S. Sáaghy család. Lásd Sághy cs. Sáarosy család. Lásd Sérossy cs. Sáary család. (Vámosi.) A Sáary vagy Sáry családot Győr, Pest, Szathmár, Veszprém vármegyék nemessége sorában lelhetni. Azon Sáary család, melynek itt a mult század végeig egy, perben felmutatott családfa szerint 1) nemzékrende közöltetik, Dunántúlról való. A XVI. század végén élt Sáary Gergely, kinek ivadékát mutatja e táblázat : II. Gergelynek neje Soldos Zsuzsanna, leánya volt Soldos Mártonnak és Szabó Dorottyának, a ki leánya volt Szabó Ambrúsnak és Csatari Zsófiának, a ki leánya volt Csatari Benedeknek. II. Gergelynek tiz gyermeke közül csak I. Péter terjeszté ágát, és tán a mai napig, leány testvérei közül Kata és Dorkó utódairól mitsem tudhatni. Judittól Gögös Mihálynétól leányágon a Kenessey-ek, Ann á tól Noszlopy Istvánnétől a Balassa és Barcza családok származnak. Valószinűleg ez azon Sáary család, melyből Sáary László 1822-ben Zala vármegye fő szolgabirája volt; és ez esetben e család prédikatuma „de Vámos" iratik. ') Lásd kézirat a nemz. Muzeumban fol. lat. nro 213 és Geneal. authent. II. Szirmay C. Zemplin. not. top. 116. A régibb korból ismeretesek Sáry néven,-a nélkül, hogy a közlött családfához visszonyukat ismernök, a következők: Sáry Péter mester, Hunyadi János kormányzó kancellára, kit néhai Heykedi László fiának Gergelynek özvegye Anna nemes asszony fiául fogadott annak Barnabás és Fábián testvéreivel és Tolnai Balás bátyjával együtt a budai káptalan előtt, bevallván neki s általa a nevezetteknek Heyked és Bewd helységbeli örökségeit, ugy a dancsházi vagy bessenyői pusztát Csongrád megyében, Veres egyházát Békesben, Ikere halastót, Forág vám környéke, Zent-Mihály halma, Lapulnok halma patakkal és földekkel együtt Szentes és Donáthuta között.1) Sáry András 1552-ben élt, midőn őt Arszlán fejérvári bég erővel Egervárához hurczolta, és ott a várat felkérő levéllel Dobó Istvánhoz küldte. 2) Trencsin vármegyében mint Bolessón lakozót 1646-ban a nemesi lajstromban találhatni a Sáary családot. 3) Nógrád vármegyében Szécsényben 1771-1778-ban báró Haller Sámuel tisztartója volt Sáry Mátyás, ki ellen a végrehajtó biró megveretése miatt ügyészi vád emeltetett 1775-ben. *) Tán ez, vagy fia másik Sáry Mátyás volt az, ki 1808-ban Váczon halt meg. Sabaudiai. Lásd Savoyai. Sabljk család. (máskép Sablicska) E néven Trencsin varmegye 1697. évi nemesi lajstromában Adamóczi székhelyén elé fordúl János. 5) Utóbb ott nyoma sincs. Sachs ab Hartenek család. Erdélyi szász nemes család, melyből származott azon híres Szász János királybiró, ki végre 1703ban oct. 28-án a hohér bárdja által veszett el. Családi neve Zabanius volt. Született 1663-ban; atyja Zabanius Izsák eperjesi tanár volt, de utóbb Erdélybe telepedett; itt fia Janos a szerencse kegyelése alatt gyorsan emelkedett: 1691-ben már a szász nemzet kerületi jegyzője volt és mint ilyen fontos ügyekben küldetett a császári udvarhoz Bécsbe, 1695-ben alkirálybiró, 1698-ban kormányszéki tanácsos, és ') Kovachich M. G. Formula Solennes Styli. 344. 2) Istvánffy 1685. évi kiadás 224. lapon Andream Sárium nevezi, de Sámboki-nál. Lásd Reusner Rerum memorabilium in Pannonia etc. Narrationes Francofurti 1603. recusae Colocae 1770. a 96. lapon S a ra y Andrásnak olvassuk. ") Szontagh D. közlése szerint. *) Nógrádi levéltár 1772. 336. szám és Proth. 33. stb. 5) Szontagh D. közl. ekkor egyszersmind Sachs ab Harteneck névvel r. sz. bir. lovagságra emeltetett. 1700-ban fő királybiró, 1702-ban a szász nemzet grófja lett. Merész visszaélései okozták halálát. Özvegyen maradt neje Fejes vagy máskép Haupt Erzsébet. ') Sadányi család. (Zsadányi) Zemplin vármegye czímerleveles nemes családa. 2) Szathmár vármegyében Nagy- és Kis-Zsadányt 1423-ban Zsadányi Ta má s birta, valószinűleg azonban nem egészen, mert már 1417ben a Báthoriak is adományt vittek Nagy-Zsadányra, és a följebbi évben Sadányi Tamást a kis sadányi határban is háborgatták. Nevezett Tamás 1425-ben N. Zsadány és Hodos között határjárást tartatatott, 1449-ben pedig Nagy-Zsadányban és Piskárkoson magát uj királyi adomány által megerősitette. 3) Sáfár család. (Gyulai) Erdélyben Doboka vármegyében virágzott a XVII. és következő század folytán a f. borsai járásban. Sáfár Jánostól kezdve a családfa *) igy alakult. Pálnál a Doboka megyei alispánnál 5) tovább élt ös bátyja Mihály, s abban halt ki Hodor szerint a család, vagy legalább ez ág; Mihálynak birtokait a Zámbó család örökölte. A családfán nem tudni helyét Sáfár Évának, ki 1687-ban Alsó János neje volt. Erdélyben ily nevű család most is él, melyből Károly szászúj-ősi birtokos. 1) Olv. róla legalaposabban Uj M. Muzeum 1855. évi folyam. I. köt. 17-32. 1. 2) Szirmay C. Zemplin. not. top. 116. 3) Szirmay Szatmár vármegye II. 142. 145. 4) Hodor Károly közl. *) Hodor, Doboka várm. 438. 1. |