Befejező észrevételek. 417 síttatott, jutalmul az ő rég elnyomott emberi s polgári jogai is helyreállittassanak az uri osztály irányában; igényelhette pedig azt a nép annál inkább, minthogy a hosszu harczok után szükségessé lett javitások s részben átalakitások a törvényhozás által valóban szőnyegre hozattak. A nemesség ellenben leróhatta, lerónia kellett volna régi tartozását a nép iránt annál inkább, mivel a harczok alatt elég alkalma volt éreznie, hogy alkotmánya azért olly gyönge, azért szenvedhetett annyi megtámadást, s vala olly nagy veszélyben, mivel alapja szűk, áldásai csak egy kis néposztályt boldogí– tanak; alkalma volt éreznie, hogy azt maga meg sem védhette volna, ha a népet a vallás ügye nem teszi szövetségesévé. De, mint utóbb ki fog tünni, a nemesség még ezután is sokáig csak magáról gondoskodott, s a nép szomorú sorsának javitását a legújabb időkig nem méltatta figyelmére. 27 III. Kötet. HARMADIK FEJEZET. A nemzet s király közti kibékülésnek, az újabb rend kezdetének s a nemzetiség gyöngülésének időszaka. ELSŐ CZIKKELY. III. KÁROLY KORMÁNYLATA. 1711-1740. 1. §. III. Károly kormányra lépte s megkoronáztatása. Károly, mint császár VIdik, mint magyar király IIldik, egyetlen férfi ivadéka volt a Habsburg fejedelmi háznak, midön I. József sírba szállott. Meghallván testvére halálát, Spanyolországban, mellynek koronájáért a franczia Fülöp ellen több évek óta nem a legjobb szerencsével harczolt, a még őt uraló Catalóniát neje kormányára bizta, maga pedig az 1711ki septemberben ösei birodalmának átvételére utnak indult; de csak miután császárrá választatott s koronáztatott, 1712 elején érkezett meg Austria székes városába. Első gondja volt itt a helyreállott békét szilárdítani, s a nemzetben maga és kormánya iránt bizodalmat gerjeszteni. E végre febr. 2kán a félbeszakadt országgyülés folytatását april 3kára kihirdette 1); Károlyi Sándor tanácsára a szatmári békét a megyékhez küldött kir. levelekben újra megerösitette, azokat, kik ennek értelme ellen némelly tulbuz ') Kovachich: Vestig. Comit. 815. A koronázási országgyülés 1712ben. 419 góktól zaklattattak, minden bünvádtól fölmentette, a nádori s országbírói hivatalokhoz küldött leiratokban pedig szigorúan megparancsolta, hogy a béke semminemű keresetek és zaklatások által meg ne sértessék; végre Károlyit felszólítá, adna véleményt, mi módon, mi elvek szerint volna Magyarország békésen kormányzandó? — magát Károlyit pedig szolgálatai jutalmául grófi rangra, s alseregvezéri tisztségre emelte, és a neki még Józseftől adományozott erdődi, huszti és holdmező-vásárhelyi uradalmak birtokában megerősítette 1). Az országgyülésen, miután a korona Bécsből visszahozatott, azon kérdések foglalkodtatták a rendeket, valljon a koronázás előtt vagy után adja-e ki Károly a felavatási oklevelet, s a trónöröködés, egyedül a férfi, vagy ennek kihaltával a leányágra is ki légyen e terjesztendő? Megegyezni a rendek sokáig nem tudtak: a többség minden újitástól idegenkedett, noha Pálffy János bán, Horvát- és Tótország rendeit egy hónappal elébb tartott gyülésökön a leányág öröködésének elfogadására is reábirta. A vitát maga Károly döntötte el, a felavatási oklevelet máj. 14kén a rendeknek által küldvén. Következő napon felolvastattak a kir. előadások, mellyekben Károly a már az elébbi gyülekezetekben megkezdett ügyek bevégzésén kivül a közigazgatás és igazságszolgáltatás szükséges javitását, a végházak ellátását s az ország bátorságát, végre a közterhek arányosabb felosztását tűzte ki a tanácskozás tárgyaiul 2). Megtörténvén ezután máj. 22kén a koronázás, Károly a következő napon még a József életében, 1710ki april 18kán beadott sérelmi feliratra újabb, sokban kedvező választ adott 3); de mivel a rendek néhány pontokkal meg nem elégedtek, azoknak . 1) Károlyi önéletirásában Katonánál: 38, 15. kövv. — 3) Egy korú másolatból. — 3) Posonii ddo 23ae maji 1712. sürgetése végett újabb feliratot készítettek. Ezenben a protestans felek hosszú, ingerült vitákra adának alkalmat egy folyamodványukkal 1), mellyben arra kérték a királyt, hogy miután még most is nagyobb számmal volnának a catholicusoknál, nekik az eddigieknél több templomot adjon, vagy legalább építtetni engedjen, s vallásuknak, melly, noha a szatmári békében is bevettnek nyilváníttatik, mégis súlyosan, a zsidó s nem egyesült görög vallásnál is súlyosabban nyomatik, szabad gyakorlatot biztosítson. A viták e miatt a cathol. papság s a protestans rendek közt egész jul. közepéig folytak; mikor aztán a király, az említett hónap 11kén mind az országos mind a protestans rendek sérelmi feliratára választ adván, ugy nyilatkozott, hogy a vallást illető sopronyi és pozsonyi végzések pontosan meg fognak tartatni, s a mennyiben azok megsértve volnának, országosan kiküldendő választmány által helyreállittassanak. Az ország rendei jul. 24kén negyedszer is felirtak a felségsértési bün, a neoacquistica s még némelly más tárgyak iránt, mellyekre nézve kedvező kir. válasz mind addig nem érkezett. A királynak erre aug. 1jén adott leirata sem felelt meg ugyan még mindenben a rendek kivánságának;`mivel azonban a dögmirígy, melly az ország több részein már az év elejétől fogva dúlongott, Pozsonyban is kezdett jelentkezni, a gyülés határozatlan időre ismét felfüggesztetett *). A dögmirígy 1713ban megszünt ugyan, de Károlyt most a spanyol öröködési háború annál inkább elfogta az országgyülés folytatásától, minthogy elébbi szövetségeseitől, a tengeri hatalmaktól, is elhagyatott; s csak miután e súlyos háborúnak, mellyben Spanyolországot egészen elvesz 1) Ribinyi Mem. Aug. Conf. 2, 532. *) Országgyülési irományokból. A félbeszakadt gyülés folytatása 1714ben. 421 tette, a radstadti béke által véget vetett, 1714ki sept. 8kára hirdette ki megint a félbeszakadt országgyülést. Miután itt a mult évben meghalt Eszterházy Pál helyett Pálffy Miklós közakarattal nádorrá választatott, a királyné pedig megkoronáztatott, ismét keserű vallási viták támadtak, mellyek aztán a többi országos ügyek tárgyalását annyira hátráltatták, hogy a gyülés egész 1715ki jun. közepéig tartott. Az alkotott 136 t. czikk közöl neveztesbek azok, mellyek által a nemzet újonnan biztosíttatott, hogy mindenben saját törvényei szerint fog kormányoztatni; továbbá, melly a felségsértési bűnök elleni biróságot s eljárást meghatározza, s az adó kivetését egyedül az országgyülésre szorítja; sürgetős körülmények esetére mindazáltal felhatalmaztatott a király, hogy az ország egyházi s világi főrendeiből s a közelebb fekvő, hamer összehívható megyék követeiből alkotandó gyülésben (concursus regni) is vethessen ki adót az ország védelmére. De legnevezetesb volt mindenek közt a honvédelmet illető 8dik t. czikkely, melly honvédelmünk történetében egy új korszaknak adott kezdetet 1). Az országgyülés lefolyta alatt kapcsolta Károly az esztergami érsekséghez a romai sz. birodalom herczegének czimét. 1) A honvédelem törvényes elemei eddig a személyesen fölkelt nemesség hadából, a király, az országzászlósak, az egyházi és világi főrendek banderiumaiból, a jobbágyok bizonyos kules szerint kiemelt telekkatonaságából s végre az állandó, részint végházi, részint mezei lovasokból állottak. Ezen elemek azonban a mult korszak folytán mindinkább elégtelenekké lettek a hon védelmére. A nemesség részint mivel elfáradt százados harczaiban, részint mivel a lázadásaitól félő kormány annak közönséges fegyverre kelését minden módon meggátolta, s még a szükséges gyakorlatoktól is eltiltotta, személyesen ritkán kelt fel, s többnyire pénzzel váltotta meg személyes szolgálatát; a banderiumok, mióta a török az országot elfoglalta, mindinkább megszűntek; minek következtében a hadakozás legnagyobb súlya a parasztságra há |