denek, intézkednek, törvényeket hoznak, hogy a polgárosultság erkölcsi s anyagi jólétének kinövései ellen megóvják gyermekeiket; de ha a nő tudatlan anyai legfő kötelességének helyes teljesítésében, ezrével kell meghalniok a kisdedeknek, mielőtt napvilágot látnának, nem a molochnak mint régen, hanem a durva tudatlanságnak vetve oda áldozatul.

Ez csak néhány vonatkozás illustrálására annak, hogy mennyi veszély rejlik a nők egészségügyi ismereteinek hiányában. Kötetekre menne, ha a női tevékenységnek minden ágát érintő egészségügyi kapcsolatra kiterjeszkedném. Persze, hogy igen sok részlettel úgy járnék, mint az az előkelő úr, a ki csodálkozását fejezte ki azon, hogy nálunk a Kneipp-gyógymód, melynek főtitka a harmatos füben való

mezítláb járás - nem tud meghonosodni; nem ám mondtam mert ez olyan ország, hol több, mint fele a lakosoknak még mezítláb jár.

-

Tanácsaimnak is jó része foganatosítva van már, tehát csak általánosságokra fogok szorítkozni s némi rövid útmutatást adni, hogy mivel lehet javítani a hibás külső körülményeket s reformálni a hibás életmódot és szokásokat, hogy ebből az egyénre és a közegészségre is előny származzék.

1. Első s leglényegesebb az egészségről szóló tanok ismeretének terjesztése. Igaz ugyan, hogy a magasabb leánynevelés körében az egészségtan tantárgyként szerepel, de tulajdonképen a tanok népszerűsítése lenne a föladat oly előadások tartásával és füzetek terjesztésével, melyekből a közönséges műveltségű s fölfogású nő is okúl. Meg vagyok győződve, hogy minden városban vagy községben akadna egy orvos vagy lelkész vagy néptanító, a ki készségesen tartana egészségügyi fölolvasásokat népszerűen megirt könyv nyomán. Sőt a nők magok vállalkozhatnának ily előadások tartására. Mi több, épen a nő leginkább hivatott a nőnevelés ez ágazatának, tudniillik a testszerkezetnek, a test életműködésének s a közegészségtannak oktatására. Nem kell hozzá nagy látkör vagy fárasztó tanulmány, hogy a nő képes legyen jól és érdekesen előadni az említett tárgyakat, bizonyos tekintetben sokkal jobban, mint egy férfi-oktató, minthogy egyes igen fontos részletet sokkal terjedelmesebben és szabadabban magyarázhatna, mint a férfi, a kit bizonyos illemszabályok korlátoznak. Százszorta jobban megérteti a nő

az egészség szabályait vonatkozással a takarékosságra, a csecsemővel való bánásra és a ruházkodásra stb. vonatkozólag társnőivel, mint a legképzettebb férfi-tanár, legyenek bár szaktudományi ismeretei fölülmulhatatlanok. És nem lehet eléggé terjeszteni a népszerűen megírt egészségi tanácsokat tartalmazó füzeteket, csak ne legyenek azok hosszúak s túl részletezők. Persze nem könnyű a mértéket és hangot eltalálni, s egy füzetke csak egy tárgyat foglaljon magában: így irni lehetne a ruházkodásról, a szellőztetésről, a főzésről, a lázról, az alvásról, a csecsemővel való bánásról, a tiszta vízről stb. Érdemesebb pályadíjat tűzni ilyen themákra, mint sok egyéb másra.

Aztán ismernie kell a nőnek azt a tökéletesen és csodásan megalkotott emberi keretbe foglalt finom szerkezetet s annak törvényeit nemcsak hasznáért és érdekességéért, hanem azért is, mert annak minden mozgalma odairányúl, hogy fölemelje a gondolkozó lelket annak alkotójához, hogy azért a szeretetért, erőért és bölcseségért, melylyel lényünket megfogalmazta, szívünket a legöntudatosabb hálával töltse el iránta.

Valóban, képtelen nézet az, mely mégis időnként kifejezésre jut, hogy tudniillik az emberi test alkatrészeinek és életműködésének oktatása sérti a lélek gyöngédségét és tisztaságát.

Ez gondolatnak is annyira túlzottan hamis és visszatetsző, hogy alig érdemelne figyelmet, ha nem foglalkoznék vele nem egy lelkiismeretes tanférfiú, ennek a kérdésnek nagy jelentőséget tulajdonítván, pedig vagy ismernünk kell testünk minden porczikáját, mint a hogy a gazda ismeri földjeit, vagy pedig viseljük megadással tudatlanságunk súlyos következményeit. És ha aztán testi fájdalmat szenvedünk s hozzá erkölcsi sérelem járul, ha bajunk eredetét kutatjuk szabad magunkat szerencsétleneknek éreznünk és méltán kérdezhetjük vádolóan a teremtőtől, «En Istenem, miért mérted rám ezt a csapást»?

2. Rendkívül kedvező alkalom egészségügyi ismeretek elsajátítására az ápolónői tanfolyamokban való részvétel, minőket a Vörös-Kereszt-Egylet nagy buzgalommal és sikerrel szervezett.

Nem tartozhatik egy kirándulási előadás keretébe, hogy

kiterjeszkedjem a női tevékenység részletezésére a beteg ágynál. A nő ott úgy is otthon van, mert hisz neki köszönjük azt, hogy a régi kórház a tisztaság templomává alakult át.

Azonban a legtökéletesebb iskolában sem kereshetnek ez irányban gyakorlatot, csakis ha ápolónői tanfolyamban vesznek részt, tehát kórházban, hol az elmélet gyakorlattal egészül ki, hol a segítő kéz a gondolkozó fejnek közvetlen szolgálatába léphet, az értelem, az érzés és a tényleges segélyezés fegyelmeztetik, miáltal a betegágy a nevelésnek előkelő helyévé lesz.

Ellen Key, a híres nőemancipator, ki a lefolyt márczius végén a nő jelenlegi társadalmi bilincseiből való fölszabadításáról nyilvános fölolvasást tartott Budapesten, azt kivánja, hogy a nő szabad, munkára nevelt, az ember minden jogával bíró legyen, de viszont azt óhajtja, hogy a nő csak női természetének megfelelő foglalkozást válaszszon, s meleg szeretettel, benső lelkesedéssel utalt az anyaságra, mint a nö természet szerint való legmagasabb hivatására.*)

Én sem tudok elképzelni oly társadalmi átalakulást, mely a nőre nézve csak megközelítően is magasztosabb szerepet ruházhatna, mint a minő reá a családi élet intézményében pótolhatatlanul és felelősségteljesen hárul, - a betegágy körül

*) Azóta hangzottak el Roosevelt elnöknek nagy port felvert szavai: «a férfi főhivatása a munka, hogy legyen kenyérkereső, a nő főhivatása, hogy legyen anya s házias feleség» (the prime duty of the man is to work, to be the breadwinner; the prime duty of the woman is to be mother, the housewife). Ez a kijelentés egy fényes elnöki beszédnek, melylyel az anyák amerikai nemzeti congressusát (the American National Congress of Mothers) megnyitotta, volt végkövetkeztetése és noha mint előrelátó és kinyilatkoztatásának fontosságát sejtő államférfi nyomatékul hozzátette, hogy mikor egy népfaj nem bir elegendő gyermekekkel, vagy mikor a gyermekek nem nőnek fel úgy a hogy kell, akár mert egészségtelenek testben, akár mert csenevészek vagy terheltek lélekben, akkor az a népfaj hanyatlásnak indul és sem a vállalkozások nagy sikere, sem a pénzbeli gyarapodás csillogó fénye mint visszkövetelés nem hárít el semmit sem ebből a vészes árcsökkenésből», mégis ez a túlósdinak tartott álláspont a yankeek országában oly hatalmas társadalmi és irodalmi mozgalmat keltett, hogy ellene nemcsak a Grand canal-on túl, hanem azon innen Angliában is széltében hosszában beszélnek és írnak a feministák.

szerzett ismeret és jártasság pedig az otthoni kötelesség teljesítését csak tökéletesbiti, öntudatosabbá változtatja.

Járjon bárki szorgalmasan a kórházba s csakhamar meg fog győződni arról, hogy a férfi és női nem együttműködése következtében teljesen meggyógyult az a társadalmi seb, melyre vonatkoznak Jameson Anna hires angol írónő következő sorai: «Meg vagyok győzödve, hogy az a nagy áldozat, melyet a társadalom javára hoznak egyszer a népnevelés, másszor a közegészség, majd az erkölcsnemesítés, avagy az irgalmasság czímén annál inkább kifizeti magát s felel meg rendeltetésének, mennél inkább kifejezésre jut a férfi és nő aránylagos részvételének elve s hiusul meg vagy czélját téveszti, a mily mértékben ez az elv elhanyagoltatik vagy figyelmen kívül hagyatik.

3. Azonban nem elég az egészségügyi ismeretek megszerzése, hanem igaz meggyőződéssel s hűségesen kell alkalmaznia azokat az ismereteket tulajdon szokásainak megfelelő átalakítására is. Lehetetlen, hogy egy nő, ki az egészségtanban jártas, s kit tulajdon egészsége is érdekel, ruhájával seperje az utcza porat s minden kimenetele után otthonát befertőzze a nyakszirtmerevedésnél ragályosabb gümős bacilussal, mely a nálunk annyira elterjedt tüdővészt okozza. Hollandiában a rendőr azokat, kiknek szoknyája a járda porával játszik - fölszólítja, hogy: «Tessék kocsiba ülni, ha röstelli ruhája szélét fölfogni», hisz a magyar nóta is azt mondja: «Ha megyek az utczán végig, föl fogom a szoknyám végit»; lehetetlen, hogy egy az egészségtanban művelt nő 40-es számú lábát 30-as számú czipőbe kényszerítse, mit azzal óhajt talán ellensúlyozni, hogy 6-os számú fejére 24-es számú kalapot tesz, melylyel, ha a szél fölkavarja az utcza porát, a szennynek nagy mennyiségét hordja haza, dálkoznak, hogy a legjobb párisi hajnövesztő sem képes a ritkuló hajerdőt új plántákkal besüríteni; + lehetetlen, hogy egy nő, a ki érti, mit jelent az egészség elhomályosítja a függönyökkel és Store-okkal szobáját s állandóan elfedje ernyővel arczát, hogy örökké elzárkózzék az éltető napsugár elől, pedig oda, hova a nap nem süt, jár legtöbbször az orvos ... de ki győzné mind a sok egyéb különlegességet fölsorolni, melylyel az egészség érzékeny sérelmet szenved.

S CSO

Azonban mi férfiak is, ki dolog, ki pajtáskodás czimén jó részét az álomra szánt éjtszakának kivirrasztjuk s egyik ideges lesz a túlfeszített munkától, a másik beteg a telhetetlen ivástól s a reggeltől estig tartó szakadatlan füstöléstől, pedig egy nagy tekintélyű egyén, nem kisebb, mint Anglia grand old man»-je William E. Gladstone tette azt a kijelentést, hogy a mértéktelenség több szerencsétlenséget okozott az emberek közt, mint a háborúk, járványok s éhinségek együttvéve.*)

Nagyon lelkiismeretes s magas műveltségű egyének, kik visszariadnak lelki világuk törvényeinek legcsekélyebb megsértésétől: engedetlenek testi világuk törvényeivel szemben, úgyszólván állandóan és egész szükségtelenül, csupán azért, mert a szokás, a kényelem és a társadalmi megegyezés azt úgy hozza magával. Ez az őszinte tisztelet az egyik törvénykönyv iránt, mikor a másiknak rendeletei hütlenül mellőztetnek, azok jelentőségének és becsének hamis méltánylatából származik.

Az erkölcsi törvények épen úgy, mint az egészségi törvények, isteni kijelentések.

A szentirásban foglalt egészségi rendszabályok egyszerű fölsorolása már magában több órát venne igénybe. Mózes az egészségi törvényekre fekteti a fősúlyt és oly nyomatékosan, mint egyetlen törvényhozó sem azóta. Az óriás szellem mesteri rendszabályai oly tökéletesek voltak, hogy évezredeken át a zsidóság nomád, majd nagyvárosi életének igényeit kielégitették, annyira, hogy a legszívósabb népfaj maradandó lételének alapját két ezer évvel Krisztus urunk születése előtt megalkotá. Hát még mikor megszületett az égi kijelentés: «Szeresd felebarátodat». A könyörületesség és önfeláldozás isteni keresztezéséből származó új élet nemcsak a lelkeket, hanem minden intézményt áthatván, megújítá a társadalmat a felebaráti szeretet alapján.

Szerintem nem is jó keresztyén az, ki az egészségi szabályokat tudva, meg nem tartja. Ismereteket kell tehát szerezni az egészségtanból s azokat végre is kell hajtani, nem törődve a társadalmi előítélet és a világ itéletével.

*) The intemperance has been productive of more evil than war, pestilence and famine combined.