A nemzetgazdasági eszmék: Fejlödési története és befolyása a közviszonyokra Magyarországon ...

Első borító
Heckenast G., 1868 - 602 oldal
 

Tartalomjegyzék


Más kiadások - Összes megtekintése

Gyakori szavak és kifejezések

Népszerű szakaszok

405. oldal - ... hogy fekszik valami alatta — és mi ezen valamivel nem törődve, kivittük vállalatunkat, a következés pedig megmutatta, hogy a dologban semmi rossz, ellenben jó igen sok feküdt. Vannak emberek, kik egy-két, nézetök szerint hiányos szabály miatt az egész vállalatot rohanják meg ; megvallom, némelyeket a védegyletben én is máskép szeretnék, de azért az egészet nemcsak meg nem vetem, sőt mint sok üdvöst magában foglalót, forrón ölelem. Úgy hiszem, ez a józan ész...
405. oldal - Nemes öntagadással törüljünk ki jövőre sokat kiadási lajstromunkból ; mások helyébe pedig írjunk honi kelméket. A fényűzés minden más országnak áldás, csak a magyarnak átok, — átok azért, mert csak innét szívja külkezekbe a pénzt, míg más országokban a gazdagok jövedelmök fölöslegét...
405. oldal - ... két mód van: vagy a jövedelmet kell szaporítani, vagy pedig a kiadást apasztani. Mi a jövedelem szaporítását illeti : Magyarország a mezei gazdaságban, ezen egyetlen neki jövedelmező téren, ötven év óta nagy lépést tett előre ; azóta egy atyának javain három fiú osztozott, és jelenleg egy is termeszt osztályrészén annyit, mint előbb az atya az egészen termesztett ; mind e mellett ír bajainkra nem jött, sőt nem is remélhető, hogy ily körülmények közt jöhet...
404. oldal - Megtették tehát apáink, a mit tenniök kellé, mert hazat tartottak meg és hagytak hátra nekünk. Azonban igen rosszul vélekednék, ki azt hinné, hogy csak harczok zivatara sodorhat el egy nemzetet; van még egy más, lassúbb, de dísztelen és aljas nemzeti halál is : a közeiszegényülés, vagy nemzeti sorvadás.
405. oldal - Törvények az ipar és szorgalom elől csak akadályokat hárítanak el, maga pedig az ipar és szorgalom mindig a socialis téren marad; azért a legjobb törvények mellett is, habár talán más alakban, de csakugyan mégis oda kellene a dolognak kerülnie, a hol most áll.
404. oldal - Ettől hazánkat megóvni a jelen időnek föltétlen parancsa, nekünk legszentebb kötelességünk, legmagasztosb honfitisztünk. Mennyire elszegényült a nemzet, mutatja az, hogy alig van már hazánk földén adóssággal nem terhelt jelentékeny család, holott csak ötven évvel ezelőtt...
404. oldal - Mi természetesb tehát, hogy nekünk mindig szegényülnünk, és a nemzeti sorvadás azon stádiumára kellejutnunk, melyen jelenleg tengünk.... Nemzetünk végre öntudatra jött, és most az a kérdés: hogyan kell és lehet e bajon segíteni? Egy elhanyagolt gazdaságot restaurálni két mód van : ti vagy a jövedelmet kell szaporítani, vagy pedig a kiadást fogyasztani.
405. oldal - ... szeretnék; de azért az egészet nemcsak meg nem vetem, sőt mint sok üdvöst magában foglalót, forrón ölelem. Úgy hiszem, ez a józan ész szava. Bizony az egész védegylet igen egyszerü és ártatlan, mert az alatta fekvő valami nem más, hanem, hogy hazánkban is kapható kelméket külföldtől nem veszünk; már pedig azért, mivel hazámfiainak akarom adni pénzemet, vétkes talán csak nem vagyok. A szónok ezután a védegylet ellenségeinek nyilvánította mindazokat, kik erőszakkal...
317. oldal - A szegény adózó népnek ránk függesztett epedő tekintete tőlünk enyhülést és szabadságot kért vala, mi azonban csak alamizsnát vetettünk neki; de a szabadságot azoktól is készülünk elvonni, kik azzal eddig birtanak; pedig csak ott igazán boldog és virágzó a haza, hol a földet szabad kezek mívelik ; ott erős a nemzet, hol szabad kezek védik a tulajdont és függetlenséget.
404. oldal - ... honfi tisztünk. Mennyire elszegényült e nemzet, mutatja az, hogy alig van már hazánk földén adóssággal nem terhelt jelentékeny család ; holott csak ötven évvel ezelőtt a magyar családok még jól birták magokat; és mivel az egyes polgárok gazdagsága összevéve teszi a nemzeti boldogságot, akkor az egész nemzet jól állott. 1802-ben Ausztria gyárakat állított; a magyar pedig könnyelmüleg pazar fényüzésnek adván át magát, a pénz nagy mennyiségben vándorlott...

Bibliográfiai információk