foghatatlan; a nélkül, hogy legkevesbet is tett volna a tartomány megtartására, Busbeket 1556 elején az elébbihez hasonló válaszszal bocsátá vissza Konstantinápolyba. Szulejmán, hallván, hogy Ferdinánd Erdélyről önkényt lemondani nem akar, a követeket szoros őrizet alá tétetvén, a pasáknak és Erdély rendeinek ujabb parancsot külde, miszerint Izabellát fegyverrel helyezzék vissza a tartomány birtokába. Erre Kendi, cgyik vajda, a rendek nagy részével nyiltan Izabellához szegődött s Dobót, a másik vajdát legyőzvén, a királynét 1556ki öszön a tartományba fiával együtt bevitte. A nem sokára ezután Kolosváron tartott országgyülésen Izabella öt évig, mig t. i. János herczeg nagykorúvá leend, egyeduralkodónak ismertetett 1).

Erdély elfoglalása annál könnyebben sikerült Izabellának, minthogy Ali, budai pasa, a király erejét megosztandó, ugyanazon időben szállotta meg a dunántuli tartománynak legerősb védfalául szolgáló Szigetvárat; de a derék Stancsics Horváth Mark várkapitány s örserege vitézsé– gén megtört minden eröködése, s midőn a nyomos várnak Nádasdy nádor kiséretében Ferdinánd föherczeg is segedelmére sietett, Ali a vár alól pár hét múlva elvonúlt 2). E mellett kedvező alkalmat nyujtott még Izabellának, uradalmát Erdély s a tiszai részekben megerősíteni, azon körülmény, miszerint Károly császár, lemondván koronáiról, szerzetes cellába vonult, s ennek következtében Ferdinándot egészen a császári ügyek foglalták el. Ő tehát Erdélyről, melly már ugy is elveszett, követei által lemondván, a békét Konstantinápolyban egyedül magyarországi birtokrészére sürgette. Szulejmán ettől most általjában nem idegenkedett, s olly vá

') Forgách: 140. Epist. Proc. 3,78 kövv. Bethlen: Lib. 6, 598. ') Herold, Schwandtnernál: 1, 638. Istvánffy: Lib. 19, 223. Forgách: 147.

Békekötés a törökkel.

85

laszt adott az 1557ki nyár végén, a Konstantinápolyban létök negyedik évében haza bocsátott Vránchich és Zay által, hogy, ha Ferdinánd Szigetvárat, mellynek őrsége a török birtokon gyakorta kalandozott, lerontatja, s az elmaradt két évi adót megküldi, kész Magyarországra nézve uj békealkuba bocsátkozni; mi végre Busbek még tovább is Stambulban marasztatott 1).

Szigetvár lerontására ugyan nem határozhatta el magát Ferdinand, hogy mindazáltal a békealkudozást meg ne nehezítse, 1557 s a következő évben a török ellen támadólag épen nem, Izabella ellen is a Tiszán tul csak kisebb haderővel folytatta a háborút, mig az ujabb erdélyi zavarok magát a királynél is békére indították. Bebek Ferencz, Kendy Antal és Ferencz, cl nem érhetvén czéljokat, miszerint a királyfit, hogy férfiasb nevelést nyerjen, asszonyi kezekből valahára kivenni ügyekeztek, nyugtalankodni kezdének s Izabellát Konstantinápolyban arról vádolták, hogy Ferdinánddal Erdély átadása iránt ismét alkuba bocsátkozott. Izabella, Nisóczky lengyel ur tanácsára, a három fő embert Balassa Menyhért által orozva megölette; mi miatt azonban az erdélyiek tőle még inkább elidegenedtek. Izabella e zavargásoktól indíttatva, 1559ben Ferdinánddal békealkudozást kezdett; de mi előtt az sikerre vezethetett, Izabella meghalt 2).

Ez alatt midőn a korától s fáradalmaitól különben is mindinkább gyengülő Szulejmánt a fiai közt ujra kitört viszálkodások egyiránt elfoglalnák és szomorítanák, Busbek valahára kedvezőbb tudósitásokat adott a békekötés felől. De a Szigetvár iránti követelés, mitől Szulejmán elállani s melly

1) Katona: 22, 943 - 978. 1031. Hammer: 2, 201. Kovachich: Script. Min. 2, 180.-2) Forgách: 208 kövv. Katona: 23, ́ 57. Bethlen 2, Lib. 5, 2. Bel: Monum. 1, 82.

ben Ferdinánd megegyezni semmikép sem akart, annyira megnehezítette s késleltette a megegyezést, hogy a békét csak 1562ben lehetett 8 évre megkötni olly feltétel alatt, hogy Ferdinánd évenként 30 ezer aranyat fizessen 1).

7. §. Miksa koronáztatása. Ferdinánd halála s

jelleme.

Ferdinánd életerejét még e béke megkötése előtt hanyatlani érezvén, nehogy a trónváltozás ismét viszályokat okozzon, Miksának, első szülöttének örökösödését még a maga életében óhajtotta biztosítania, mi végre a főbb urakat 1561ben Bécsbe hivta, kik ugyancsak nagy számmal, mintegy hatvanan, gyültek össze. A nemzet már 1558ban s az óta többször kérte volt Ferdinándot, engedné meg hogy idősb fia,Miksa, utódjává választassék és koronáztassék; de Ferdinánd, azért-e mivel szomorúan tapasztalta, hogy Miksa az uj vallástanhoz hajlik, vagy mi más okból? bizonytalan, ezt mindig ellenzette vagy inkább halasztotta. Az urak tehát midőn az ügyet maga Ferdinánd terjeszté elejökbe, akként nyilatkoztak, miszerint most is csak azon értelemben vannak, mint valának akkor, midőn önmagok kérték a királyt Miksa főherczeg megválasztása s koronáztatása iránt. De ámbár ekként megelőző készséget talált is az uraknál Ferdinánd óhajtása valósítására, mindazáltal a trienti zsinat, melly miatt Inspruckba utaznia kellett s utóbb a Magyarországban dúló mirígyhalál abban még sokáig gátolták 2). Végre 1563ki sz.

') Hammer: 2, 261. 279.—2) Istvánffy (Lib. 20, 251) azt állítja, hogy Nádasdy Tamás nádor, kinek egy hosszu beszédet is ad ajkaira, a király kivánságát e gyülésen határozottan ellenzette volna; de ennek világosan ellentmondanak a hivatalos oklevelek, melylyeket a tisztelt Gévay Antal ur (Urkunden und Actenstücke czim alatt sajtó alá készülő oklevéltárában) e tárgyról a leghitelesebb helyekről közleni szándékozik. Ezek szerint a dolog ugy áll, mint a

Miksa megkoronáztatása. Ferdin, halála. 87

Iván-napra hirdette ki Pozsonyba a királyválasztó országgyülést. Miután Nádasdy Tamás, a babérra s borostyánra egyiránt méltó nádor még a mult évben meghalálozott, a rendek többsége emlékezvén, mennyi bajba került multkor is e nyomos főtisztség betöltése, megragadni akarák a jó alkalmat, mellyben az udvart is hajlandóbbnak reménylették kivánságok teljesítésére, és mindenek előtt nádorválasztást sürgettek, állítván, hogy á nádor jelenlétét a királyválasztásnál is megkivánnák a haza törvényei. De Ferdinándnak nem volt ínye szerint a nagy hatalmú nádori méltóság, mellyel aztán a helytartóság is összekötendő volna, mit mégis egy, maga választotta egyed kezében kivánt látni, mi okból Oláh Miklós esztergami érseket, Nádasdy halála után tùstént kî is nevezte helytartóvá. A nemesség egy ideig szilárdul megmaradt ugyan kivánságánál; az udvartól megnyert urak azonban némi fortélylyal végre őket is reávették, hogy követelésöktől elálljanak. Ezután Miksa ellenszólás nélkül királylyá kiáltatott s őszelô Skán meg is koronáztatott. Ezt végezvén a rendek, több zajos ülések után, mellyek öszutó 13káig tartottak, az idősb királynak két évre kapunként két két, az ifjabbnak egy évre egy ftot, az ország védelmére pedig minden 100 telektől három lovast ajánlottak 1).

Jánossal, az erdélyi fejedelemmel, még az országgyűlés előtt ismét megkezdettek a békealkudozások, mellyek azonban, bár 1564ben is folytak, sükerre azon okból nem vezettek, minthogy János a királyi ezímről és a tiszántuli részekről lemondani vonakodott, Ferdinánd pedig leányát nem akarta neki nőül adni 2).

szövegben előadatott. A gyülés után megszakadnak e tárgyról a hivatalos irományok s utóbb még csak néhány levél fordul elé, mellyekben Ferdinánd az országgyülést sürgeti, mire azonban az urak a mí1igy miatti lehetetlenséggel válaszolnak,

1) Suppl. ad Vest. Com. 3, 248.2) Epist. Proc. 3, 166. kövv. Forgách: Lib. 13, 334. Bethlen: 2, 33,

Ferdinánd e közben mind inkább közeledni érzette halálát. Betegségét, mellytől 1564 ején meglepetett, öregbíté aggodalma a miatt, hogy Miksa még mind hajlani látszott az uj vallástanhoz, másod fia Ferdinánd pedig a rangján aluli Welser Philippinál (kivel ugyan már 1550ben összekelt, de házasságát sokáig titokban tartotta) vette nöül, mig végre nyavalyája halálossá válván, életét 1564ki nyárhó 25kén bevégezte.

Midőn Szulejmán a Ferdinánd halálának hírét vette, e szavakra fakadt: „Benne valóban egy igazságos, becsületes fejedelem halt meg". Ferdinánd Spanyolországban, Ximenes bibornok befolyása alatt neveltetvén, az udvari formaiság és fesz, a spanyol türelmetlenség és külfényretartás, különben szelíd, jóakaró kedélyét sokáig elfoglalva tartotta; s valamint ezekből, ngy a ximenesi szigorú, hajthatlan kormánymodor és elvekből is a jobb német és magyar szellem vetkőztette ki öt kormányának folyta alatt; és szigorú keménysége idővel szelíd engedékenységre változott. Ő rosz vezér, de fáradhatlan kormányzó volt, s e részben hibája csak az, hogy tanácsosaira, kiknek választásában nem a legszerencsésebb volt, igenis sokat hallgatott. Fiatalkori szi- . gorú, föltétlen engedelmességet követelő kedélye a magyarokban ezt nem találván, sőt az urak pártos ingatagsága által sértetvén, hamar bizodalmatlansággal telt el a magyarok iránt. És e forrásból, mellyet aztán ellenséges indulatu idegen tanácsosok gyakran felzavartak, eredt kormányának legtöbb hiánya és hibája; ebből származott nagy részben hadjáratainak is szerencsétlensége. A magyarokban nem bizván, az országot sokban német tanácsosok sugallata, német modor szerint akarta kormányozni, — mi a jogaira olly féltékeny nemzetben elégületlenséget s kölcsönös bizodalmatlanságot szült. Hadai vezérletét a török harczmondorával ismeretlen, idegen tábornagyokra bízta, mi a harczdicsőségére