Oldalképek
PDF
ePub

ӧ

szeriut most, midőn Szulejmánnak boszusága János ellen még meg nem engesztelődött, mi előtt ügyei jobbra fordulnának, ügyekezzék a szultánt ajándékai s igéretei által arra birni, hogy vetélytársától minden segedelmet megvonjon. A követségre ő maga ajánlkozott, mit sem kételkedvén, hogy, ha valaha, most sikerülend Jánost megbuktatnia. De Ferdinánd az ügyön sokáig gondolkodott s csak őszelő 8kán nevezte ki Laszkyt követének ). Mire azonban ö Konstantinápolyba érkezett, az ügyek állása már megváltozott: a lengyel követ s János igérete, mi szerint kevés idő alatt 200 ezer forintnyi ajándékot küldend, Szulejmánt megengesztelte; s ez különben sem volt hajlandó lemondani Magyarország föuri jogáról, mellyet János alatt sokkal biztosabban gyakorolhatott. Még csak azt sem akarta hinni Laszkynak Szulejmán, hogy a nagyváradi béke valóban megköltetett; az ország birtoka iránt pedig most is a régi nyilatkozatainál maradt; sőt már azért is adót kivánt, mit eddig Ferdinánd birtokában hagyott. Laszky erre felhatalmazva nem lévén, bővebb utasításért hazajött, addig is, mig visszatérend, hat hónapi fegyverszünetet kötvén 2).

Eár e szerint a portánál jobbra fordult is János ügye; ben azonban országában mind aggasztóbb állapotok fejének ki. Hogy egy felől Szulejmán s a pasák kegyét megvásárolhassa, más felől az öt Ferdinánd részéről érhető háború készületeit győzhesse, elviselhetlen adókat vetett országára, minek következtében a pénz annyira megkevesbedett, hogy már a kereskedés is árucserévé változott 3). Az elégületlenség, melly e miatt minden rendűeket megszállott, nem sokára titkos összeesküvésre vetemedett. Magok a vajdák,

1) Gévayi. h. 12. 16. 25. —2) U. o. 15. 20. 23. 43. 47. III, 3,72. köv. Katona: 20, 1342. 1364. — 3) Gévay : III, 3, 135.

János király halála.

45

Majláth és Balassa, Ferdinánd alattomos hivei, s aligha nem az ő tudtával, álltak a mozgalmak élére s miután az egy ideig ingadozó nemességet is részökre nyerték, a márosvásárhelyi gyülésből, mellyen mind a három nemzelet egyesítették, kérdőre vonták a királyt: miben állanának a törökkeli ügyek s mire fordíttatnak a már elviselhetlen adók? De János a lázadók terveiről elébb értesült s ekkor már számos haddal utban vala Erdély felé. Kolosvárra érkezvén, a vajdákat maga elé hivatta, s midőn megjelenni vonakodnának Fogaras várában ostromlani kezdette 1).

Ezenben János, a még tavaszon szenvedett szélhüdés következtében mindinkább közeledni érzette életének végét; s azon örvendetes hír is, mi szerint Izabella királyné fiat szült, kit Zsigmond Jánosnak kereszteltek, csak kevés időre eleveníthette föl benne az enyésző életerőt. Nyárhỏ közepén magát Szászsebesre vitette s oda gyüjtvén főbb tanácsosait is, inté őket, ne vetnék magokat halála után Ferdinánd hatalma alá, hanem fia s özvegye ügyét törekedjenek a szultán segedelme által fentartani. Néhány nap mulva egy ismételt szélhüdés 1540ki nyárhó 22kén életének véget vetelt. Végrendeletében fia gyámaiul Utjesenich György nagyváradi püspököt, és Petrovich Pétert nevezte ki olly módon, hogy amaz kormányozza, emez pedig, mint temesi hadnagy, védelmezze fia örökségét 2).

János király jellemrajza nem a legvonszóbb képet tünteti elénkbe. A féktelen, daczos, cselszövényes olygarchából gyönge király lőn uralkodói tehetség, ész és erő nélkül.

1) Gévay: i. h. III, 2, 52. Vranchich, Katonánál : 20, 1351. Epist. Proc. 2, 83. 2) Katona 20, 1371. Bethlen Volfg.:

1, 321.

E kisszerű jellemnek hű lenyomata a 16 évi erőtelen, zavarteljes kormány, mellynek még néhány, jeles tulajdonságokkal felruházott tanácsosa segedelmével sem birt erőt, szilárdságot kölcsönözni, a fő maga ingadozó, változékony lévén. Királylyá választatása s koronáztatásakor az ország nagyobb része pártján állott s egy Mátyás-féle egyediségnek nem volt volna nehéz föladat, mind azt szorosabban magához csatolni, mind az ellenzékpártiak törekvéseit meghiusítani, mire legjobb alkalmat szolgáltatott magának a kül– bajokba bonyolódott, pénzhiányt szenvedett vetélytársnak lassusága, melly neki majdnem egy egész évig szabad tért engedett, királyi széke hatalmának erős alapokat vetni. De János egyedisége nem birt azon vonszó erővel, hogy a már felé indult pártfeleket szilárdabban magához kösse; nem birt elég erő s elhatározottsággal, hogy némelly messzebb látók tanácsára Ferdinándot a maga országában tüstént megtámadta volna. Azután pedig, midőn az ország üdvét nagyravágyásának feláldozván, a törököt behívta és annak segedelme által magát az ország egy részének birtokába ismét behclyezte, erőteljes fellépés helyett cselszövényes lélekvásárlat s alattomos ármány által törekedett hatalmát fentartani. De lealázó viszonya a törökkel, s a rendszabályok mellyekhez nyult, hogy annak kegyét állandóan megtarthassa, legügyesb embereitől megfosztották. Végre pedig ingadozása által a török kegyelme s Austria barátsága között olly zavarba bonyolódott, hogy az trónját valószinűleg végveszélybe ejti, ha halála véget nem vet kellemetlen, szorongó állapotának.

Belpoliticáját is hasonlókép minden lépten szilárd elhatározottság s erő hiánya bélyegzi.,,Most egyiket, majd másikat, a mint gyöngesége hozta magával, kegyelé az urak közöl s ügyekezék nyájasság által magához kapcsolni; de csak azt nyerte vele, hogy mindannyi urat söt királyt teremte ma

Erdély állapota János halála után.

47

gának, kiket önmaga tanított engedetlenségre, önmaga fegyverzett fel a végre, hogy a fegyelmet ne türjék" 1). Nehogy t. i. pártját mind többen elhagyják, kénytelen volt elnézni féktelenségeiket, mellyekkel aztán ezek a királyi tekintélyt szintugy, mint a védetlen népet lábaikkal tiporták s büntetlenül fosztogatták. És illy módon állott be azután azon szomorú állapot, mellynek képét Vranchich, királyi titkár, e szavakkal festi: A magyarok és erdélyiek mindig ugyanazon erkölcsűek; legfőbb szenvedélyök, a közcsendet zavarokkal, a kölcsönös szeretetet gyülölséggel, a békét háborúval felváltani a fejedelemnek nem engedelmeskedni, ellene viszályokat támasztani, ugy hogy a mit a legkegyetlenebb ellenség e mélyen sujtott hazában megkímélt, azt ök ejtik pártoskodásaik s belvillongásaik által végveszélybe 2). János volt az utolsó nemzeti király, de áldást az utókor nem mondott emlékezetére, ő lévén közvetlen oka, hogy hazánk a török durva kénynek igájába görbedett.

MÁSODIK CZIKKELY.

FERDINÁND EGYEDURALKODÁSA JÁNOS HALÁLA UTÁN.

1540-1564.

1. S. Laszky, Salm és Herberstein követségi járata. Buda sükeretlen ostroma. Szulejmán 4dik hadjárata. Buda török kézre kerülte.

Még mielőtt János tetemei Székesfehérvárott királyi fénnyel eltakaríttattak, fiának gyámjai, elhatározva urok végakaratát teljesíteni, Verbőczyt és Eszéky János pécsi püspö

1) Vranchich Katonánál: 20, 1343.

2) U. o. 1349.

köt 50 ezer aranynyal, 10 arany, 100 zománczos ezüst edénynyel, 40 darab finom posztó ruhával az egész ország nevében Konstantinápoly ba küldötték, kérvén Szulejmánt, hogy János fiát az ország birtokában megerősítené, s megengedné, miszerint annak felnőttéig magok közöl kormányzót választhassanak. A kormányzói méltóságot maga Uljesenich igénylette 1), noha azzá többen, maga Izabella is, Török Bálintot szándékozták választani 2); Báli, a nándorfehérvári bég pedig Perényit szolította fel a méltóság elfoglalására, igérvén, hogy a szultán megegyezését is kieszközlendi; maga Utjesenich, Petrovich és Verbőczy is készek valának ebben megegyezni, hogy Perényit pártjokon megtartsák, ki mindazáltal a nagyváradi békekötéshez hű maradván, Frangepán kalocsai érsekkel s másokkal együtt Ferdinándhoz szegödött 3).

Ferdinánd ez alatt Izabellához s a lengyel királyhoz a nagyváradi békekötés végrehajtása s az ország átadása végett követeket, Erdélybe pedig a még mindig ostromlott Majláth segedelmére hadat küldött. Izabella, kivált midőn Utjesenich, Török Bálint és Petrovich közt a kormányzóság miatt mind hevesebb viszálkodás támadott, nem ellenzé ugyan Ferdinánd kivánságát, de mégis bevárni akarta atyjának, a lengyel királynak, tanácsát. Ettől is nem sokára érkezett vá, lasz, mellyben az ország átadása bizonyos föltételekhez köttetett s bővebb alkudozás végett követ küldetése igértelett *). Ugy látszék, Ferdinánd ismét csak alkudozásokkal, nem pedig fegyverrel akart határozni, miért Frangepán érsek, Perényi Péter, Bebek Ferencz, Raskay István és Balassa

') Gévay III, 3, 82. 90. Bethlen. 1, 341. 2) Katona 20, 1417. Vranchich, Podhraczkynál két magyar krónika 76. — 3) Bucholtz Urkunden Band 335.-) U. o. 299 kövv.

« ElőzőTovább »