Szulejmán az elfoglalt országrészt még e békealku előtt 14 szandzsákságra osztotta, mellyeknek székhelyei voltak: Buda, Esztergam, Fehérvár, Nógrád, Hatvan, Veszprém, Mohács, Pécs, Szegszárd, Simontornya, Szeged, Pozsega és Szerém. Mind a 14 szandzsák a budai beglerbég hatósága alá vettetett. 1545ben Szulejmán Chalil defterdárt, hogy a szandzsákok adóját szabályozná, a pasa mellé Budára küldötte. Az ettől készített defter, az az: adószabály,,Chalil könyve" névalatt 140 évig szolgált a budai helytartóság financzszabályául, s örökös viszály tárgya lön a magyar s török udvar közötti békealkudozásokban 1). Különben e hódolt részek állapota, mint elgondolható, nyomoruságteljes volt a vad kormány alatt. A helységekbe mindenütt török tisztek, török birák tétettek, kik a népet zsarlásaik és zsarnok kegyetlenségeik által minden módon sanyargatták, mitől csak az menekült meg, ki az izlamra tért által; e lépés a legnagyobb gonosztevőnek is büntetlenséget szerzett, mig különben a legártatlanabb tettekért is sulyos birságokat fizettetett a korlátlan önkény 2). Nem csak pénz szedetett adóul: a gyermekek is megtizedeltettek, kik aztán Konstantinápolyba küldetvén, jancsárokká neveltettek. Magok a szülék is gyakran gyermekeikkel kényteleníttettek leróni az elviselhetlen adót. Az önkény semmit sem hagyott az elkinzott lakosoknak tulajdonul azon kivül, mivel nyomorú életöket a

') Hammer: 2, 195.—2) Ime egy pár példa: egy paraszt a lábát megsértvén bekötötte, a török tiszt kérdé, mi baja? s midőn amaz egy karóra mutatna, mellybe lábát megütötte, ez dögönithjével a bűnös karót jól megvagdalta, de a parasztnak 6 ftot kelle fizetnie. Egy kappany alá csibék tétettek; kérdi a liszt, ha a kappany költötte e azokat; a gazda tagadja; o méltatlanság! mond a tiszt, e királyi szárnyast illy szolgaságra alacsonyítani! A gazda csak 6 ft birság lefizetése s a kappany és csibék átadása által kerülte el a megveretést. stb.

Pozsonyi országgyülés 1546ban

65

szolgaság viselésére tengethették. A nép szokásai s viselete illy zsarnoki befolyás alatt eltörökösült, a nyelve félig törökké változott 1).

4. §. Ujabb alkudozás Izabellával. Erdély átadása. Török háború. Utjesenich halála.

Midőn Ferdinánd a törökkeli békealku sikerét biztosabban remélné, 1546 elején Pozsonyba országgyűlést hirdetett, mellyre valahára már személyesen is megjelent. A rendek viselete s az alkotott törvények meggyőzhették őt, hogy a súlyos csapások még sem kétségbe nem ejtették, sen önérzetétől nem fosztották meg a nemzetet. Megismerték ugyan a királynak hazájok javára czélzó fáradozásait, mindazáltal értésére adták, hogy azok mind sükeretlenek, ha ő az országban nem lakik s annak védelméről, a belbéke és rend helyreállításáról önmaga nem gondoskodik. Kérték tehát, hogy hivei közt lakjék; kérték arra is, hogy a törökkel magyar követek által alkudozzék Magyarország fölött. A király azon felszólítására, hogy állandó adót határozzanak, kijelentették, miképen az ország eddigi hanyag védelmének következtében, azon, a török kalandok s belzavaroktól végkép elszegényedett országrész, melly még őt uralja, már képtelen volna ugyan magát a török hatalma ellen sükeresen védelmezni; mindazáltal, teendők mit tehetnek, a honvédelemre kapunként egy aranyat, az egy telkes nemesek minden telkétől s a lelkészek személyeitől 50 fillért, a király udvartartására pedig szinte kapunként, de a nemesség erszényéből 20 fillért (% rész aranyat) ajánlanak. Ha pedig látják, hogy ezen adó nem az oligarcháktól magány czélokra (mert, fáj

') Thury Pál: Idea Christianorum hungarorum in et sub turcismo. Cassoviae 1613.,,Az esküvő asszony igy szól mond Thury -: Vallaha, Istenre mondom, nem adom különben, ottura kardot, ülyle atyámfia, Effendi, kegyelmed egyek“.

III. Kötet.

5

dalom, a hon ezen, enyészetnek indult állapotában is voltak, kikből a polgári erény s honszeretet annyira kiveszett, hogy még a halál és szolgaság e váltságdíját is lefoglalták), hanem az ország javára fordíttatik, ugy hogy a szegények elnyomása s a törvényszegők féktelensége szünni, a javak valóságos birtokosaiknak visszaadalni, a hon védelme csak valamennyire is sikerülni fog, ezen esetre az adó megkettöztetik. A többi, számszerint 60 törvényczikk a belrend helyreállításáról s törvénykezésről rendelkezik. Hogy azonban a rendek ohajtása nem teljesült, bizonyítják azon többrendű kis országgyülések, mellyek 1547ben tartattak (Hidvé– gen és Körmenden) a honvédelem jobb karba állitására; de valamint ezek, ugy a törökkel ez évben megkötött béke sem helyezte az országot annak kalandjai ellen biztosságba 1).

Miután a követek Konstantinápolyból visszatértek, Ferdinánd a béke kihirdetése végett 1547ki öszutó 25kére Nagyszombatba országgyülést hirdetett s arra gróf Salm Miklóst és Nádasdy Tamás országbirót nevezte ki biztosokul. A rendek itt köszönetet szavaztak ugyan a királynak a törökkel kötött békéért, az évenkénti adóval azonban legtöbben elégedetlenek voltak s ugy tekintették azt, mint az ország legmélyebb gyalázatát, mint hazájok sirját 2). Az az egy vigaszuk maradt fen, hogy Károly nem sokára bevégezvén a vallási háborút, nagyobb erővel segitendi őket a török ellen, kiről előre is tudták, hogy a békét nem fogja hiven megtartani 3).

De nyilván kitört az elégületlenség utóbb, midőn Károly ujabban olasz háborút kezdvén, reményökben magokat megcsalatva látták *), más részről pedig sajnosan tapasz

') Suppl. ad Vest. Com. 3, 198. Epist. Proc. 2, 162. 167. 169. —3) Ld. Fejérthóy főpap levelét Nádasdyhoz, Epist. Proc. 2, 159. — 3) Vranchich Katonánál 21, 673. — 1) U. o. 749.

Perényi kiszabadulása. Szerződés Erdély iránt. 67

talták, hogy a békekötés a török kalandozásinak véget nem vet 1) s még annyival ártalmasb a háborúnál, minthogy az öket támadólag munkálkodni tiltja, a megtámadtatás ellen pedig még sem biztositja. Ehhez járult még, hogy Ferdinánd az elfogott Perényiért benyujtott folyamodásokat meg nem hallgatta; végre Miksa herczeget, mint igérte volt, helytartóul az országba nem küldötte. E panaszoktól indíttatván Ferdinánd, hogy az elégületlenséget kissé lecsillapítsa, Perényit, öt évi szenvedése után, olly feltétel alatt, hogy Egert s a püspökség jószágait tüstént átadja s azokból nyert eddigi jövedelmei fejében 40 ezer aranyat fizessen, szabadon bocsáttatta; Perényi azonban, mielőtt szabadságát élvezhetné, Bécsben, hova Németujhelyből vitetett, a bútól megemésztve meghalt 2). Eger ezután 1548ban az özvegytől kiadatván, püspökéül Oláh Miklóst nyerte, ki jövedelmének kétharmadát a vár védelmére fordítani köteleztetett.

Az országnak említett panaszaihoz járult még az is, hogy a parasztok uraiktól s a katonáktól egyaránt zsaroltatván, több helyen háborgának; a vallási viszálkodások nálunk is mindinkább elterjedtek; s több rabló urak, ezek közt Basó Mátyás Murányban, Balassa Menyhért Léván, hallatlan erőszaktételeik által váraik egész vidékét rettegésbe ejtették. Ferdinánd e bajok orvoslására 1548ki octob. Pozsonyba országgyülést hirdetett, mellyre maga is személyesen megjelent ). Küldött ide követeket Utjesenich is, ki újolag felfogni

3) Neve

') Epist. Proc. 2, 162. — 3) Istváffy: Lib. 16, 178. zetesh törvények következők: midőn a papságtól a cath. vallás védelme sürgettettnék, a rendek többsége, mellőzvén az erőszakot, abban keresett orvoslást, hogy a püspökségek alkalmas egyedekkel töltessenek be, kik az iskolák jó karba helyezéséről s ujak felállí · tásáról gondoskodjanak, mi végre elfoglalt javaik visszaadassanak. A belbékét illetőleg: Balassát a király hatalmánál fogva büntesse

sürgette az Erdély s tiszántuli országrész iránt megszakasz-` tott alkudozást. A szerzetes Konstantinápolyban már pár év óta elvesztette hitelét 1), s csak ujabb és ujabb adókkal birta a törököt Becse, Becskerek és Temesvár elfoglalásától visszatartóztatni 2). Ezen kivül nem csak Petrovichcsal ujjat húzott, hanem magát Izabellát is igen szük korlátok közé szorította 3), miért ez őt még Szulejmánnál is bevádolta. Illy körülmények közt előre látta Utjesenich, hogy a föhatalmat, mellyet eddig is csak rendkivül ügyes, ravasz politicája által tarthatott meg, elébb utóbb el kell vesztenie. Kedvezőbb helyzet kecsegtette őt ez iránt most Ferdinánd védelme alatt, kitől ezen kivül még azt is remélhette, hogy öt a bíbornoki méltóságra segítendi, miért a nagyravágyó ember Vranchich által már tett is Rómában lépéseket *). Sikerült neki részint szigorú bánás módja, részint rábeszélése által, hogy maga Izabella is kijelentse Ferdinándhoz irt levelében szándokát Erdély átadása iránt, mit a követek szóval is megvittek az országgyü– lésre 5). Ferdinánd tehát az alkudozásra gróf Salm Miklóst, Báthory Endrét és Nádasdy Tamást nevezte ki biztosokul 6. Ez azonban csak ősz elején kezdetett meg Nyirbátorban, holott előlegesen a következő pontok állapíttattak meg: Ferdinánd a János herczegnek, atyai jószágain kivül, Oppelnt és Ratibort adja át; Uljesenichet a már igen beteges Várday Pál halála után esztergami érsekké nevezendi és bíbornoki méltóságra segitendi, s e fölött Erdély kormányán is meghagyandja. Nehogy pedig Izabella ingatagsága és Petrovich

meg; a parasztok a mult évben visszanyert költözési joguktól zavargásaik miatt ismét megfosztattak. Az ország védelmére minden kaputól 2 forint ajánltatott. stb.

') Rusziem nagy vezir már a haza bocsátott Veltwick követ által inté Ferdinándot, ne higyen Frater Györgynek. Hammer 2, 203.-2) Vranchich Katonánál 21, 507, 673. —3) Tinódy Katonánál: 21, 794. — ‘) U. o. 795. — 3) Epist. Proc. 2 160. Katona: 21, 851.) Epist. Proc. 2, 175.