Magyar nyelvör, 7. kötetMagyar Tudományos Akadémia., 1878 |
Más kiadások - Összes megtekintése
Gyakori szavak és kifejezések
alak áll állat annyi aszongya aszt azaz aztán Bajmok belöle bogár Budenz Czuczor Gergely cser dicitur dinnye ebből egészen éggy ellen elő elött épen eredeti eszt évad finn föl fölsöbb Göcsej Gyöke hang hát helyett hernyó Hunfalvy Pál idegen igék inkább Isten ivad jár jelent káplán képzö képzövel kiejtés következő közt Kriza kutya lajhár latin locus macska magy magyarban magyarúl mássalhangzó mėg meglen melyek meta midön mingyá mondja mondják ném nép népnél Névy nézve nyelv nyelvben nyelvek Nyelvör nyelvtudomány nyelvújítás nyelvünk nyelvünkben ojan ostábla osztán öket öreg Préd régi régibb rosz sẻ semmi Simonyi SIMONYI ZSIGMOND söt Szalafő SZARVAS GÁBOR szavak szép szerkesztőség szkr szláv szó szóban szók szókat szónak szót szótár szóval tájszó talán tojás ugor Vadr vagyok vala valami végű vele vóna vót
Népszerű szakaszok
409. oldal - Csere ma is él, jelent bokros helyet, hol lehet fa is, de nem annyi s nem oly gazdag tenyészetü, mint az erdőn. A NSzótár körülbelül helyesen magyarázza, de téved, ha csupán a cserfá-hoz köti; lehet az tölgyes, bikkes ; minta cserje sem csupán a cserfa sarja. f Epén így fordítja az ins ül a szót (genus) a porond -dal (species) a tripartitum magyarázója. Porond szintén ma is élő szó, s jelenti a folyamokban képződött fövény- és kavicsszigetet ; de például már a...
453. oldal - A jelen főzetben l á bb ó (fluitans) szót elveti, mert az illó-val (mely pedig szintén védhető az ill-at deverbális főnévvel) egy kamarán kerültnek tartja. No már könybe lábbó szem ma is él, s erősen bizonyít egy l á bbik ige mellett.
410. oldal - Az semmi, hogy a kuvasz paraszt kutyát, a kusz pedig csókot jelent, mert a kuvasz régebben ölebet is jelenthetett; ezt pedig a dámák, köztudomás szerint, meg is csókolgatják.
405. oldal - Szorgalmas olvasója vagyok a Nyelvőrnek. Olvasás közben eltérő véleményemet, vagy nyelvbeli tudásomat egy rövid szóval odavetem a lap szélére. Olykor helyeslő ez, olykor kiegészítő, néha kétlö vagy tagadó. Ha kidolgozva leírnám, talán hasznát vehetné a közönség, vagy legalább tudomásul a szerkesztő ; de arra nem annyira rost, mint beteges vagyok. Azonban az e havi számot megkísértem kommentálni.
119. oldal - NYELVJÁRÁS. Nem rég egy új népköltési gyűjtemény jelent meg ily czím alatt: „Koszorúk az alföld vad virágaiból. Köti Kálmány Lajos. I. Pécskáról való. Aradon, nyom. Réthy Lipótnál. 1877.
406. oldal - Mit bizonyít ez? Hogy németből vettük, ott tehát 50 bendel? Nem az, hogy a német nő különböztetésül a maga hosszú ingétől teszi a hemd elébe a magyarból tanult nevet? Épen úgy, mint asztalosaink szeszli-szék-nek mondják a német (egyenes hátú, táblás ülésű) széket, különböztetésül a magyar szék-töl, melynek tornyos támasza volt, szívforma...
394. oldal - Tulajdonkép fe-er-j. A fe-ben a magasság, nagyság, az er-ben az erő fogalma rejlik benne ; aj betű toldalékképző gyanánt áll." íme az etimológiának véghetetlen becse a szó valódi jelentésének megértésére! Ebből kitetszik, hogy első őseink idejében a férjek mind derék, szálas, erős, izmos legények voltak. Ha ma neveznék el őket, bizonyosan ál -ár sj toldalékbetűvel aldrf volna a nevük.
273. oldal - Kifogdostam, beduktam a kocsit a szin alá, mer kezdett az esső esni ; ^szénát vettem a lovaknak ; de én nem tuttam, hutyon vagyok. Én gyünni-ménni, én várni-várni, de csak nem gyütt a Kaszab. Csak né vehettem vóna föl ütet a kocsimra ; vagy betegéttem vóna még. hogy né méhettem vóna Pécsre. Nem ehettem, nem ihattam. É kezdett az éhom fájni ; ittam rumot, hogy majd nem fajik az éhom ; nem erösztem én annak se izét, se szagát. Égy gyerekese bizomvizet árutt ott, még...
160. oldal - Iszka dó bár! Kinn a pohár". A gyűjtő, Török Károly, így értelmezi e szót a 4g4. lapon: „dobár a teliségtöl kidomborodottat, megtöltöttet, degeszt, telit jelent. Innen mondják: dobár erszény, dobár zacskó; dobár has, mely a jól lakás következtében meg van telve, mintegy kidomborodva. Az említett helyen épen ebben az értelemben fordul elő".
177. oldal - Karácson böjtin égy kaszakövet tesznek a zasztafiábo. új esztendükor mék küvészik ; ha a tehén tőgyö ellískor mégdagad, avve ke mékkennyi, akkor elapad. 3. Ha valakinek a kezin vaj lábán szákásköszfin (fekély) van, ászt valami piénzdarabbe mék ke kennyi három új piéntékén Egymás után. osztán ászt a piénzt ék kis ruhába belekötnyi s edobnyi ; a ki asztat févészi, arra ragad a köszfin. 4. Ha valami ronda seb nem akar bégyógyunyi, ászt mék ke kennyi valamife'lé...