Vesselényi, Zrínyi, Nádasdy stb, összeesküvése. 289

Mig Balló a töröknél járt, azon ügyekeztek az összeesküvés fejei, hogy a vallási sérelmeik miatt különben hangosan panaszkodó protestansokat pártjokra nyerjék. A protestansok leginkább Rákóczy jószágain panaszkodtak, hogy annak a cath. vallásra tért a yjátil, Bathory Zsófitól, üldöztetnek, s még a meghalt fejedelem hagyományaitól is megfosztatnak. Rákóczy tehát, Vesselényi és Zrínyi eszközlésére nagykorúvá tétetvén, a pro'estars ok panaszait, anyjának minden ellenzése daczára megszüntette, s az által a felekezetet maga iránt lekötelezte.

A jó akaratu király e közben, kihez Lobkovicz minden ellenőrködése daczára is feljutottak a nemzet mind öregbülő panaszai, ujabban is módot akart nyujtani azoknak megszüntetésére, rendelvén, hogy az 1667 tavaszán Beszterczén tartandó nádori gyülésre a 13 felső megye is küldene követeket, kik sérelmeiket az oda eresztendő királyi biztosoknak előadnák, s azok orvoslása módjairól tanácskoznának. Biztosokul Leopold, gróf Rothalt s a nem rég bánná nevezett, még minden gyanútól ment Zrínyi Pétert nevezte ki. Ezeken kivül megjelentek: Vesselényi nádor, Szelepcsényi esterg. érsek, Nádasdy Ferencz országbiró, Eszterházy Pál, Rákóczy, Bocskay István, zemplényi főispán, Tökölyi Imre, Szatmáry kir. személynök, Cserney Pál, Kazinczy Péter, stb. A megyék követei azonban nem akartak megjelenni a Rothal elnöklete alatt tartandó gyülésen, állítván, hogy a magyar ügyek csak magyaroktól tárgyalandók; és a nádornál gyűltek össze, hol aztán igen heves beszédek tartattak. Mondatott:,,hogy a magyarok megegyezte nélkül kötött béke az önkényes uralkodás kezdete; azóta a miniszterek meg

cutionis C. Franc. Nádasdy, C. Petri Zrinyi et Franc. Frangepán discripta 1680 per C. K. de N. Kézirat Jancsó Imre úr gyüjteményéből.

111. Kötet.

49

szabadulván a töröktől való félelemtől, arra törekszenek, hogy az országot megigázzák: e végre hozatott be a német katonaság, hogy a fegyvertől elszokandó néppel kényök szerint bánhassanak stb." 1). Illy hangu volt a felirat is, melylyet a felséghez benyujtás végett a nádornak átadtak, mit azonban ez, Szelepcsényi és Nádasdy megszelídítettek, kérvén benne a királyt, tartana a sérelmek orvoslása végett országgyülést, mit a királyné koronáztatása különben is szükségessé tenne 2).

Eloszolván a megyék követei, az összeesküttek Vesselényinél titkon tanácskoztak. A nádor itt határozottabban kifejtette szándékát, s más irányt adott az összeesküvésnek, mint mellyben az a murányi gyülekezeten indult. Támaszkodva II. Endre azon törvényére, melly a nemzetnek királya ellen szükségben a fegyveres védelmet is megengedi, indítványozá:,,hogy sereget kell gyujteni, és az erdélyieket, a magyar szabadság régi védeit, a törökkel együtt kihívni; a király személye és méltósága azonban tiszteletben tartassék; együtt lévén a hadak követség által kéressék meg Leopold. tartsa meg ezután szentül azt, mit koronázásakor esküvel igért; tárgyalja a magyar ügyeket egyedül magyarok, ne pedig azok által, kik a magyaroknak megrögzött ellenségei; vitesse ki az idegen zsoldosokat s adja a tisztségeket egyedül magyaroknak. És csak azután, ha a király a nemzetuek ezen igazságos kérelmét megvetné, nyúljanak fegyverhez szabadságaik védelmére 3). Az indítványban valamennyien megegyeztek.

És igy állott az összeesküvés, midőn Vesselényi, annak lelke, főigazgatója, e gyülés után néhány nappal (mart.

1) Szirmay: Hist. Supr et Vice Comit. Cottus Zempl. Kézirat. 168. — 1) Szirmay; Not. Hist. Cottus Zempl. 207. — 3) Ugyanaz : Supremi et Vice Com. 170. Kézirat.

Zrínyi és Nádasdy tervei.

291

28kán) meghalálozott. Ezóta egy csapás a másik után érte az elégületleneket, kik ügyes vezér hiányában terveikkel mindinkább szétágoztak, mig végre az öuhaszonlesés és nagyravágyás ördöge a főbbek lelkeit megszállván, a nemzeti ügy nyomorú magányügygyé törpedt s a vezérek magokat önfonta hálóikba bebonyolították. Fejei az összeesküvésnek a nádor halála után Nádasdy Ferencz és Zrínyi Péter lönek, kik terveikbe az ifju Frangepán Ferenczet is beavatták De valamint Zrínyi, mellőzve, vagy csak mellékes dolognak nézve már a Vesselényitől kitüzött czélt, mindinkább megbarátkozott azon eszmével, miszerint, ha a tervezett lázadás sikerül, magát Magyarország, vejét, Rákóczyt pedig Erdély fejedelmévé emeli, ugy Nádasdynak csak az volt már czélja, hogy az összeesküttek hozzájárulásával nádorságra juthasson.

Midőn Balló László Konstantinápolyból 1967ki juliusban azon válaszszal megtért, hogy a fényes porta a békét megszegni nem hajlandó, már Bécsbe is megérkezett Casanovának, a Konstantinápoly ban székelő császári követnek tudósitása az országban lappangó összeesküvésről, mellyet neki Panajotti, a Balló követségét értelmező portai tolmács, azonnal felfedezett. Leopold ennél fogva az országgyülést, melylyet a megyékből ujabban érkezett panaszok megszüntetése végett tartani szándékozott, elhalasztá, és Szelepcsényi érseket kir. helytartóvá nevezte, Apaffyt pedig megintette, ne adna a nyugtalankodók pártfogása által okot a szomszédi barátság megszakasztására 1). De az összeesküdtek is tudták már 1667ki octoberben, a titkos tanácsban résztvevő Nádasdy által, hogy titkuk már elárultatott. Ez által sietésre ösztönöztetvén, az isten irgalmára kérték Apaffyt, küldene ujabb követséget a törökhöz. A fejedelem hajólt kérelmökre, s Inczédi Pétert ereszté a portára, ki, nehogy az ügy ismét

') Bethlen, Katonánal: 33, 702.

Panajotti kezén forduljon meg, tolmácsot is vitt magával. De Inczědi sem járt több sükerrel; mit miután Apaffy az elégületlenekkel tudatott, ezek, nehogy az összeesküvést már tudó kormány a hosszu halogatás közben a személyeknek is nyomára jöjön elhatározták, hogy a török segedelme nélkül is kitüzik a lázadás zászlóját, bizván a franczia király segedelmében, melly Zrínyinek nem rég megigértetett. Azonban hire futamodott, hogy Köprili Ahmed nagyvezir meghalt, mi az összeesküdtekben a török segély iránt uj reményt gerjesztett. Ismét kérték tehát 1668ki augustusban Apaffyt, küldene ujabban is követet a portára. De Apaffy tudván a hír valótlanságát, visszaizené, hogy reményök a török segedelemben most sem alaposabb; küldenének mindazáltal magok a magyar urak követet Konstantinápolyba, kihez a maga emberét ő is hozzá fogja adni 1).

--

Azonban már mindinkább érezni kezdék az összeesküdtek, hogy nincs tekintélyes, ügyes vezérök, s a közérdek szine alatt többeknél a magányhaszon lappang. A vezetők Zrinyi és Nádasdy a mint külön hasznukat tüzték ki a lázadás czeljául, szükségkép mind messzebb ágazának el lépteikben. Nádasdyról már 1668ban az a hír terjengett, kivált a protestansok közt, hogy miként a törvényszék előtt késöbb maga is megvallotta ő még csak egy ideig akarja ápolni a mozgalmakat, hogy utóbb azok az ő közbevetése által lecsilapíttatván, a béke helyreállását a kormány egyedül az ő müvnek tekintse s öt nádorrá tegye 2). Zrínyi ellenben merész tervét, miszerint magát Magyarország, vejét Erdély fejedelmévé emelni szándékozott, mindinkább kifejlette. Egy részről Louvoisval, ki neki a franczia királytól

.

') U. o. 710. 2) Bethlen, Katonánál: 33, 719. s Nádasdy

lev. fiához 1. o. 720.

Leopold ügyekezete a lázadást meggátolni.

293

nem rég ujabb igéreteket hozott, egyezkedésbe bocsátkozott, más részről Bukováczkyt tervének alőadása és segedelem sürgetése végett Konstantinápolyba küldötte. Sikerült neki gróf Tattenbachot is együttmunkálásra nyerni azon igérettel, hogy őt az egész Stajerország, vagy legalább Cillei herczegség birtokára segítendi.

Ezenben Leopold, midőn az összeesküdtek neveit minden nyomozások daczára sem sikerült fölfedeznie, mindent elkövetett a kedélyek megnyugtatására. A felvidéki megyék panaszaira 1668ban ujra királyi szavát adta, hogy az idegen zsoldosokat, mihelyt a körülmények engedik, az országból tüstént kivezetteti; egyéb panaszok megszüntetése végett pedig Szelepcsényi érseket, Nádasdyt és Zrínyit ujabbau biztosokul küldé a felvidékre. Ugyanezen czélból Csáky Ferenczet, hogy a felavatása ellen telt panasz megszünjék, Bársonyi György nagyváradí püspök által a kassai fökapitányságba ujra bevezettette. De mind ez nem vezetett már czélra a megyék egyátaljában országgyülést, a nádori tisztség betöltését s a német katonaság kivezetését sürgették 1),

6. §. A lázadás kitörése s elfojtása. Zrínyi, Nádasdy és Frangepán kivégeztetése.

Mig a kormány egy részről a panaszokat igy megszüntetni ügyekezett, másról a még mind lappangó összeesküvés ellen mindenfelé hadi készületeket tétetett, Ez az összeesküdteket sietésre intette. Járult a régiekhez ujabb ok is az ingerültségre. Leopold az erdélyi fejedelem sürgetéseire Rothalt, Zrínyit és Pethő Zsigmond ónodi kapitányt az erdélyiek némi panaszainak elintézésére 1669 tavaszán Eperjesre

1) Szirmay: Not. Hist. Cottus Zempl. 211.