a török már meg is egyezett, és Utjesenich avval fogja megkezdeni uralkodását, hogy Castaldót s a németeket a Marosvásárhelyre hirdetett gyülés alkalmával mind egyig levágatja. Bizonyítani látszék e hírt az, miszerint a bibornok mindenkép azon volt, hogy a német sereg több helységekbe osztassék szét téli szállásokra. Castaldó és Sforzia a bibornok halálát ennél fogva elhatározták. És a tettre megnyert Ferrari Mark Antal télelő 17ke hajnalán a bibornokhoz ment, azon ürügy alatt, hogy sürgetős irományokat aláirasson. Prémes pongyolában, asztalánál állva s a hórákat imádkozva lelé már Ferrari a szigorú szerzetest, kit aztán, midőn nevének aláírása végett lehajólna, kétszer nyakon szúrt; de az izmos ősz első meglepetéséből föleszmélvén, a gyilkost földre sujtá és segítségért kiáltozott. E helyett azonban Pallavicini, Campeggio s mások rohantak a terembe s a bíbornokot számos sebekkel a földre teritették. Szőrrel benőtt füle levágatván, a csíny véghezvitelének tanuságául Ferdinándhoz küldetett, teste pedig két hónapig ugyanazon helyen temetetlen maradt, mig végre a gyulafehérvári kanonokok azt székesegyházukban eltakarították, ezen egyszerű mondatott vésetvén sirkövére:,,Omnibus moriendum est'. 1).

E lángeszű, nagyvágyó, cselszövényben és színlelésben egy formán ügyes, rendkivüli ember különfélekép itéltetik meg. Kortársai, kivált az általa többször megsértett Nádasdy, a hatalmát s elhiresztelt kincseit (mik azonban halála után sehol sem talaltattak, 2) irígy

Bu

1) Epist. Proc. 2, 297. kövv. 397, 383. kövv. 397, kövv. choltz: 7,268. kövv. Urkunden-Band 582. kövv. Istvánffy: Lib 17, 184. kövv. Forgách; Commentarii Rer. Hung. 20. kövv. Hammer 2, 213. — 2) Hir szerint Karasith János más hét nemessel 200 zsák ezüstöt orzott volna el Ujvárból, mielőtt Castaldó a hagyományt megvizsgálta, Vinczről pedig Lopez kapitány vitt volna el több ezer aranyat. Bucholtz: 7, 293. Urk.- Band. 581.

Utjesenich jelleme.

75

lő Castaldo s a gyilkosság czinkosai, mint a legnagyobb gonosztevőt festik öt, ki nagyra s uralkodásra vágyásának mindent kész volt feláldozni. Erdély azonban több izben ragaszkodást, tiszteletet tanusított az erőteljes ember iránt, ki a kormányt, tollat és kardot egyenlő ügyességgel tudta igazgatni. Ferdinánd azt mondá róla még János király életében, hogy csak e csuklyást, ki 10 ezer fegyveresnél többet ér, irigyli vetélytársának. Annyi bizonyos, hogy Utjesenich sem Ferdinándhoz, sem a törökhöz nem szított őszintén, s miként a szükség kivánta, majd alázatos, majd hazug, majd merész leveleinek minden sorából kitünik a határtalan nagyravágyás, mellytől zaklatva, az egykori igénytelen kályhafűtő s figyelemre sem méltatott szerzetes frater életének fő czéljául tűzte ki, hatalmát Erdélyben Ferdinánd és Szulejmán közt megalapítani. És lelkében volt is annyi erő, hogy a nagy czélt kissé kedvezőbb körülmények közt becsületes eszközökkel is elérhesse de az események hatalmától olly körülmények közé sodortatott, mellyekben a lángész rendkivüli erélye is gyönge lévén, kész volt minden eszközt, volt légyen az jó vagy rosz, megragadni uralmának biztosítására, mig végre az események hatalmától elzuzatván, egygyel több bizonyául szolgál azon igazságnak, hogy a halandó ember gyönge keze a világtörténeti fejlemények kerekét sem meg nem állíthatja, sem utjából ki nem térítheti.

Utjesenich halála mindenütt élénk figyelmet gerjesztett. Erdélyben sokáig csak ő volt tárgya a közbeszédnek 1); de a nép inkább csodálattal párosult félelemmel, mint szeretettel viseltetvén iránta, csöndes maradt 2). Még nagyobb zajt ütött az esemény Romában: A pápa Ferdinándot átokkal készült sujtani a bíbornok megöletése miatt, kit csak imént égig magasztalt, hogy számára a kalapot megnyerje. De Károly csá

szár közbejárása s magának Ferdinándnak is készsége, mi szerint a nyomozást a szent széki biztosnak megengedte, lelohasztották a pápa ingerültségét. E nyomozás 1553ban Bécsben, Németujhelyt, Grétzben, Sopronyban, s Erdélyben tartatott s több fő tekintélyű személyek, köztök Ujlaky, győri püspök s Várday halála óta kir. helytartó, Nádasdy, Vranchich, Oláh, Pécsy, Bornemisza stb. összesen száztizenhatan hallgattattak ki 1). Ferdinánd a nyomozás következtében a vád sulya alól fölmentetett.

5. §. Török háború; Lippa, Szolnok, Temesvár s más várak eleste. Eger sikeretlen ostroma.

1552 szomorú, de a nagy veszteség és gyalázatos gyávaság mellett egyes dicső, örök emlékezetre méltó hadi tettekben s a magát hősileg föláldozni kész, magas hazafiúi erėnyekben gazdag év volt Magyarországra. A rendek előre látván, hogy a török Lippa ostromát nem hagyandja boszulatlanul, az év elején tartott gyűlésökben minden kaputól 3 ftot, telekkatonául minden 30 telektől egy gyalogot s minden 10 telektől egy lovast, a papságnak pedig minden 100 frnyi tized adójától két lovast ajánlottak. És e gondoskodás nem volt fölösleges, bár a veszedelmet még ez sem háríthatta el. Pár kisebb csaták után, mellyekben Tóth Mihály hajdúi Szegednl megverettek és Veszprém a budai pasától megvétetett 2), Achmed pasa, másod vezir, a múlt évben sikeretlenül vítt Temesvárat mintegy 100 ezernyi haddal szállotta meg. Ezt most is a hős Losonczy István védelmezle 2500 magyar, német és spanyol vitézével. Látván a hős, hogy Báthory Endrétől, a nem régen kinevezett erdélyi vajdától, többszöri sürgetésre sem várhat segedelmet, nejének

1) Ld. a vallomások egy részét Epist. Proc. 2, 383. Buchholez: 7, 287. 2) Istvánffy: Lib 17, 194. Forgách: 45.

Temesvár és Drégely eleste, Losonczy és Szondy. 77

izente, hogy jószágait elzálogositván, hadat fogadjon, port s eleséget vegyen; mert eltökélt akarata volt, a nyomos várat mind halálig oltalmazni. Tóth Mihály vezette a nejétől fogadott segédhadat, de ez a török táborhoz közeledvén, részben megfutott, részben levágatott. Hasonló eredménye lön egy másik kisérletnek is, melly által a várba fegyveres népet s eleséget akart szállíttatni. De Losonczy, bár a falakon már több rés töretett, az eleség és por pedig meg fogyott, még nem csüggedett, s a töröknek számos ostromait nagy csapással verte vissza. Azonban a spanyol és német örkatonák kitartása mindinkább ernyedett, s midőn közölök a halál az áttört falak mögött mind több áldozatot ragadna el, bátorságukat vesztvén, föllázadtak s a kapitányt szabadmenet föltétele alatt a vár feladására kényszerítették. Midön az őrség kitakarodott, Losonczyt Szokolovics Mohammed ruméli beglerbég és Kaszim bég tisztelgve kísérték a táboron keresztül. A jancsárok azonban a várból kiköltöző gyermekek s ifjak közöl a szebbeket ragadozni kezdték. Nyugodtan ballagva nézte egy ideig e szószegést Losonczy, de midőn saját ápródja, az urának aranyos sisakját és pánczélját vivő ifjú Tomory Endre is lerántatnék, a hős, Forgáchhoz s a spanyol Perezhez fordulván, mondá: illyen a török hűség, de ne essünk el boszulatlanul, s egy közelében volt török tisztet azonnal levágott. Erre heves harcz támada, mignem Losonczy, sebekkel elborítva, maga is félholtan az általa levágottak testhalmára teríttetett, utóbb pedig, midőn a vezér elébe vitetvén, annak hűtlenségét keményen megrótta volna, lenyakaztatott s feje bebalzsamozva diadaljelül Konstantinápolyba küldetett 1).

Mig Achmed vezir. Temesvárat ostromlotta, Ali, budai pasa éjszak felé tön hadjáratot. Miként Losonczy Temes

') Istvánffy: Lib. 18, 199. kövv. Tinódy Katonánál: 22, 231. kövv. 257. kövv. Forgách: 50. Hammer: 2, 220.

várnál, ugy méltó társa, Szondy György, Drégely sziklavárnál dicsőitette meg a magyar nevet s vívott ki magának hervadhatlan babért. A török, midőn a vár falait már megrongálva látná, Márton oroszfalvi pap által feladásra szólította a hős várkapitányt. A kis számu örség a sok rést már elégtelen volt elállani; Szondy mindazáltal semmit sem akart hallani a feladásról; hanem, eltökélten mind halálig védeni a romot, két fogoly török ifjut s két kedves apródját skárlát– ba öltöztetvén, Alihoz küldé azon kérelemmel, nevelné apródjait vitézségre, magának pedig adna tisztességes eltemetést. Ezután minden, vagyonát a várudvarra hordatá s felgyujtotta, harczméneit leszurta, és felmaradt vitézeivel az ostromlókra rohant. Vívása közben egyik lába meglövetvén, térdre esett, és igy folytatá halálharczát, mignem több lövésektől halálosan megsebesülve földre teríttetett. A pasa őt a várral szemközt álló hegyen temettette el, s tisztelve vitézségét, egy láncsát és lobogót tüzetett sírjára. A szép példa követés nélkül maradt. Szondy eleste után Szécsény, Salgó, Buják, Hollókő, Ság és Gyarmat majdnem ellentállás nélkül megadták magokat az ellenségnek. Teufel Erasmus pedig, kit a király, emberét ismét rosszul választván, 10 ezernyi haddal küldött Ali ellen, annak nagyobb részével elfogatott s Konstantinápolyba vitetett 1).

Miként Drégely, ugy Temesvár eleste is több várak vesztét vonta maga után. A bánsági várak megrettent parancsnokai, még az erős Lippa kapitánya is, a spanyol Aldana, és Szolnoké is, a gyáva Nyáry Ferencz, odahagyták váraikat. Diadalmenetében Eger állította meg Achmedet, ki azt a budai pasával egyesülten szállotta meg. Egert 1800 őrrel a hős Dobó István, Mecskey István és Bornemisza György

2, 223.

') Istvánffy: 203. kövv. Tinódy: i h. 282. 305. Hammer: