö. EL és BÁGYASZT. Dūvényekröl, midőn nedveik kipárolognak, s újab

ELBÁGYASZTÁS, (el-bágyasztás) ösz. fn. bakkal nem pótoltatnak, 2) állatokról. V. ö. EL és Külső vagy belső hatás , erőfeszítés által a feszülő ASZIK.

inaknak teljes elgyöngítése, ellankasztása. ELASZOTT, (el-aszott) ösz. mn. Egészen aszott,

ELBÁJOL, (el-bájol) ösz. áth. A bájolást teljes elszáradt. Elaszott gyümölcsök, növénylevelek.

mértékben eszközli. Szép társalgással, énekkel , zenéELÁTKOZ, (el-átkoz) ösz. áth. Átkokkal el-, vel elbájolni a társaságot. V. ö. EL és BÁJOL. halmoz, átok alá vet, átkokkal tetéz. Elátkozni a na ELBÁJOLÁS, (el-bájolás) ösz. fn. A bájolásnak pot, melyen a szerencsétlenség történt. Elátkozta testét teljes mértéke. Elbájolásig kedves, szép, mulattató. V. lelkét. V. ö. ÁTKOZ.

ö. BÁJOLÁS. ELÁTKOZÁS, (el-átkozás) ösz. fn. Átkokkal ELBÁJOLT, (el-bájolt) ösz. mn. Bájerő által való elhalmozás ; átkos kivánatokkal tetézés.

egészen meghatott, általhatott. V. ö. EL és BÁJOLT. ELAVAD, (el-avad) ösz. önh. Divatból, szokás. A müvész által elbájolt nézők, hallgatók. ból egészen kimegy; kelendöségét, becsét, kapós

ELBAKAFÁNTOZ, (el-bakafántoz) ösz. önh. ságát elveszti; romlottá válik. V. ö. EL és AVAD.

Visszaható névmást tárgyesetben kiván maga mellé. ELAVÍT, (el-avit) ösz, áth. 1) Avulttá, ócskává Elbakafántozza magát, azaz : az illő korlátokon szótesa, divatból, szokásból kizár. 2) Elkoptat, elszakgat, val vagy cselekedettel túl lépvén elárulja gyöngeségét, elrongyol. Elavitani a ruhát. V. ö. AVÍT.

nagy bakokat lő. ELAVÚL, (el-avúl) ösz. önh. 1) Ósága miatt ELBAKZIK, (el-bakzik) ösz. k. A bakzáson áldivatból, szokásból kimegy, kikopik. Némely szók ela- tal esik, kibakozza magát. V. ö. EL és BAKZIK. púlnak, s újak keletkeznek helyökbe. Sok szokás ela ELBALLAG, (el-ballag) ösz. önh. Ballagva hl. 2) Jogtanilag : & törvényben kiszabott időt túl elmegy, eltávozik; útját ballagva folytatja. V. ö. taladja, máskép : elévül.

BALLAG.
AKAD. NAGY SZÓTÁR. II. KÖT.

6

« ElőzőTovább »