kalmat igért. E volt oka annak is, hogy a Schepperrel váltott beszédeiben, a keresztényekhez szítást, a' török ellen gyűlölséget színlelvén, minden módon meggyőzni ügyekezett Ferdinándot, hogy most, midőn Szulejmán a perzsával hihetőleg sokáig fog háborúskodni, volna a legkedvezőbb idő ezt megtámadni s az egész országot hatalmába keríteni 1).

Grittinek e terve nem volt titok Magyarországban; már az 1531ki visegrádi békealkudozásban is szóban forgott az a biztosok között 2). Épen e terv meghiusítása végett ügyekezett Nádasdy Tamás s vele több lelkesek is a kenessei gyülésen egy fej alatt egyesíteni az országot 3). Senki sem kételkedett, hogy Gritti, mihelyt Szulejmán megbiztából az országba jő, megkisértendi terve valósitását. Abból ő maga sem csinált nagy titkot: Scheppernek Konstantinápolyban tartózkodás nélkül kijelenté, hogy olly szándékkal fog az országba jöni, mi szerint „,a magyarok kevély fejeit megtörje“). Jöttének híre ennél fogva nagy mozgást okozott az országban; Nádasdy, ki az olasz tervei meghiusításán legbuzgóbban dolgozván, leginkább félhetett boszujától, több másokkal Ferdinándhoz szegődött 5). Az erdélyi urak ellentállásról gondolkodának, eltökélve, fegyverrel fogadni a kevély zsarnokot 6). Bécsben pedig olly feszült várakozással néztek a történendőknek s különösen a Grittivel tartandó tanácskozásnak elébe, hogy Ferdinánd nem kételkedett akként nyilatkozni, mi szerint azt kormányának minden eddigi eseményei közt legnyomosabbnak tartja s a trienti püspökcardinált olly kifejezésekkel sürgette a tanácskozásbani megjelenésre, mintha végső szükségben várna tőle segedelmet 7).

Gritti tervei s megöletése.

35

E várakozás közben végre Griti török, moldvai s havaseli hadakkal Erdélybe érkezett s a határszéleken Batthyányi Orbán, Dóczy János, Perusich Gáspár és Laszkytól fogadtatván, Brassó mellett tábort ütött. Erdélyt ez időben Czibak Imre, vajda-helyettes és a nagyváradi püspökség kormányzója, szilárd jellemű, hadi tettei által hirre kapott, közönségesen becsült és szeretett férfiu, az álnok olasznak eleitől fogva ellensége, igazgatta. Gritti öt is táborába idézte; de Czibak, tartván a ravasz embertől, saját táborában, Brassótól mintegy hat mérföldre, szándékozott őt bevárni. Az olasz ezen annyira felindult, hogy haragjában törökös nyuszt fövegét fejéről lekapván, kezeivel kifeszítené és szemeivel méregetve mondaná: „két fejre ez nem illik, egyre kell tehát azt szorítani.“ Dóczy, kit Czibak egykor felhevültében arczcsapással illetett, elég alacsony lelkű volt, boszueszközül ajánlkozni. És a derék Czibak pár nap mulva Dóczy orgyilkos keze miatt megszünt élni 1).

A tisztelt kormányzó megöletésének híre senkit sem hagyott többé kételkedni, hogy a gyűlölt zsarnok valóban megtenni szándékozik a rég tervezett csapást; és nagy mozgás lön a tartományban. Néhány nap múlva Majláth, Balassa s más urak vezérlete alatt 40 ezer magyar, székely, szász és moldva indult meg a vérengző zsarnokon boszut állani. Ez a veszélyről értesülvén, mivel hada csak 7000re ment, tüstént követeket küldött segedelemért János királyhoz s a nándorfehérvári és szendrői szandzsákokhoz; addig is Batthyányival és Dóczyval az őt befogadni sokáig vonakodott Medgyesbe menekült. János király, Czibak megöletésének hirét vévén, s hallván azt is, hogy a magyarok közönségesen öt okolják, ki az idegen embert annyira pártolta, félelmé

') Istvánffy: Lib. 12, 126. Szermeghi: i. h. 403. Jovius : Lib. 32, 521.

ben, nehogy hívei elpártoljanak, majdnem kétségbeesett, és Laszkyt, kit Czibak halálában részesnek vélt, tüstént elfogatta s becsukatta 1); Szulejmánhoz pedig futár által levelet küldött, kérvén őt, hívná vissza Grittit, mert az egész országot megrontja s nyilvánosan királyi hatalomra törekszik 2). Majláth ez alatt Medgyest megszállotta s midőn első rohanásai Grittitől visszaveretnének, éhséggel akarta feladásra kényszeríteni. A polgárok néhány nap mulva ki is nyitották a kapukat; de Gritti hadával a megerősített s mintegy fellegvárat képező templomba vonult, később pedig, midőn mindinkább szorongattatnék, bár a munka s kétségbeesés következtében heves láztól gyötrelve, kitörés által akart magának utat nyitni a szabadulásra; de szöktében elfogatván, Majláth parancsára fiával és Dóczyval, a Czibak gyilkosával együtt lenyakaztatott 3).

9. §. Az ellenkirályok közti ujabb békealkudozások. Ferdinánd követségei Szulejmánhoz. Háború. A nagyváradi békekötés.

Gritti halála lelohasztotta az indulatok viharát, de nem a boszuságot is János ellen. Pårtfeleit közönségesen nagy elégületlenség szállotta meg, s többen Ferdinándhoz készültek szegődni "). E zavarában János a békealkudozást ismét megkezdette 5).

Szulejmánnál azonban kölcsönösen vádolgatták egymást az ellenkirályok Gritti halála miatt. Ferdinánd ezt egyenesen Jánosra rótta bünül s Majláthot csak eszköznek mondá, ki által parancsát végrehajtatta, s ajánlkozék Szulejmánnak bizná ő reá a hűtlen János megbüntetését. Emez viszont min

vay 11, 2, 63. ) Gévay: II, 2, 154.5) U. o. II, 3, 3.

Az ellenkirályok közti békealkudozások.

37

dent a Ferdinándtól titkon föllázított erdélyiek dühének tulajdonított, 's állítá, hogy Gritti gyilkosai mind Ferdinándhoz szegődnek 1). Szulejmán egyiknek sem hitt s a Gritti halála okainak s okozóinak kinyomozására 1535ben Juniszbéget, a főtolmácsot, az országba küldötte.

A békealkudozások Bécsben, bár hosszúra nyultak, most sem vezettek sükerre. János áldozattal is kész volt ugyan most a békére, mert Juniszbég Szulejmán kegyéről nem igen kedvezőleg, sőt, ha igaz, mit Junisz a Ferdinándtól hozzá küldött Nogarolának mondott, fenyegetőleg nyilatkozott 2). De Frater György, ki Jánosnak Czibak halála óta legnagyobb bcfolyásu tanácsosa volt, semmiképen sem akart megegyezni a Ferdinánd biztosaitól eléadoft föltételekben. Az alkudozásnak ennél fogva csak azon eredménye lett, hogy az 1536ki tavaszelőig fegyverszünet legyen s a béke ez alatt ujonnan tárgyaltassék 3).

Ezen alkudozás alatt Ferdinánd részéről is számos magyar urak lévén Bécsben, az ország kormányügyei is tárgyalás alá fogattak. Ferdinánd a német urak tanácsára, egy német tábornokot akart kormányzóul az országba rendelni, mit azonban a magyar urak nagy elégületlenséggel fogadtak, és sürgették a királyt, hogy a zavarba sülyedt közügyek rendezésére valahára országgyülést tartson *). Ferdinánd ennél fogva elállott szándékától s az országgyülést 1535ki octob. 4re Nagyszombatba kihirdette. A rendek innen, mivel igen kevesen gyűltek össze, törvényczikkelyek helyett csak öt panasz és kérelempontot küldöttek fel a királyhoz. Pa

-

1

1) Gévay: i. h. 10. 12. 14. 17. 22. 35. 41. 2) U. o. 69. Kovachich: Script min. 2, 46. 3) Epist. Proc. 2, 60. Gévay: i. h. 31. 45. 55. Kovachich. i. h. 49. Pray: Annal. 5, 278. *) Sperfogel Wagnernál: 2, 182.

naszkodtak, hogy az ország nyomorúságának a király távolléte egyik legfőbb oka, s mind azon zsarlások, mellyekkel a féktelen urak és német katonák a lakosokat zaklatják, e forrásból erednek. Kérték a királyt, hirdetne sz. András napjára ismét országgyülést, mellyen az ország bajai lehetőleg enyhíttetnének, a rosz pénz eláradásának gát vettetnék s a honvédelem szabályoztatnék. A jánossali békealkut illetőleg kijelentették, hogy az ország felosztását nem pártolhatják 1).

Ferdinánd e kérelmet meghallgatván, a gyülést a kivánt időnél még elébbre novemb. 19re hirdette ki, hol aztán a rendek az ország igazgatását, a törvénykezést, honvédelmet stb. 60 törvényczikkben szabályozták 2). A békét illetőleg határozták, hogy az a kormánytanács tudta nélkül meg ne köttessék s minden törekvés oda fordillassék, hogy az ország valahára egy fej alatt egyesüljön.

A béke Jánosnak is szivén feküdt; mert a Juniszbégtől Gritti halála iránt tett nyomozásból semmi jót sem várha

') Sperfogel, Wangnernál: Scepus. 2, 180.- ') Nevezetesb törvények következők: A király ben lakjék, távollétében pedig a helytartó s hat, részben egyházi, részben világi tanácsos kormá nyozzon, ezek alkossák a rendes főbirókkal együtt a legfőbb törvényszéket is; ezekhez járuljon még az itélet végrehajtására egy országhadnagy. Törvényszék a országon kivűl ne tartassék. A hatalmaskodások meggátolására a rabló s más, a vármegyéktől szükségteleneknek talált, várak lerontassanak. A király a fegyelmet a hadnál szigorúan fentartassa. A végvárakba, mihelyt a béke helyre áll, magyar kapitányokat tegyen, addig, mivel a magyarok pártjokat gyakran változtatják, német is lehet. A honvédelemre minden kaputól két forint ajánltatott. Banderiumot csak az erre joggal biró urak s azok is csak tehetségeik irányában tartsanak, nehogy fizetetlen vitézeik a szegény nép könyein élődjenek stb.