Oldalképek
PDF
[ocr errors][merged small]

mondhatatlanúl szeretem őtet, de lemondok róla. Gondold-meg, Atyám, gondold-meg, hogy azzal a summa- val tartozol barátod" leányának. Atyám , gondolod-e, hogy mi a' mi szegénységünkben hijjával leszünk a' boldogságnak? Kedves Atyám, esküvéssel fogadom előtted, hogy 'én vidám leszek, és az én vidámságom fel fog deríteni tégedet. Ked

a' mit nem örömest akarnék kimon

dani. Legyünk becsületesek, édes jó

Atyám cöde nem te is feltéte

Úgyde nem tette-e maga az én meghólt barátom is feltételül azt, hogy csak úgy fizessek-meg, ha lehet tőlem ? — Kedves atyám, ha akarnád ezt a feltételt valóban meg. állhatóvá tenni, avagy éppen ez a'

[ocr errors][ocr errors][ocr errors]
[ocr errors]

relmeseink' sohajtásai előtt, behúnya 'juk szemünket, midőn Róza az ő keservében te feléd terjeszti-ki karjait; de nem úgy lessz a' dolog ale Ellbergiekre nézve! Itt nem egygyetlen eggy ember bóldogsága forog fenn, hanem egész társaságok virtusa: 's vallyon behúnyhatjuk-e arra is szemeinket? Nekem el kell adnom Ellberget; a' jószágnak jövendőbéli ura, akárki légyen, nem lessz, sem én, sem te. Már csak azon irigységból is, hogy a' plánumot nem ő tette, gyűlölni fogja in tézetinket. Hijával lessz az intézet Márinak, és olly hélt bábbá fog változni, a' melly hijjával lessz a' szeretet éltető lehelletének. A' virtus, a' boldogság, és a' menny apránként ismét el fog tűnni, és a' lakosokra. midón ismét nyomorultakká lesznek, nem fog tőlünk egyéb marad. ni annála'szomorú ajándéknál, hogy inkább érezzék az inséget, minekutánna a' boldogságot, és a' virtust ismerték. Itt nem könnyek fognak már fenn forgani, hanem eggy egész községnek virtusa. Nem érzed-e, hogy itt igasságos dolog, igasságtafannak lenni? Nem látod-e, hogy itt eggy kis csalás a' legfőbb: virtus, és, hogy mennél kedvetlenebbül követjük azt el, annál nemesebb a mi áldozatunk? Kedves Fijam, Lajos, kérlek, gondold-meg azt!

Lajos mélyen felsohajtott. „Ah, atyám, nagyon érdekel a mit mon

az beteljesedhetik. De ugyan édes atyám, olly múlhatatlan szükséges van-e mi reánk emberekre a' gondviselésnek? Nem annyi volna-e ez, mint a' gondviselést alávaló báb-já. tékká, emberi indúlatok* gyarló 's. ravasz mesterségévé tenni, a' mellynek csalárdságra van szüksége, hogy czéljait elérhesse? A* gondviselés virtusos embereket, tántorgás nélkül való jámborságot, 's igasságot kíván, akármibe kerüljön is az az

« ElőzőTovább »