I. József trónra lépte.

377

ellen rosz indulattal lévő tanácsosok a szelíd király jóakaratával, mint kormánya végén maga is megvallotta, tudtán kivül visszaélvén, intézkedéseikkel ápolás helyett a polgári háború szörnyetegét keltették föl, és a nemzet szabadságérzetét a kétségbeesésig fölingerelvén, azt a hálájára méltán számolható királya ellen lázadásra korbácsolták.

HETEDIK CZIKKELY.

I. JÓZSEF KORMÁNYLATA. 1705-1711.

1. §. József kormányelvei. A szécsényi gyülés. A nagyszombati békealku.

A hazafiak szivébe új remény szállott, midőn József király a kormányt általvette. Benne minden, hazája javȧérl öszintén, önzés nélkül lelkesült hazafi egy új napot üdvezlett a hon egén, melly emberszerető melegével szétoszlatja valahára a szenvedélyek veszélyes borúját, megszáritja a honi földet, melly annyi honfi vérétől ázott, megszikkasztja a könyüket, mellyeket a nyomorok legsulyoshika, a polgári háború, fakasztott a szenvedők arczára. A léleknagyságot s független önállást már atyja életében is tisztelni kezdették alattvalói ö benne, ki már gyermekkorában is elég bátorsággal birt azt mondani, midőn az udvari cselszövények kedvelt tanítóját, az érdemes Rummel világi papot tőle eltávolítani törekedtek:,,ha elveszitek tőlem e tanítót, én semmit sem tanulok többé". Megkötve koronáztatási esküje s az atyja iránti tisztelet által is, ennek életében a kormányügyekbe nem avatkozott, s bár némelly kormányférfiak kimélletlen tanácsait roszalta, tiszteletteljes hallgatásban erősité magában azon föltételt, miszerint ő másként

fog kormányozni. Hogy ő magában ezt föltette, s e föltételének ügyekezett is megfelelni, bizonyítja egész kormányának története, bizonyitják első kormányrendeletei. A legvérengzőbb, legálnokabb tanácsosokat a kormánytól tüstént elmozdította, a kormányügyekben szintugy, mint a hadak vezérletében jártas Eugen herczeg tanácsával élt, s e szerint Magyarország iránt a törvényszerűséggel párosult szelíd engedékenység elveit annál készebb volt követni, minthogy haldokló atyja is javaslotta, miszerint mindenek előtt Magyarországban ügyekezzék a békét helyreállítani. József tehát maj. 10kén kelt levelében, trónra léptét a nemzetnek tudtára adván, egyszersmind a hűségére visszatérőknek bünfeledést igért; utóbb a magyaroktól kegyetlensége miatt nem kevesbbé, mint gögje miatt gyűlölt Heistert az országból visszahiván, helyébe Herbeville tábornagyot küldötte be a hadak vezérletére; a nádor által pedig maj. 18kán olly értelmű felszólítást bocsáttatott az országba, miszerint reményli, hogy azon jog és alkotmánysérelmeket, mellyek nem boldogult atyjától, hanem ennek nevében némelly tanácsosoktól származtak, neki, ki atyja életében a kormányban részt nem vett, tulajdonítani senki sem fogja; sőt bizonyossá teszi az ország lakosait, hogy mind azt, mire koronáztatásakor esküdött, híven megtartandja, mihelyt lehet, országgyülést hirdet, s a felavatási oklevelét az ország törvényei közé beigtatja; viszont pedig reményli, hogy midőn ő ezek megtartására királyi szavát adja, a hűséget s engedelmességet tőle az ország lakosai sem fogják megtagadni 1). E nyiltlevél egy példánya Rákóczynak is megküldetett, s a nemes lelkű fejedelem, ki a király nagylelkűségét már Bécsben laktában ismerte, olly választ adott a felszólításra, melly minden jókban reményt keltett a béke helyreállása iránt.

') Katonánál: 37. 30.

A szécsényi gyülés.

379

„Ugy tekinti, mond e válaszában Rákóczy, a király kormánya elejét, mintegy jótévő csillagzatot, melly a nemzetet már majdnem elborított vészföllegeket szétoszlatandja. A magyarok reménylik, hogy régi szabadságukba őket visszahelyezi. Ő maga mély tisztelettel hódol ő felsége személyé– nek s kész az egész nemzettel visszatérni hűségére, remél– vén, hogy ő felsége eltörlendi azon igazságtalanságokat, mellyek által a ministertanács, visszaélve a jó fejedelem nevével s hatalmával a nemzetet zaklatta 1).-De a fejedelmet számos engesztelhetlen kedélyüek környékezték, kik elébb többször megcsalatván, nem hihették, hogy az osztrák házzal az ország valaha őszintén kibékülhessen; most pedig, midőn segedelmökre a franczia király mintegy ezernyi gyalog hadat, több hadi mérnököt s pattantyust küldött, ezentul pedig minden hónapra 90 ezer ftot (livres) igért, hallani sem akartak a békéről, s az ország több részeiben újra megkezdették hadi munkálataikat. A dunántul Batthyányi, a Duna és Tisza közt Eszterházy Dániel, Erdélyben Forgách, a felvidéken Károlyi vezérlették a kuruczokat; maga Rákóczy Bercsényivel a Vág felé vette ulját.

József, a békét őszintén ohajtván, Angolország s Németalföld közbejárását egész készséggel elfogadta, miben e hatalmak követeinek felszólítására Rákóczy is annál inkább megegyezett, minthogy, bár Bercsényi néhány más pártfővel idegen volt is minden egyezkedéstől, a nemesség nagy része mégis, megértvén a királynak öszinte indulatát s igéreteit, a békét szinte óhajtotta. Rákóczy tehát, részint hogy a királyi biztosok által előadandó békeföltételeket a nemesség is meghallgassa, részint hogy a protestansoknak vallási ügyök elrendezése iránt taval a gyöngyösi alkudozáskor

') U. o. 85.

adott szavát beváltsa, sept. 1ső napjára Rákosra országgyülést hirdetett 1); mellyet azonban, miután Herbevilletől aug. 11kén Pudmericz táján megveretett, Szécsénybe tett által 3).

A gyűlésre számos urak, néhány püspökök, minden vármegye s kevés hiján minden város s a király követei is megjelentek. Rákóczy előadván, mennyire szükséges a békét, ha az a szabadság érdekében történhetik, helyreállítani, kijelentette, hogy a király követei e végre jöttek a gyülésre, ső, ki magát csak olly magány személynek tekinti, mint bármellyik a rendek közöl, kész magát mindennek alávetni, mi közakarattal végeztetik. A rendek azonban a vallás ügye miatt hamar pártokra szakadtak s heves vitákra keltek, melylyek midőn a kedélyeket mindinkább fölingerlenék, a belátóbbak felszólíták a rendeket, választanának mindenek előtt egy törvényes hatalommal ellátott főt, mert ennek vezérlete nélkül ügyeikben előre nem fognak haladni. Érezték ennek szükségét a rendek is, mi végre elébb, a lengyelek példája szerint, egymással szövetségre lépvén, vezérül közakarattal Rákóczyt választották, ki miután esküjét a szövetséges rendek szabadságainak s magának a szövetségnek fentartására az egri püspök előtt letette volna, a főrendektől ösi szokás szerint paizson fölemeltetett. Hasonlókép esküt mondottak a rendek is, hogy mind a szövetséghez hívek, mind a vezérlő fejedelem iránt engedelmesek lesznek. Ezután az ország kormányára 25 tanácsos adatott a fejedelem mellé, püspökök, főrendek és nemesek közöl; az országos jövedelmek kezelésére külön, 14 tagból s egy elnökből álló bizottmány rendeltetett; ezen felül határoztatott; hogy a fejedelem udvarában minden megye állandólag két követet tartson, kik megyéjök érdekeit szemmel tartsák; meghatároztatott továb

1) U. o. 36. Histoire des révolutions 5, 244. nál: 37 41.

A nagyszombati békealku. A zsibói csata.

381

bá a fejedelem hatalomköre: egyebek közt, hogy a király megbizottaival az angol és hollandi követek közbejárása által a béke iránt alkudozzék, annak megkötése azonban a rendek gyülekezetében közakarattal történjék. Legnagyobb nehézségeket okozott a vallás ügye; a protestansok 90, templomot követeltek vissza, s kivánságuk megadása esetében Rákóczy méltán félhetett, hogy a cath. rendek elidegenednek. Három napi fáradhatlan munka után sikerült végre reábirni őket, hogy megelégedvén a protestáns vallásnak eddig országul adott engedmények megerősítésével, a templomok ügyének elintézését egy e végre nevezett bizottmányra hagyják 1).

Mi a béke ügyét nézi, a közbejáró hatalmak követei, mielőtt az alkudozást megkezdenék, az előleges nehézségek elintézése végett személyesen ohajtottak a fejedelemmel és a szövetséges rendekkel tanácskozni, mi végre Bécsből sept. 3kán irt levelökben 2) sértetlenségbiztosító levelet kértek a fejedelemtől. Eljöttöket Rákóczy maga is ohajtotta s a kért levelet sept. 13kán számukra megküldötte 3). De időközben Erdélyben olly körülmények fejlettek ki, mellyek a fejedelemnek késedelmét nem türték; miért a gyülést oct. elején eloszlatván, Nagyszombatba, mint a békealkudozás kitüzött helyére, hova a közbejáró hatalmak követei, s a király megbizottai, gróf Wratislaw és Széchenyi érsek is megjelentek, Bercsényi és Csáky István grófokat, Sennyei Ist

') Instrum. Confoederat. et Articuli incl. Regni H. Statuum et 00. pro libertate confoederatorum in gen. eorund. Conventu ad Oppid. Szécsény pro 1-a Mens. Sept. anui 1705. indicto conclusi. Egykoru másolatból Histoire des révolutions. 5, 254. Rumy: Monum. Ung. Convent. Szécsény. 1. E gyülés alatt halt meg sept. 17kén Nicomedia mellett, a Virágmezőn, Tökölyi. Végrendeletében Rákóczyt tette örököséül. — 2) Histoire des révolutions. 3, 17. 3) U. o.