Századok, 11. kötet;45. kötetAkadémiai Kiadó, 1911 |
Más kiadások - Összes megtekintése
Gyakori szavak és kifejezések
Akadémia állami Antal ápr Ára Barabás Samu báró Bártfa Békefi Remig Béla Bethlen Bethlen Gábor Borovszky Samu Bpest Buda Budap Budapest Budapesten czíme czímű Csánki Dezső dapest Dezső Eggerer ellen éppen erdélyi évf febr fejedelem Ferencz fill főgimnázium főgymn főgymnasium földbirtokos főreáliskola Franklin-társ generális Géza gróf Gyöngyösi György Hirl Horváth Imre inkább Jenő József Kálmán kanonok Károly Kassa kath később király kolostor Kolozsvár könyvtára közönsége 200 kor Lajos László levéltár máj márcz Márki Sándor mármarosi mart Megv melyet midőn Mihály Miklós oklevél oklevelek orsz pálosok pápa pápai Pauler Gyula Péter püspök Rákóczi régi Répás Sándor sóbányakamara sót sóvágók sőt Századok Szent Pál szent-lőrinczi szerző tagja tagtársunk tanár Tár Társ Teleki Teleki Géza Teleki Mihály Thaly török Történelmi Társulat történeti ügyvéd vajda vál vármegye közönsége 200 város közönsége 200 vicarius Zsigmond
Népszerű szakaszok
508. oldal - A kor és a helyzet látszik visszatükröződni e rajzban és e nyilatkozatokban, és mégis alig lehet kétségünk a felől, hogy az későbbi benyomások alapján készült, tán II. Endre korában, midőn először lehetett szó nálunk németek uralmáról és zsarnokságáról. Mert mi érdeke lehetett a velenczei Péternek, ki azonfelül uralkodása eleje óta háborúban áll a németekkel, a németeket tenni az ország uraivá ? Mindkét elbeszélésnek történeti magva a következő :...
59. oldal - On n'établira nulle part des droits d'étape, d'échelle ou de relâche forcée. Quant à ceux qui existent déjà, ils ne seront conservés qu'en tant que les états riverains, sans avoir égard à l'intérêt local de l'endroit ou du pays où ils sont établis, les trouveraient nécessaires ou utiles à la navigation et au commerce en général.
57. oldal - Hassia, ét quibuscumque aliis orientalibus partibús cum mercibus quibuslibet ad Renum veniens extra atque ultra civitatem Coloniensem excepta sola causa peregrinationis procedet.
508. oldal - ... Szent-István nővérét vette nőül, akivel aztán Pétert nemzette.1 Arról, hogy Péter aztán rosszul bánt volna Gizellával, itthon mit sem tudnak, a kettőt elejétől végig bűntársaknak nézik. A külföldiek Péternek csak egy igazságtalanságáról tudnak, mely bukását előidézte. Krónikánk gyönyörű képét rajzolja általánosságban az idegenhez szító, nemzete iránt bizalmatlan, e miatt erőszakos és gyűlölt uralkodónak. Ha e kép egyes vonásai nem is felelnek...
414. oldal - János : >>a magyar nemzet között eleitől fogva, a meglőtt dolgoknak megíratása csak semmibe hajtattak volna, a mely dolgok megírattak volt is, a pad alá hajíttatván a porban hevertetnek ; jó ló, avagy egy jó vendégség a népnek külső belső épületénél nagyobbnak tartatván*.1 Egy kis túlzással ráillik ez a leírása a mai állapotokra is.
441. oldal - Egyesek legyetek, egymással ne veszekedjetek, magatok illetlenül való viselésével az ifjúnak példát valami erkölcstelenségre ne adjatok, hanem szorgalmatasan vigyázzatok inkább reá, cortesánok után ne vetemedjék, boritalnak magát ne adja.
96. oldal - ... viszálykodások vezették oda a bányászokat, hogy végre a bérkérdés rendezését egyenesen a királytól kérjék, — a mi szintén a bérmozgalom egyik megnyilvánulása — a király pedig belátva kérelmük jogos voltát, a munkabéreket szabályozta is.
205. oldal - A krónikát nem lö.'W-ban- írták s nem 1695-ben másolták le az aláírt személyek, a kik nagyobbára nem is léteztek ; Sándor Menyhért várában sem írhatták, mert olyan nem volt s nem tudunk Sándor Menyhértről sem.