Oldalképek
PDF
ePub

303

TINTAFOLTOS — TIPICZKÉLÉS

TIPISKÁL-TIPRÁS

304

TINTAFOLTOS, (tinta-foltos) ösz. mn. Tintá- TIPISKÁL, (tip-is-ka-al) gyak. kics. önb. m. val beszennyezett, becsepegtetett. Tintafoltos papir, tipiskalt. L. TIPICZKĖL. padolat.

TIPITAPI, (tipi-ta pi) ikerített mn. TipegötoTINTAFOLTOSAN, (tinta-foltosan) ösz. ih pogó, vagy, minden czél nélkül idestova járó kelő. Tintával beszennyezve, becsepegtetve.

Máskép : tepetupa. TINTAKÖ, (tinta-kö) ösz. fn. Vörös, sárga, TIPOD, (tip-od) 1. TAPOD. szürke, fehér vagy fekete szinű könem, mely vas- TIPOLY, fn. tt. tipoly-t, tb. -- ok. Féregncm, gáliczot kevés rézzel, és horganynyal vegyitve tar- melynek hosszu lábai vannak, szárnyai részint széttalmaz, és ha nyalják, tintaíze van.

állanak, részint testét födik, s a legyek seregébe tarTINTAPECSÉT,(tinta-pecsét) 1. TINTAFOLT. tozik. (Tipula). Bükktipoly (tipula fagi). Fenyőtipoly

TINTÁS, (tinta-as) mn. tt. tintás-t v. --at, th. (tipula pini). - ak. 1) Tintától foltos, szennyes, mocskos. Tintas TIPONYÓ, (tipp-an-ó) mn. tt. tiponyot. Székely ujjak, ruha, padió. Aljas népnyelven és gúnyosan szó. L. TIPPANÓS. tintás seggi, am. diák vagy más irással foglalkodó TIPONYODIK, (tipp-an-od-ik) km. tiponyodszemély. 2) Amiben tintát tartanak. Tintás üvey. tam, tál, -- ott. Székely szó. L. TIPPAN, (2).

TINTATARTÓ, (tinta-tartó) 1. KAKAMÁRIS. TIPOR, (tip-or) áth. m. tiport v. tiprott, htn.

TÍNY, alsó Nyitra völgyében divatos tájszó, -- ni v. tiprani. Lábaival, talpaival erősebben nyomam, magasabb karókból, basogatványokból készített kod, tapos és öszvezúz, öszvetördel valamit. Letiporni kerítés.

a virágokat, növényeket, füvet, vetést. A lovak eltiportok TIP, (1), hiányos fn. mely csak vá, áthasonulva a gyermeket. A sárba beletiporni valamit. Kitiprom a viszonyítóval divatozik; tippá tenni valakit, azaz, lelkedet. Öszvetiporlak mint a férget. A göcseji szójálábakkal öszveta posni, zúzni, pocsékká tenni. Ettől rásban: tapor; némely más tájak szerént : teper. V.ö. erednek : tipod, tipor, tiporczol, tipos, továbbá bizo- TAPOS, TEPER. nyos árnyalattal a székely tippadt, tippanos, tiponyó. Képzöje or illetőleg r az alapszónak hatását Egyébiránt nem más, mint a lábtalpra vonatkozó növeli, mint a kotor, gyötör, habar, csavar, zavar, ka. tap, top, tep változata, honnan a föntebbi tipor, tipod var s több igében. Egyébiránt Vámbéry Á. szerént stb. s némi hangváltozattal : tapos, topog, teper rokon csagataj nyelven is tipre-mek v. tepre-mek am. tipor-ni érteményü származékok. V. ö. TAP.

és tep-mek am. tapodni. TIP, (2), elvont gyöke tip 'g, tipis, tipiczkel TIPORCZOL, (tip-or-cz-ol) önh. m. ti porezol-t. szóknak. Abban különbözik a föntebbi tip szótól, Tipegtopog, kilönösen hidegben, hogy a lábai meg hogy emebből mély, a második számu tip-ből pedig ne fázzanak. Göcseji tájszó. V.ö. TOPORZÉKOL. magas hangu szók erednek.

TIPP elvont gyöke tippad és tippan szóknak ; TIPANYÓS, (tip-any-ó-s) mn. A székelyeknél 1. ezeket. am. tésztalágyságu; 1. TIPPANOS.

TIPPAD, (tipp-ad) önh. in. tippail-t. A székeTIPASZÓ, puszta Heves m.; helyr. Tipasso-ra, lyeknél am. tapad, ugyanott másképen : teped. - N, - pól.

TIPPAN, (1), fn. tt. tippan-t, tb. - ok. Sok TIPĖG, (tip-ég) gyak. önh. mn. tip y-tem, -- tel, családu növénynem a háromhímesek seregéből és will. Egy helyben maradva , vagy lassu léptek kétanyások rendéből; csészéje egy virágu, polyvaja kel haladva, s aprózva tapossa a földet. Tipeytopog, kettő; bokrétájának ondója kettő, hol kalászos, hol mint a tojó galamb. (Km.). Az inagyöngült vén ember kalásztalan. A bokréta a csészéből kiér, s virágzástipegve jár. Máskép: tipes, csagataj nyelven : dipaz-er. kor szétnyilik. Virágzása bugás. (Agrostis). Nevét ta(Abuska 61. 1., az er részesülő féle végzet). V. Ö. TAP. lán a székely tippan szótól, mely am. tapadós lesz.

TIPĖGÉS, (tip-ég-és) fn. tt. tépegés-t, tb. – ek, Innen egyik faja köznéven is harmattartó; növényharm. szr. - e.

Aprózott tapogás, topogás, lépegetés. tani néven : harmattartó tippan. (Agrostis spica venti). TIPĖGTOPOG, (tipėg-topog) ikerített önh. I. TIPPAN, (2), (tipp-an) önh. in. tippan. A széTIPEG és TOPOG.

kelyeknél am. tésztásul, tésztásodik, lágygyá vagy TIPĖS, (tip-ės) önh, m. tipis-tem, tél, -- itt, tapadós lesz. Gyöke tipp egyezik tep gyökkel a szinpar. tipess. L. TIPĖG ; v. ö. TAPOS.

tén székely ,teped' szóban, mely általánosb szójárás TIPĖSTAPOS, (tipės-tapos) ikeritett önh. A szerént : tapad. V. ö. TIPPANÓS. földet talpával majd gyöngébben majd erösebben TIPPANOS, (tipp-an-ó-s) mn. tt. tippanós-t v. nyomdosva mozog, lépeget.

--at, tb. - ak. Keletlen, lágy, záklás, szalonnás, TIPICZKĖL, (tip-icz-kel) gyak. kics. önh. m. czopákás tésztáju, tapadós v. ragadós, pl. Kríza J. tipiczkėlt. A földet igen aprón ta posva mozog, pl. a szerént a kenyér, ha nincs tökéletesen megsülve s járni tanuló gyermek, vagy a kertész, midőn a föl ragadósan, csirízesen marad; mondják a sárról is. det lábával nyomdossa.

Székely szó. V. ö. TIPPAN. TIPICZKÉLÉS, (tip-icz-k el-es) fn. tt. tipiczke- TIPRÁS, (tip-or-ás) fn. tt. tiprás-t, tb. - ok, lés-t, tb. ---ék, harm, szr. - e. Cselekvés, midőn va

- a. Erősebbféle ta posás, mely által valalaki tipiczkel.

larm. szr.

mit öszvezúzunk, törünk, nyomnunk stb. V.ö. TIPOR.

305

TIPRAT-TISZA

TISZA - TISZÁN TÚL

306

TIPRAT, (tip-or-at) mivelt. m. tiprat-tam, tál, el. Tiszán innen, a Tisza jobb partján, Tiszán túl, a - ott, par. tiprass. Eszközli, parancsolja, okozza, hogy Tisza bal oldalán. Lassan foly a Tisza, boldog a ki más embernek vagy állatnak lábai, vagy valamely issza. (Km.). A Tisza és a Duna, mint hazánk fő fojármü talpai tiporjanak, öszvezúzzanak, törjenek lyamai nagyban szerepelnek a népdalokban. valamit. Kendert, szólót tipratni a munkásokkal. A ve

Tiszaháti kis leány, tést letipratni, a gyermeket, apró barmokat eltipratni a

Gyere által a Tiszán, lovakkal. V. ö. TIPOR.

Ha általjösz a Tiszán, TIPRÓDÁS, (tip-or-ó-od-ás) fn. tt. tipródás-t,

Megcsókollak a partján.“ tb. - ok, harm. szr. a. Lábakkal gyakorlott nyomkodás, taposás.

Tisza! habod azért vidám, TIPRÓDIK, (tip-or-o-od-ik) belsz. m. tipród

Mert tebenned fürdött rózsám." tam, tól, - ott. Nagyobb erővel, illetőleg kárté

Duna mellett van a házunk, kony indulatból, rontásra törekvő czélból gyako

Kinyilt már a rózsa nálunk." rolja a tiprást, ta posást. A földhöz sujtott birkozó társ

„A Tisza, a Duna beh zavaros, mellén térdekkel tiprödni. Ne tipródjatok a kerti vetemé

Az én kis galambom beh haragos.“ nyeken. TIPRÓZSÁK , (tipró-zsák) ösz. fn. A szürete

Népdalok. lőknél szőlővel töltött zsák, melyből tiprás által

, Menjünk innen fakó lovam, nyomják ki a szőlőlevelet. Máskép : taposózsák.

Tisza ide nem messze van, TIRIBES, puszta Heves m.; helyr. Tiribes-re,

A Tiszában megitatok, -in, -ről.

A Dunáig meg sem állok.“ TIRANN, idegen fn. tt. tirann-t, tb. - ok. L.

Vörösmartytól. ZSARNOK.

Valamint több más folyó nevét, úgy a Tiszaét is a TIRIA, fn. tt. tiriát. A székelyeknél am. ter- kuvasz és komondorebeknek szokta adni a nép. Tijék; I. ezt. A gyermek ha nem alszik, adj neki tiriát.

82a, Duncsi ne! A régi s középkori latin iróknál (Kriza J.).

Tibissus, Tibiscus, Pachyssus, Tibisca, Tiscin, s ezek TIRICS, némely apró madarak utánzott hangja. után alakult a magyaros Tisza németül Theisz. Hasonló hozzá a csiri, csirip. TIRICSĖL, (tirics-el) önh. m. tiricselt. Tirics- Tiszá-ra, -n, -ról.

TISZA, (2), erdélyi falu Hunyad m.; helyr. féle vékony szóval hangicsál. Mondják különösen

TISZAFA,1. TERNYŐ. A tisza(fa) valószinüleg pacsirtáról. Tiricsel a pacsirta. (Szabó D.).

a latin taxus-ból módosult. Gyarmathi S. szerént vend, TIRICSĖLÉS, (tiriçs-ėl-és) fn. tt. tirics’lés-t, tb. szerb és cseh nyelven tisz, illirül is tisza. --ék, haim. szr. -e. Tiricsféle hangon csiripelés.

TISZAFAGOMBA, (tisza-fa-gomba) ögz. fn. TIRIHOL, 1. TIRICSĖL. TIRINÁKó, mn. tt. tirinákó-t. A székelyeknél Gombafaj, mely tiszafán szokott teremni. L. GA

LÓCZA. gúnyneve az ügyetlen, együgyű embernek. Egyéb

TISZAFALVA, falu Zaránd m.; helyr. Tiszairánt a tiri mint gúnynév ismeretes a palóczoknál is nevezetesen Apátfalva vidékén és a Mátyusfoldön. falva-ra, – , – ról.

TISZAFENYŰ, (tisza-fenyü) 1. TERNYŐ. TIRINK, fn. tt. tirink-et. A székelyeknél jelent

TISZAMELLÉK, (Tisza-mellék) ösz. fn. A Timáslást, mely megmarad az alborból, midőn a sep

sza mentében jobbra balra fekvő vidék, földterület. rüről lehuzzák. A maga nemében oly ital, mint a Dunán túl divatos ficzkó, vagy seralja.

Szokottabban birtokragos viszonyban : Tisza melléke. TIRIPIRILÚDLÁB, (tiripiri-lúdláb). A széke

TISZAMELLÉKI, (Tisza-melléki) ösz. mn. Tilyeknél közmondatnemű kifejezés, melyet oly em szamelléken lakó, fekvö, onnan való, oda tartozó, berre alkalmaznak, ki valamivel sikeretlenül fogla- arra vonatkozó. Tiszamelléki magyarok, városok, faluk. latoskodik, s tulajdon értelme : abból semmi sem lesz. Tiszamelléki szójárás. Tiszamelléki termények. TIRNAVA, falu Zaránd m.; helyr. Tirnavá-ra,

TISZA-ÚJLAK, 1. ÚJLAK. -1, -ról.

TISZA-VÁRKONY, I. VÁRKONY. TIRNAVICZA, falu Zaránd m.; helyr. Tirna

TISZA-VID, falu Bereg m.; helyr. Tisza-Vid-ra, ticha-ra,

-n, -ról. TIRNOVA, falu Krassó m.; heyr. Tirnová-ra,

TISZÁN INNEN v. INNÉT, a Tiszának jobb -n, -ról.

oldalán, jobb partján. TISZA, (1), folyó neve, tt. Tiszát. Nagyságra

TISZÁNINNENI, (Tiszán-inneni) ösz. mn. A második, s hajókázható folyóvíz Magyarországban, Tiszának jobb oldalán fekvő, létező. Tiszáninneni kemely felső Mármarosban két forrásból fakad, s mi- rület. Tiszáninneni vármegyék : Abaúj, Borsod, Sáros, után több kisebb nagyobb folyót fölvett, Tittelnél Zemplén stb. a Dunába ömlik. Tissa melléke v. Tisza vidéke azon

TISZÁN TÚL, a Tiszának halpartján, halolföldterület, mely a Tisza jobb és bal partján terjed dalán. AKAD, NAGY SZÓTÁR. VI. KÖT.

20

-on, ról.

307

TISZÁNTÚLI - TISZT

TISZT

308

TISZÁNTÚLI, (Tiszán-túli) ösz. mn. A Tiszá. TISZTA, (tisz-t-a) mn. tt. tisztát. 1) Minden nak balpartján, baloldalán fekvő. Dunántúli kerület. olynemű tapadékrészektől ment, melyek a testet Dunántúli vármegyék : Bihar, Szabolcs, Szathmár, Má- mocskossá, szennyessé, homályossá teszik. Tiszta ramaros stb.

ruha, melyben szennyfoltok nincsenek. Tisztává m08TISZINA, puszta Somogy m.; helyr. Tisziná-las ni, tisztára kiporolni, kikefélni a ruhákat. Tisztát venni - N, -ról.

magára. Fejér ruhára vonatkozva am, ki van mosva. TISZÓLCZ. mváros Gömör m.; helyr. Tiszolcz

Édes anyám adj tisztát rám, szennyes minden üngöm,

gatyám. (Népd.). Tiszta edények, evőszerek, fegyverek, ra, -on, -ról.

melyeket csiszolás, dörzsölés által fényessé, ragyoTISZT, (tisz-t) fn. tt. tiszt-et, harm. szr. -e v. góvá tettek, melyekről a mocskot, rozsdát stb. lezsú-- je. 1) Hivatali állapot és rang, mely az illető sze- rolták. Tiszta szoba, ház, folyosó, udvar, utcza, melyemélynek a társadalomban, vagy bizonyos testületben ket szemet, por nem disztelepít. Tiszta üveg, tükör. mások fölött némi fényt, díszt, erkölcsi becset, ha- Tiszta papir. Tiszta test, bör, azaz, mocsoktalan, szeptást kölcsönöz. Nehéz a szegénynek tisztre hágni. (Km.). lötelen, pörsedéktelen stb. Tiszta mesterség, mely a Magas tisztre vágyni, törni, jutni, felkapni. Tisztet vi- vele bánot be nem szennyezi. Tiszta munka, melyen selni. Tisztét letenni. Tisztéből kitenni valakit. 2) Az em

a dolgozónak keze szennye nem látszik. Tiszta irós, litett hivatallal, ranggal járó teendők, kötelességek nem tintafoltos, nem törléses. Egyik kés a másikat és jogok. Tisztében eljárni. Tisztét teljesíteni. Ez tisz-mossa, s mindkettő tiszta marad. (Km.). Ide vele, ha temben álló dolog. Ez tisztemhez nem tartozik, tisztemmel tiszta, ha nem tiszta, vida vissza. (Km.). 2) Derült, vinem egyezik. Tiszt szerint cselekedni. Tisztéről elfeled-lágos, fényes, nem homályos, mintha kicsiszolták kezni, Tiszte ellen véteni. Ha fölvetted a tisztet, el is járj volna. Tiszta szemek. Tisztaság. Tiszta idő. 3) Egybenne. (Km.). Köntöst a testhez, tisztet a tehetséghez kell nemű alkatrészekből álló, idegenféle állománynyal szabni. (Km.). „Mi is azért ő felsége után szeretettel

nem vegyült, nem zavaros. Tiszta bor, viz, melyet kérjük s intjük is tisztönk (irva : tisztiönk) szerént más folyadékkal nem kevertek, nem seprüs, nem kegy(elme)teket.“ Gr. Eszterházy M. nádor 1643-ban. szemetes. Tiszta búza, nem kevert, nem kétszeres. (Magyar Tört. Tár 179. 1.). 3) Maga azon személy, Tiszta gabona , nem poly vás nem konkolyos stb. ki bizonyos ranggal díszített és kötelezettséggel járó Tiszta, mint a galamb szedte búza. Tiszta liszt, nem hivatalt visel. Országkormányi, hutósági, polgári, uro- korpás, vagy melyet tiszta buzából örlöttek. Tiszto dalmi tiszt. Különösen, a hadseregben a közvitézek erdő, vetemény, melyben idegennemű cserje, gaz, fölött kisebb nagyobb rangban álló személy. Katona- gyom, burján nem tenyészik. 4) Mondjuk térről, tiszt, hadi tiszt. Altisztek : szabados, tizedes, őrmester. helyiségről, öbölről, midőn üres, mennyiben minden Feltisztek : hadnagy, százados v. kapitány. Törzstisz- idegennemű tartalék távol van töle. T'iszta a túl, ha tek : őrnagy, alezredes, ezredes. Huszár, vértes, dsidás, mindent kiettek belőle. Tisztára kiüríteni a palaczkot, gyalog, vadásztiszt. Tüzér-, utász-, mérnöktiszt.

hordót, zsákot. Tisztára eltakarodtak, senki sem maVéleményünk szerint e szónak eredeti első je-radt ott. 5) Átv. ami bizonyos tekintetben egynemü lentése az erkölcsi fényre, kitüntetésre, ékességre tulajdonságu, nem vegyes, nem abajdócz. Tiszta mavonatkozó disz, (decus, ornamentum), melyből gyar, nem korcs, nem zagyva beszédü, ki a magyautótéttel lett diszt, s keményebb hangoztatással tiszt. ron kivül más nyelvet nem beszél. (Csupa német, (V.Ö. TISZTELENÍT). Tudniillik szokása nyelvünk. merö tót). Tiszta magyar irály, idegen szókkal és szónek az sz, 8, cs véghangu gyököket és törzsöket t-vel lásmódokkal nem kevert. Tiszta magyar helység, melyvagy k-val megtoldani, mint : válasz választ, arasz ben csak magyar ajkuak laknak. Szintén átv. ért. araszt, eresz ereszt, mész meszet, máz maszat, tövis tövisk, tiszta hang, tiszta torok, mely, mint képesen mondják, viasz viaszk, varacs varacsk, lucs lucsk, lust stb. Továbbá nem rozsdás, nem rekedt. Tiszta haszon, tiszta jövedea d keményebb t-re szeret változni, mint : dobzódik lem, mely a költség lehuzása után marad. Tiszta nye. lobzódik, dukmal tukmál, duska tus, dok tok, dombéroz reség, minden kiadások után fenmaradó nyereség: tombol, devernya tivornya, derécsel terécsel, dömöszöl tö- Tiszta suly, minden idegen suly, pl. zsák, láda, gönmõszől stb. A tiszt tehát, mennyiben a disz gyökből gyölék eltávolitásával eléállott suly. 6) Észre voszármazik, észtani rendben jelent először diszt adó, natkozólag, ami világos, mindenki által fölfogható erkölcsi becscsel járó társadalmi állást, rangot, hon- homálylyal nem födött. Tiszta igazság. Tiszta eszú, nan a tisztes, tisztesség, tisztel, tisztelet, tisztelendő szár- fölfogásu ember. Tiszta észból meritett ismeretek. 7) Ermazékok; másodszor, azon állással járó kötelessé- kölcsi ért. amit bűnök, vétkek be nem szennyeztek, get; harmadszor, átv. érteményü, melynél fogva az ártatlan lelkü, szemérmes kedélyü. Tiszta szív, lélehállapottal az állapotot viselő személy azonosíttatik, indulat, szándék. Tiszta élet, hiség, szeretet. Szůzies s ez nyelvünkben nem ritkaság, pl. tanács, consilium, Tiszta szerelem. Szeretlek én Istenem tiszta sziremből. és consiliarius ; méltóság dignitas és dignitarius ; ha- A fentebb elsorolt érteményekből kitünik, hogy tóság, potestas és magistratus ; ör vigilia és vigil; a tiszta tulajd. érzéki vagy anyagi jelentése a tesorizet custodia, és militia custodiaria. V. ö. DÍSZ, és tek látható minemüségére vonatkozik, melynél fogva TISZTA.

azok minden idegennemű vegyülék, keverék, tapa

309

TISZTA-BEREK - TISZTÁL

TISZTÁLÁS--TITZTÁTALAN

310

dék nélkül sajátszerü külsejokben, tüneményeikben az idegen részeket eltávolítja s ez által azt finommá ötlenek szemeinkbe. Minthogy továbbá a testek job- teszi. Czukrot tisztálni. bára vagy gyakran részint más testrészek odata- TISZTÁLÁS, (tisz-t-a-al-ás) fn. tt. tisztálás-t, padása, részint közbevegyülése által mocskosak, tb. –ok, harm. szr. --a. Cselekvés, mely által yailletőleg homályosak, zavarosak lesznek, g valódi lamit tisztálunk. V. ö. TISZTÁL. szinöket különféle csiszolás, dörzsölés, vagyis az TISZTÁLAT, (tisz-t-a-al-at) fn. tt. tisztálat-ot, idegennemű részek eltávolítása, elválasztása által barm. szr. – a v. -ja. 1) L. TISZTÁLÁS. 2) A nyerik vissza : innen okszerüleg állíthatni, hogy ere- tisztálás eredménye. deti magyar fölfogás szerint a tiszta szóban a csiszo. TISZTÁLKODÁS, (tisz-t-a-al-kod-ás) fn. tt. lás, dörzsölés alapfogalma rejlik, s gyöke tisz egy tisztálkodás-t, tb.-ok, harm. szr. -a. Cselekvés, azon csisz gyökkel, melyből csiszol, csisza (kö), csiszár, midőn valaki tisztálkodik csiszárol származtak, s az illető testek tisztitására, TISZTÁLKODIK, (tisz-t-a-al-kod-ik) km. tiszfényesítésére vonatkoznak. Ezen csisz v. tisz gyökből tálkod-tam, túl, ott. Magát tisztára mossa. Tiszszármazott az elavult ige tisz-t, mint a vesz, 0sz, fosz, tán öltözködik. rej, fej, him, hám, rom gyökökből veszt, oszt, foszt, rejt, TISZTÁLMÁNY, (tisz-t-a-al-mány) fn. tt. tiszfejt, hint, hánt, ront. Mi szerint tiszta módositott ré- talmány-t, tb. - ok, harm. szr. --a. Ami tisztálás szesülő tisztó helyett, mint, hinta hintó, sánta sántó, által létesült. Şzesz tisztálmánya. Czukortisztálmány. sunyda sunydó, csisza csiszó, serteperte sertöperto, hetle- TISZTÁLÓ, (tisz-t-a-al-ó) mn. és fn. tt. tisztálót. kotla hetlökotló és több más.

Aki tisztál; vagy ami által, aminek segitségével tiszAlapfogalomban rokona : disz, mennyiben rétálnak. szint külső, részint erkölcsi csint, fényességet jelent, TISZTÁN, (tisz-t-a-án) ih. 1) Tiszta vagyis honnan disztelen am. külsőleg vagy erkölcsileg csú- szennyetlen, mocsoktalan állapotban, kimosva, kinya, mocskos, tisztátalan. Azonban abban különbö- csiszolva, fényesítve stb. A kölcsönözött edényeket, evózik a kettő egymástól, hogy a disz és ezzel azonos szereket tisztán visszaadni. 2) Minden idegen részek tisz származékai mint diszes, tisztel stb. magas kép- vegyüléke nélkül. Tisztán inni a bort. 3) Átv. ért. zöket és ragokat vesznek fel, ellenben tiszta és az egészen, épen; különösen Ormánságban Baranyában. ebből eredett szók mély önhangzókkal járnak, vala-Tisztán olyan. mint az ezzel azonos csisz és származékai : csiszol, TISZTÁS, (tisz-t-a-as) mn. tt. tisztás-t v. at, csiszár stb. is.

tb. - ak. 1) Idegen vegyitékü részektől ment, a Egyezik a tiszta' szóval a szláv csiszti, mely- maga nemében híg, salaktalan, söprütlen stb. Tisztás lyel ismét egy gyökü a tiszkám, teszkám azaz tuszko-liszt, melyben korpa nincsen. Tisztás égettbor. 2) Fölom, taszigálom, mennyiben a csiszolás és dörzsölés névileg (tárgyesete : tisztás-t, tb. - ok). Mondják era dolog természeténél fogva ideoda nyomuló toszi- döről, melynek egyes részeiben fák nincsenek, mert gálással jár. V.ö. TA, TASZ, TASZIT, TO, TOSZ, vagy kivágták azokat, vagy nem termettek, nyilt TOSZIT.

hely az erdőben. TISZTA-BEREK, falu Szatmár m.; helyr. T'isza- TISZTASÁG, (tisz-t-a-ság) fn. tt. tisztaság-ot, Berek-re, in, ---ról.

harm. szr.

-a. 1) Mocsok, szenny nélküli tulajdonTISZTABÚZA, (tiszta-búza) ösz. fn. Így ne- sága vagy állapota valaminek. Szobák, bútorok, edévezik a búzát, midőn abban semmi más gabonafaj nyek, öltözékek tisztaságára ügyelni. A tisztaság második (a mezőn), vagy gabonaszem (kicsépelt és rostált egészség. (Km.). 2) Erkölcsi ért. lelki, szivbeli tisztaság; állapotban) föleg pedig rozs nem találtatik. Átv. ért. szüzies tisztaság, azaz, szemérmes élet. A Bécsi codezfeddhetetlen jellemü ember. „De az (a fő szolgabiró) ben : tisztaség; így kazdagség, magasség stb.; v. ö. nem tiszta búza, elbocsátta" (bocsátotta) vala őket -SÁG, -SÉG képző. (a gonosztevőket). Szalay Ág. 400 m. levél (364. 1.). TISZTASÁGOS, (tisz-t-a-ság-os) mn. tt. tiszta

TISZTÁDONTISZTA, (tisztádon-tiszta) ösz. ságos-t v. -at, tb. ---ak. Képzési tulzással a régiekmn. Egészen tiszta, igen tiszta ; minden szennytől, nél, pl. a Nádor-codexben am. tiszta, igen tiszta. mocsoktól, idegen vegyüléktől ment. Túlozva na- TISZTÁSAN, (tisz-t-a-as-an) ih. Tisztás minő. gyitó kifejezéseink egyike, milyenek: csupádon-csupa, ségben; tiszta állapotban ; tisztán. újdonuj, ódono, merevenmerő, telidesteli, régesrégi, egyes

TISZTÁTALAN, (tisz-t-a-talan) mn. tt. tisztáegyedül stb.

talan-t, tb. - ok. 1) Mocskos, szennyes, mosatlan, TISZTÁL , (tisz-t-a-al) áth. m. tisztál-t. 1) Va- mosdatlan. Tisztátalan test, fej, arcz, kezek. Tisztátalan lamely folyadéktól szürés vagy csepegtetés által az lak, butorok, öltözékek. Tisztátalan edények, evőeszközök. idegen anyagú seprűs részeket elválasztja. A seprüs 2) Idegenszerű részekkel, salakkal, seprüvel stb. veeczetet ruhán által, a homokos folyóvizet csepegő kövön gyített. Tisztátalan italok, ételek. Tisztátalan buza, bab, tisztálni. A pálinkát második lejártatás által tisztálni. liszt

. 3) Átv. ért, ami az embert erkölcsileg beszeny2) Szemes, magvas jószágtól az ondót, polyvát, snyezi, szemérmetlen, buja, trágár. Tisztátalan élet, idegen részekből álló salakot elválasztja. Tisztálni az személy. Tisztátalan beszéd. Tisztátalan gondolat, vágy örleni, vetni való gabonát. 3) Bármely vegyes anyagból szándék,

311

TISZTÁTALANÍT -- TISZTÉCSKE

TISZTEJT- TISZTELENÍT

312

TISZTÁTALANÍT, TISZTÁTALANIT, (tisz katonai testületben az olcsárlás vagy gúny némi árt-a-talan-ít) áth. m. tisztátalanit-ott, par. --8, htn. nyéklatával. -ni y. - ani. Tisztátalanná tesz, tulajdon és áty. TISZTEJT 1. TISZTÍT. értelemben véve, azaz, mocskosít, szennyesít, idegen TISZTÉL, (tisz-t-el) áth. m. tisztel-t. 1) Valasalakkal vegyít, zavar vagy erkölcsileg megfertőz-kit bizonyos erkölcsi tulajdonságai miatt becsben, tet. V. ö. TISZTÁTALAN.

kegyeletben tart, s becsülését a bevett illem külső TISZTÁTALANÍTÁS, TISZTÁTALANITÁS, jelei által kimutatja. Az érdemes, jambor embereket (tisz-t-a-talan-it-ás) fn. tt. tisztátalanítás-t, tb. --ok, tisztelnünk kell. Süvegretve, üdvözölve, köszöntve megtiszharm. szr. - a. Cselekvés, mely által valami tisztá- | telni valakit. A szenteket, a szentek képeit és maradvátalanná tétetik. V. 7. TISZTÁTALAN.

nyait tisztelni. Alázatosan megtisztelem az urat. Ezen TISZTÁTALANKODÁS, (tisz-t-a-talan-kod-ás) | embert tisztelem, becsülöm. 2) Valakit akármily felsőbbfn. tt. tisztátalankodás-t, tb. –ok, harm. szr. - a. ségi viszonyánál fogva kegyel, s némi hódolat által Gyakorlatos cselekvés, midőn valaki tisztátalanul kitüntet. Atyádat anyádat tiszteljed. A alattvaló tiszviseli magát; illetőleg mocskos ruházkodás. 2) Sze-teli urát, fejedelmét, elüljáróit. A tanitvány tiszteli tanimérmetlen, parázna életmód gyakorlása.

toját. A kinek szárnya alatt nyugszol, azt tiszteljed. (Km.). TISZTÁTALANKODIK, (tisz-t-a-talan-kod-ik) V.ö. TISZT. gyak, k. m. tisztátalankod-tam, - tál, - ott. 1) Tes

TISZTELĖG , (tisz-t-él-eg) gyak. önh. m. tisatét, öltözetét, lakását szokása szerint inocskosan, teleg-tem, tél v. tisztelyittem, tisztelgéttél, tisztelgétt, disztelenül tartja. 2) Szeméremsértő, parázna, buja htn. —ni v. tisztelgni, v. tisztelgeni. L. TISZTĖLéletet gyakorol.

KEDIK. TISZTÁTALANSÁG, (tisz-t-a-talan-ság) fn. tt.

TISZTĖLĖGJ! hadi vezérszó, am. a fegyvertisztátalanság-ot, harm. szr. - a. 1) Tisztátalan tulaj- nek bizonyos megrántása és tartása által jelentsd donság vagy állapot, illetőleg mocskosság, szennyes

tisztelésedet, üdvözlésedet. ség, mosdatlanság, szurtosság, különösen a testre,

TISZTELENDŐ, tisz-t-el-end-ö) mn. tt. tisztėöltözetre, lakásra, bútorzatra vonatkozólag. 2) Sze- lendő-t. Akit, vagy illetőleg amit tisztelni kell, vagy mérmetlen, buja, testfertőző életmód.

illik. Minden érdemdús férfi tisztelendő. De különösen, TISZTÁTALANUL, (tisz-t-a-talan-ul) ih. 1)

és általán bevett szokás szerint az egyházi szeméMocskosan, szennyesen, piszkosan, szurtosan, mosat- | lyek czimnevéül használtatik, latinul : reverendus,

venerandus. Fokozatosan : nagyon tisztelendő, admolan, mosdatlan állapotban. 2) Szemérmetlenül, bu

dum reverendus; fötisztelendő, reverendissimus. A proján, paráznán. TISZTÁTLAN; TISZTÁTLANSÁG; TISZ

testánsoknál ezek helyett nagytiszteletü és főtiszteletü TÁTLANUL 1. TISZTÁTALAN, TISZTÁTALAN- czímnevek vannak szokásban. Egyébiránt régente a SÁG, TISZTÁTALANUL.

,tisztelendö' czimet a világi, vagyis polgári hatóság TISZTAVÍZ, puszta Veszprém m.; helyr. -- viz- tisztviselőinek is adták, a latin honorabilis értelmé

ben, pl. 1517-ben egy perbeszédben megszólitás : re, -in, -ról.

Tisztölendő biró uram és nemes tanács uraim.“ TISZTÁZ, (tisz-t-a-az) áth. m. tisztáz-tam, - tál, - ott, par. 1) Tiszta ruhanemüvel ellát, öltöz

1558-ban Fóris Gáspár Löcse városa birájához így

czimzé levelét : „Ezen levél adassék az lőcsei fötet, behúz stb. Tisztázni a gyermekeket. Tisztázni az ágyakat . 2) Szennyfoltos irományokat, törléses vagy Pellyó János és Török Imre, Nagyszombat küldöttei

birónak, nekem tisztelendő jó uramnak.“ 1559-ben rendetlenül följegyzett fogalmazatokat tiszta pa

a város tanácsához : Tisztelendő biró uram, nemes pirra, rendes, olvasható módon átír v. lemásol. TISZTÁZÁS, (tisz-t-a-az-ás) fr. tt. tisztázás-t, biráknak és polgároknak : , Tisztelendő nemes birák

uram.“ 1560-ban a liszkai birák és polgárok a löcsei tb. – ok, harm. szr. - a. Cselekvés, mely által valamit tisztázunk. V. ö.

nak és polgároknak adassék ez levél.“ (Régi MaTISZTÁZ.

gyar Nyelvemlékek II. és III. k.). „És népek között TISZTÁZAT, (tisz-t-a-az-at) fn. tt. tisztázat-ot, tisztelendöbbek“ (optimates. Bécsi cod. Dániel. III.). harm. szr. -u. Valamely irománynak, fogalma, Menden városoknak lakozói, fejedelmi és tisztezatnak tisztára leirt példánya v. másolata. V. ö. lendőbbi“ (honorati. Ugyanott. Judith. III.). TISZTÁZ 2).

TISZTELENDÖSÉGĖD, (tisz-t-el-endő-ség-ėd) TISZTÁZMÁNY, (tisz-t-a-az-mány) fn. tt. tisz-czimnév, melylyel az egyházi személyeket szólítani tázmány-t, tb. -- ok, harm. szr. – a. L. TISZTÁZAT. szokás. Képeztetésre olyan mint nagyságod, méltósá

TISZTBELI, (tiszt-beli) ösz. mn. T'iszthez, god, kegyelmességed. mint hivatalhoz tartozó, arra vonatkozó; hivatalbeli. TISZTELENÍT, (tisz-t-elen-ít) áth. m. tiszteleTisztbeli kötelesség, eljárás, pontosság, ügyesség. Tiszte- nit-rtt, htn. – ni v. -- eni. A Régi Magyar Passióban letbeli társ.

többször is eléfordúl ,dísztelenít' értelmében. Es TISZTÉCSKE, (tisz-t-écs-ke) kics. fn. tt. tisz- öneki tisztelendő fénes ifiúnak arczáját nyavalyásticskét. 1) Csekély, alsó rangu kis hivatal. 2) Fiatal, ságos es ondokságos hagyapásokyal (köpésekkel) 31 maga nemében alacson rangu tiszt; különösen a tisztelenittik vala.“ (Toldy F. kiadása 89. 1.). „Ó en

« ElőzőTovább »