nyargatták, részint mivel elég készülete sem volt, a vár alól novemb. 1sőjén seregét téli tanyákra bocsátotta 1). Szerencsésebb volt a felvidéken Schultz tábornagy Tökölyi ellen, kit Eperjes alatt váratlanul meglepvén, megszalasztott s táborát elfoglalta. E szerencsétlensége után annál hasztalanabban ügyekezett a pártvezér mind a tőle elpártoltak s elfogottakra szabott kegyetlen itéletei, mind a szerte küldött nyilt levelei által 2) megtartani pártját a hűségben, minthogy Leopo'd lal a franczia király is békét kötvén, az eddig Franczországból nyert segedelmek is megszűntek.

Buda ostromának nem sükerültéért Károly herczeg a következő évben (1685) Érsekujvár megvételével akart magának szerezni elégtételt. A török szultán Apaffy által kétszer is békeajánlatot tön a bécsi udvarnál, mi azonban, a német birodalomból is tetemes segítség érkezvén, visszautasíttatott; s Leopold ismét három részről, a felvidéken Schultz alatt 25, Horvátországban Leszlei alatt 30, az ország közepén Károly herczeg vezérlete alatt 50 ezernyi haddal kezdette meg a háborút. Károly julius elején fogta körül Érsekujvárt. Mig azonban itt az ostrom folyt, a budai pasa Esztergamot megszállotta. A herczeg tehát hadának egy részével ellene indult, őt a város alól aug. 16kán elűzte s ostromszereit elfoglalta. Ezalatt Érsekujvár ostroma is olly szerencsével haladt, hogy a vezérek Esztergam megszabadulta után harmadnapra rohanást intézhettek; a török ezenben reményét s bátorságát vesztvén, fehér zászlót tűzött a falakra; de a vívók arra nem ügyelvén, a falakat meghaladták s a 3 ezernyi örségből két százat alig hagytak meg életben; a várral 93 ágyu került a gyözök kezébe 3).

') Han: 626. Wagner: Hist. Leop. 1, 634. Hammer: 3, 760.) Katonánál: 35, 141.3) Hammer: 3, 775. Han: Panuonia 712. Wagner: Hist. Leop. 1, 663.

Tökölyi elfogatása.

333

Ez alatt Tökölyi ellen is szerencsésen folyt a háború. Schultz Tokajt és Kállót megvévén, hosszu ostrom után Eperjest is elfoglalta, Kassát pedig megszállotta. Eleinte ez is keményen védelmezte magát; de egy váratlan történet az elégületlenek ügyét egészen megrontotta. Az Érsekujvár eleste által megfélemlett török Károly herczeghez békéért folyamodott; de ez arról hallani sem akart, mig a török udvar Tökölyit ki nem adja. Ezenben Tökölyi is látván, hogy letünt pártfogójának szerencsecsillaga, a bécsi udvarnak Szirmay István által egy folyamodást nyujtott be, mellyben a még hatalmában lévő várakat átadni, az elégületlenektől elszakadni s minden erejét a császáréval a török ellen egyesíteni igérkezett, ha méltányos feltételek alatt kegyelembe fogadtatnék. A bécsi udvar erre ugyan nem hajlott, de a pártvezér árthatlanná tételével az egész felső vidéket lecsöndesülendőnek hivén, hogy a törököt még inkább reábirja kiadatására, folyamodását a töröknek megküldötte. A csel sikerült: a nagyváradi pasa kevés idő mulva parancsot vett Tökölyi elfogatására; minek következtében őt a pasa, midőn újabb segedelemért személyesen utazott volna Nagyváradra, lánczra verette 's fogolyképen Drinápolyba vilette 1). A török alig tehetett volna ennél sükeresebbet a végre, hogy uraságát Magyarországban meggyöngitse, s ennek megszabadulását elősegítse. A lázadók e hűtlenségen megboszankodván, tőle annyira elidegenedtek, hogy, mihelyt Tökölyi elfogatásának híre futott, Petneházi vezérlete alatt mintegy hét ezren Caprára kassai táborába mentek s ott mind magok hűséget esküdtek a királynak, mind a kassaiakat reábirták, hogy neki hódoljanak. Ezután Ungvár, Regécz, Patak, Ónod, söt Szolnok is megadta magát, s az egész felvidéken csaknem egyedül Munkács állott

') Szirmay: Not. Hist. Cottus Zempl. 258. Hammer: 3,777. Han i. h. 704. Katona: 35, 178.

még fen, mellyben Zrínyi Ilona, Tökölyi hös lelkü neje, még hallani sem akart a feladasról. Caprara a sziklafészket ostrommal megvenni hasztalan próbálván, tél beálltával bekerittelle 1).

11. §. Buda megvétele. Szerződés Apaffyval. A mohácsi ütközet. Eszék, Pétervárad stb. viszszafoglalása.

Az 1686dik év még szerencsésebb volt hazánkra minden elöbbinél; ebben tünt fel valahára a 150 év óta szolgajárom alatt nyögő hon egén a szabadulás csillagzata. Korán közhirül lön, hogy Károly herczeg, a harczok szerencse koszorúzott mestere, ez idén Budát, az ozmán hatalom kulcsát s legerősebb védfalát, mellyhez ugy egyik mint másik részröl kapcsolva volt minden remény, fogja megszállani. És a történendöknek mintegy előérzete riasztotta fel Európa országait, de még inkább a megrettent fényes kaput: angolok, francziák, spanyolok, olaszok, németek, köz és magas rendüek számosan önkényt gyültek az osztrák hadak győzedelmes hadvezérének zászlói alá; Konstantinápolyban ellenben közimák s egyházi menetek tartattak az előérzett szerencsétlenség elfordítására. A félénk, hanyag Ibrahim a nagyvezírségből letétetvén, tiszte a lengyel háborúban magát kitüntetett, ügyes, körmönfont Szulejmán pasának adatott, ki azon hibát, mellyet elöde a Tökölyi elfogatása által elkövetett, mindjárt a kormányra lépte után azzal ügyekezett helyrehozni, hogy Tökölyinek pénzt s néhány ezerből álló hadat adott a felvidék nyugtalanítására. Ezen lépés, bár következményeiben kevés sikerű, most még is annál szükségesebb volt, minthogy Apaffy erdélyi fejedelem is Leopoldhoz haj

') Han: i. h. 705. Schmitth: Hist. Imp. Ottom. 2, 189. Károlyi Sándor önéletirásában Katonánál: 35, 195.

lott, s hosszu alkudozás után a szövetséget vele meg is kötötte 1); minek következtében Leopold, noha a szerződés nem csekély sérelmére, Scherfenberg és Veteráni tábornagyokat 14 ezernyi haddal Erdélybe küldötte.

E közben mintegy 90 ezernyi sereg gyűlt össze Leopold zászlói s a hős Károly herczeg vezérlete alatt; köztök mintegy 20 ezer magyar, kik előtt a nádor, Eszterházy Pál vala: ezenkivül 8 ezer bajor, ugyanannyi brandenburgi, 6 ezer sváb, 3 ezer frank, 5 ezer szász; a vezérek közt kitünök: Miksa bajor fejedelem, a császár veje, Lajos badeni fejedelem, Schönich János a brandenburgiak vezére; végre a harczvágytól idecsalt számos önkénytesek között, több spanyol grand, franczia marquis, angol lord, olasz gróf és német herczeg. E tábor jun. közepén szállotta meg Budát melylyet Abdurrahman, másként Abdi pasa 16 ezer próbált vitézzel védelmezett. Az ostrom három oldalról kezdetett; Gellért hegyén állott hadosztályával a bajor; általellenben, a bécsi kapu irányában, maga Károly herczeg, a német birodalmi had a vizi városban. Margit szigete a sebesültek szá

1) A nevezetesb föltételek következők voltak: Leopold Erdélyt ótalma alá fogadja s annak védelmére, midőn a fejedelemtől kéretik, hadat kiild, mellynek azonban Apaffy fog parancsolni. Erdély s a fejedelem jogai mindenben megmaradnak. A négy vallás eddigi törvényes szabadságában meghagyatik. A fejedelem béke s hadjogát, mennyire e szerződéssel nem ellenkezik, ezután is megtartja; a fejedelem s annak már elválasztott fia a tartomány háborittatlan birtokában marad; halálok után Erdély rendei fejedelmet szabadon választhatnak. Mig Várad és Temesvár a töröktől meg nem vétetik, a fejedelem ez ellen nem lesz köteles hadakozni s csak eleséget szállít, ha kell, Leopold hadainak. A törökkel kötendő békébe Erdély is befoglaltatik. A fejedelem Leopoldnak, védelméért évenként 25 ezer aranyat fizet s e szerződés biztositására Dévába és Kolosvárba kir, őrséget bocsát. Katona: 35, 216. 307.

mára kórházzá alakíttatott; Csepel szigetét könnyü magyar lovasság szállotta meg, hol Batthyányi Ádám a pasának mintegy 100 nöböl álló háremét, benne magát a pasa nejét is, nagy martalékkal mindjárt az első napokban elfogta. Junius 24kén tétetett a bécsi kapunál az első rohanás a város külső falára, melly heves harcz után meg is vétetvén, az ostromlottak a felső várba vonultak; a második rohanáskor azonban, melly csak a tüzaknák elkészülte után, julius 13kán téletett, mintegy másfél ezernyi veszteséggel volt kénytelen visszavonulni a keresztény sereg; a bajorok mindazáltal Gellért hegye felől a legerősebb bástya árkát elfoglalták. A faltörés ezután újra megkezdetett; a lőszereket leginkább Gonzales Antal s a lőpor rontó hatalmának kifejtésében leleményes eszü Gábor, ferenczi szerzetes, igazgatta, kit a magyarok e miatt tüzes Gábornak neveztek; emez elolthatlan görög tüzzel rombolta le a várfal védkaróit, amaz pedig saját találmányu tüzes golyókat lödözött a várba, mellyek közöl egy jul. 22kén a fegyvertárba szállt, a boltozatot állörte s a löportárba hatván, azt a légbe röpitette. A rázkódás, mit ez okozott, olly heves volt, hogy még a Duna is kicsapott partjain; a földbástyán pedig 60 lépésnyi rés nyilt. Károly herczeg e szerencsés esemény után a törökök rémületére számolván, Abdi pasát Königsegg gróf által feladásra szólította. De a pasa válaszul száz keresztény fejét, kiket egy kicsapásnál fogtak el, egy fára függesztette. Öt nap mulva tehát a herczeg ismét rohanásra fuvatta meg a tárogatókat. A várbeliek négy tűzaknája mindjárt a harcz elején olly romlást okozott az ostromlókban, hogy azokat csak Eugen, savoyeni herczeg s a badeni fejedelem fordithatták meg a futásból. A harcz e hösök lelkesítő példájára újabb hévvel megkezdetett, s egy győri hajdu clső vala, ki a királyi zászlót a vár külső falára feltűzte. E fal megvétele négy ezer közvitéz és 200 tiszt életébe került a keresztényeknek; de birtoka új reményt új erőt öntött ezek kebelébe.