Oldalképek
PDF
[ocr errors]

Úgy tetszett, mintha ez a' szempillantat Rózát minden ijedelmeitől mellyeket az ő szenvedése, féltékenysége 's Nénjeinek keménysége charakterjébe vegyített, megtisztitotta volna. Ismét az a' vidám, jó kedvű, természetes, 's gyermekes Róza lett ő, a' ki hajdan vólt. Tizszer is el kellett beszélni Lajosnak ő előtte a'maga nevetséges történeteit. Ó majd nevetett, majd sirt a' szerént, a' mint Lajos beszélt, és most maga sem foghatta-meg, hogy miképen vehette ő Lajost gyanúba csak egyszer is. Igy múlatoztak ők a' kertben, ártatlan boldogságokban egész délig.

Az alatt Burkárd Zéburgnénál ült. A' millyen már Zéburgné volt, ha ő a' megbocsátásba bele vegyűlt, tehát tendesen többet csinált, mint kellett volna. Mihelyt a' két szerelmesek lementek, Burkárdhoz kül. dött ő, és kéreté őtet, hogy menne hozzája. 'S azonnal elbeszéllé néki

nem két fiatalok közt való minden féi. reértések okait, 's egyszersmind megmondá Burkárdnak a maga szándékát, hogy Lajost és Rózát nehány napok múlva már teljesen bóldogok. ká kivánja tenni. Burkárd fejét csó

válá: ,,Kedves Szomszéd Asszony! - most már érzem, hogy a' Fijamr'cha

rakterének képzésében talám igen
is nagyon számot tartottam gazdag-
ságomra; és Lajosnak gazdagnak
kell lenni, ha az emberek közt nem
hagyjuk őtet tovább képzettetni. Bi-
zonyossá teheti-e neki Kegyed hól- '
táig a' gazdagságot? Úgy hiszen nem;
de a' szívét holtig meg fogja tartani.
Hadd küszködjék még eggy darabig
a' szükséggel, hadd szerezze - mego

Rózát munkája által. A' Róza eránt .való szerelem hajlékonyabbá fogja

ötet tenni, meg fogja őtet tanítani, hogy a' külömbféle viszonyokhoz alkalmaztassá magát, és a' világot 's az embereket úgy tekintse, a' mint vagynak. Kegyed maga is különös

nek leli az ő charakterét; ne foszsza-meg őtet jószága által azon egyet- . len eggy alkalomtól, mellynél fogva charakteréről a szembetűnő különösséget leköszörűlheti. Az ő szivét, a' világ soha sem fogja elrontani; de legalább szükség az embernek, vagy akarja vagy nem, az emberi viszonyokat ismerni, kogy valamelly előre el nem látott szerencsétlenség az egész világot idegerné ne tegye előtte. Az én nevelésem gazdagságomra vólt calculálva. Én elveszteti tem gazdagságomat; 's bár melly gazdaggá tegye is Kegyed Lajost; ő is elvesztheti azt. Legyen olly jó, hagyja Lajost a' maga útján menni, legalább még egynehány esztendeig. Mert, ha akarja Kegyed, tehát mi-. helyt ő tudni fogja, mennyi balgatagságokat el kell tűrni, hogy az embert emberinek találhassuk, elég idő tessz még reá, hogy őtet ismét függetlenné tegye a' világ szeszélyeitól és a közönséges foglalatossá

gok' forma szerént való folyamatjától.“ .: Zéburgné látta ezen tanácsadásnak okos voltát, és mind a ketten megegyeztek, hogy a' két szerelmesek’ feltételeibe és plánumaiba tel. jességgel ne vegyüljenek, hanem őket háborítás nélkül magokra hagyják. „Mind ketten sokkal jobbak, hogy sem mint rosz útra térnének; a' gondolatlanságokat pedig utóbb is helyre lehet hozni,“mondá a bölcs öreg. . Az egész városnak bámúlására ismét helyreállott a' két Familia közt az ismeretség és barátság. Róza mindennap Burkárdéknál volt, vagy pedig Lajos Zéburgnénál. Róza napról napra várta, hogy a Nénje előrukkol az ő házasításának plánumával, de a'Nénje általjában halgatott arról ; 's midőn egykor arról beszélt Róza' a' Nénjével, monda a' Nénje egész hideg vérrel: „Legalább hiva. talának kell elébb lenni Lajosnak, hogy eltarthasson téged.“ Elült a'

« ElőzőTovább »