Oldalképek
PDF
[ocr errors]
[ocr errors]

szembetűnőbb jeleit adja. De azonban úgy van a' dolog. Ismer engemet Szomszéd Asszony. Magam jö· vök azt Kegyednek megmondani,

hogy a szerént tegye, akár jó, ákar rosz intézeteit. Én ellene nem állhatok. De annyit mondhatok, hogy a' mi gyermekeink szívébe sokkal ... erősebben meg van gyökerezve a' szerelem, sem mint tovább reményl. hetném, hogy egymást elfelejtsék, Talám mind a ketten megtévedtünk. Én azt gondoltam, hogy Róza bolondá akarja tenni Lajost, a' fijam. nak némelly kifejezéseiből pedig azt : gondoltam, hogy ő elfelejtette Ró-zát. Egyik sem igen történt-meg, és valami ollyannak kellett esni a' két fiatal közt, a' mit egyikünk sem tud, és a' mi oka volt talám min. den tévedésnek. Elég az, hogy Ró. za szereti Lajost, valamint Lajos õtet, még pedig éppen olly forrón, mint ez előtt néhány esztendőkkel, En szegény vagyok; semmit sem tehetek a' fijamért; ez a második pont, melly szívemen fekszik. Ne! higyje, Szomszéd Asszony, hogy inost épen azért beszéllek így, mi.

..

vel szegény vagyok; vagy ám higys
je, ha úgy tetszik. A' Kegyed' Só-
gora., a' Rektor, őnként ajánlotta
Lajosomnak a' Róza' anyai vagyon-
ját; 's Lajos lemondott arról, mi-
vel meg van győződve a felől, hogy
a férfinak kell a' maga feleségét
tartani. És abban igaza van. Nem
is hiszem, hogy arról le lehetne
verni, és ha le lehetne is, én ma-
gam arra serkenteném, hogy azt ne
cselekedje. Az én Lajosom nincs min-
den reménytől megfosztva, hogy a
yilágban boldogulhasson. En sem-
mire se beszéllem: kövesse a' maga
szívét. Ennyiből áll, a' mit részem,
ről mondani akartam. A'mit. Kegyed
cselekedni fog, az nem az én dol-
gom. En megmondám Kegyednek a'
magam gondolatját. De arra számot
ne tartson, hogy e' szerelmet el le-
hetne nyomni. Egy, olly szerelem,
a' mellynek illyen munkáji vagynak,
nem halgat a' módira. A' Róza' be-
tegsége ennek a'szerelemnek a'mur-

kájai. A' lakodalom előtt való' estve

Lajos titkon beszélt ő vele. Fontol· ja-meg mind ezeket. Ekkor elbe

széllé, miként ment hozzájok Ró.. za tulajdonképen..„A'pecsenyét nagy appetitussal, ettem-meg. Bizonysága: vala az , az ő szép, ártatlan szívé.. nek. Én nem kivánok. Lajosnak más féleséget, ha a' legsanyarúbb munkák közt kellene is neki őtet eltar-tania:: ..

Zéburgné meg vala lepve.. Nem

lamit dadogott-elő, al mi némüne.. mü mentséghez liasonlított.. Semmia re sem vala elhatározva. Végre mi-,

nyújtá- néki, és monda: „Burkárd Ur! mi mindég barátok voltunk... Majd meglátjuk.. hogy lessz a' do.. log. Úgy gondolom, nem fog az Ur rólam egészen elfelejtkezni ,, és va:. Famint eddig, úgy ezentúli is meg: fog látogatni. Megtanit az idő, mit eselekedjem..

« ElőzőTovább »