Oldalképek
PDF

előtt, ha Rózát magáénak nem nevezheti, azért is szinte térden állva kéré Rózát, hogy gondolkozását változtassa-meg. Róza bizonyossá tevé ugyan őtet, hogy az lehetetlen; de ő igen sziyrehatóan kérte, hogy leg. alább eggynehány hónapig tegye próbára az ő szivét. Róza igazságosnak

tartá ennek megigérését illy udva. ris embernek. Ez igérethez képest

tehát még mind elfogadá a' Tanács.. hok' látogatásait, udvarisan bántve. le, 's bizonyossá tevé atyjafijait, hogy a Tanácsnokhoz., soha sem-megyen. Hagyták tehát a' dolgot igy menni, a' bogy a történet hozza magával, és senkinek sem jött eszébe, a' csomát -a” külömböző pártok' ellenbe-tételök által feloldani. Igy reménylé a' Tanácsnok, hogy Róza még végre meggondolja magát, ennek kezdetének tarta az ő udvariságát;' igy reménylé Róza , hogy a Tanácsnok önként letesz róla, ha látja, hogy ő soha se változik. Igy remény.

lék a' Nénék, hogy Róza még elmegy a' Tanácsnokhoz, minthogy nem űzte-el magától. Kiki a' történetben bizott. Eggy olly egyenes ember' hijával voltak, mint az öreg Burkárd, a' ki egyenesen megkérdené: ,,Hogy gondolkozol ?“ 's azzal megmondaná: „Ez igy gondolkozik! és igy! 's a' t."

Róza Lajosra várakozott; 's minthogy ő teljességgel nem jelent-meg többé, tehát apránként titkos könnyek közt letett az ő benne való reményról, és ezt annál mélyebben :el kellett titkolnia, mennél inkább félhetett a kicsúfoltatástól, hogy még is reménytett hozzá. Elég hogy ezen embereknek sziveik mind inkább meghasonlának eggymás erant. Róza lement a' Nénjeihez. Az igaz hogy olly alkura léptek eggymás közt, hogy e' dologról többé ne beszéljenek; de a' Nénék egyéb dolgokról czivódának Rózával; 's ez alkalommal olly sok oldaljegyzésekét

tettek, mellyek éppen azért mert oldaljegyzések voltak, mérget foglalának magokban, hogy a Róza' inejjébe is bosszúság férkezett. Ezen emberek szivök szerént keserűvé tevék eggymásnak az életet, mivel nem vala bátorságok eggymást megkérdezni : „Mit akarsz te tulajdonképen?" mivel sokkal udvarisabbak voltak, hogy sem eggymásnak kijelentették volna, hogy gondolkoznak eggymásról: rendes insége ezer familiáknak, kik eggymást ok nélkül apránként gyötrik halálra. Jégesső 's földindúlás, gonoszság 's vérengezés, nem zavarják-meg annyiszor az ember nyugalmát, mint ezen észrevétetlen csekélységek; bizakodás az alapja az egész házi boldog... ? ságnak; de melly ritkán van az embernek elég bátorsága megmondani: én igy gondolkozom ! Mindenik a' más gondolat köntöséből ragad-meg eggy darabot, azzal öltözteti-fel a' maga gondolkozását, 's ez által el

hitéti a' másikat, hogy vele eggyforma gondolkozással van, ámbár annyira van attól, mint ég a' földtől. Ha Róza ezt mondta volna: „Én, szeretem Lajost; beszéltem vele ; szeret engemet; nem élhetek nála nélkül!“ vagy ha a Nénék kimond

nosz Kokettnek tartunk, a' ki örömét leli benne, hogy becsületes embereket vekszáljon!" tehát vagy egy

gyik vagy másik bizonyosan felvi. :: lágositotta volna a kétséget. Irtak,

volna Lajosnak; Lajos eljött volna, 's eggy lakadalom az emberek'minden bosszúságának, eggyszersmind pedig e' könyvnek is véget vetett

[ocr errors]

emberek közzé lehet számlálni. Olly jegyzés, mellyet hasonlóúl a közönséges életben megbizonyitva lelänk, hogy nem annyira gonoszság, mint félreértés szüli a' földi sok szerencsétlenségeket, és hogy az inség* háborúság' kedvetlenség' 's panaszok summáját, mellyek olly sok ezer becsületes embereket lenyommasztanak, jól megfogyaszthatnánk, ha igyekeznénk, az emberek közt levő örökös félreértést ritkábbá tenni. Az öreg Burkard, a' ki egyedül szakaszthatta volna végét a' félreértés nek, hasonlóúl félreértés által egészen meg vala hasonlụa Zéburgnéval. Zéburgné szivéből bosszankodott Ró. zára, miolta Róza utólszor Ellbergen volt. Még inkább megbosszankodott, midón Rózának magavise- ' letéról Rehbergnének Brunszvikból .. küldött leveleit olvasta. Természe. tesen hogy panaszkodott Rózára a

Burkárd házban, 's még természe- tesbben használá ezen alkalmat á

« ElőzőTovább »