Békealku Pozsonyban és Konstantinápolyban. - 29 nem fizettetvén, széllyel futott; a csehek hazamentek. És ,,ekkép vált a szép haderő, mellytöl mint Mária királynénak maga Ferdinánd panaszkodik 1) teljes megváltását reménylette, helyrepótolhatlan romlására". Boszuságában az utközben rablásra vetemedett olasz hadat a stajerek és karantánok által nagy részben leölette. 7. §. Ferdinánd békealkudozásai, s a béke megkötése. A török kitakarodta után Ferdinánd mig egy részről Záray Jeromost ujabb ajánlatokkal Konstantinápolyba küldötte, másról Jánossal is kezdett a békéről alkudozni. A megbizottak Megyeren, a Csalóközben, előlegesen négy hónapi fegyverszünetet kötvén, 1533 elejére Óvárra uj összejövetelt határoztak 2), honnan azonban Pozsonyba tétetett át a tanácskozás. Ez alatt Záray is sikkerrel munkálkodott Konstatinápolyban, s már 1533-ki jan. 21-ről tudósítá a rendeket, hogy Szulejmán a békekötésben előlegesen megegyezett 3). Ugyan azon idő tájban Gritti is parancsot vön a szultántól, hogy az alkudozás folytatására Konstantinápolyban megjelenjen. Alig értesült e hirekről János, és megbizottait Pozsonyból tüstént vissza hivalla *). Konstantinápolyban is igen megnehezítette a további alkudozást Gritti, kinek érdekében feküdt, hogy a viszálkodás az ellenkirályok közt továbbra is fenmaradjon, vagy legalább az ő közbejárása által kötlessék meg a béke 5). De még sem sikerült mindent megrontani a ravasz ') Gévay: II, 1, 53. — 2) U. o. 59. 61 Suppl. ad Vest. Com. 3, 150.3) Gévay: i. h. 62. -) Gritti már rég élkészité tervét, miszerint az országot maga kezére akarta keríteni. Ld. Herberstein tudósítását Bucholtznál; Urkunden-Band, 51. 5) Gévay: id. h. 91. olasznak. Mert ámbár többször izente Jánosnak, hogy a szultán Ferdinándot egész Magyarországból kizárni szándékozik, Szulejmán még is akként nyilatkozott, hogy kész örök békét kötni, Károlyt testvérévé, Ferdinándot fiává fogadni, és azon országrészben, mellyet bír, királyul elismerni, ha Esztergam kulcsait hódolása jeléül Konstantinápolyba küldi. E válasszal Vespasian, Záray fia, egy török követ kiséretében 1533ik januárban Bécsbe indult. A magyar urak, kik e követség megérkeztére Bécsbe hivattak, örömüket fejezték ki ugyan a remélhető béke fölött; de fájdalmasan említették, hogy olly ügyben, melly egyenesen a magyarokat s országukat illeti, magyar a követségbe nem küldetett. Azt sem hagyhatták helyben, hogy az ország megosztassék; ebben ök végveszedelmöket látták, nem kételkedvén - mi később be is teljesedett - hogy a török, a János halála után, annak osztályrészét egyenesen hatalma alá fogja vetni. Minél fogva kérték a királyt, küldene Záray mellé magyart is követül, ki, az ország ügyeit amannál jobban értvén, a békét is nagyobb haszonnal megkötni s kivált az ország megosztását ügyekezzék megakadályozní. De a magyarok e tanácsa s kérelme mellőztetett, s Esztergam kulcsaival Schepper Cornel, császári titoknok küldetett Konstantinápolyba 1)." Szulejmán kevélysége e kulcsok átadásánál elégtételt nyert, s azok Záraynak visszaadatván, az alkudozás folytattatolt, mi végre a fondor Grittinek minden akadályoskodása daczára ugyan, de némileg még is az ô érdekében, junius 23kán befejeztetett. Szerinte Szulejmán Ferdinándot fiának (a kevély Ibrahim pedig testvérének) fogadta s tartani igérte mind addig, mig ez iránta őszinte barátsággal fog viseltetni. A határok kitűzését s a békének közte s János között megállapitását Grittire bizta. Végre esküvel erősíté, hogy mig Ferdinánd a békét meg nem szegi, azt ő is híven megtartja 2). ') Gévay: u. o. 3, kövv. 98. 101. 108. 2) U. o. 135. 138. Ferdinánd a követek visszajöttére főbb híveit Bécsbe gyüjtötte a béke föltételeinek megértése végett. Az ország felosztása s azon körülmény, hogy illy életbe vágó dolognak, az idegen, gyűlölt Gritti által kellene megtörténni, nagy kedvetlenséget okozott az urak között; s bár a béke szinleg helyreállott, a kedélyek mindazáltal még sem békültek ki 1). — János a ferdinándpártiak elégületlenségét hasznára fordítandó, azokat igéretek, sőt néha erőszak által is ügyekezett pártjára téríteni; miben midőn öt Ferdinánd is követte volna, az ország állapota a béke alatt sem javult; sőt még nagyobb erkölcsi romlottság, mélyebb nyomor áradt el a hazán. A megvesztegetés mind a két részről napi renden volt, hit és hűség áruvá silányult. A királyok, nehogy hiveik elpártolása által gyöngüljenek, büntetlenül türték, sőt a vetélytárs ellen még védelmezték is azoknak féktelenségét s a védetlen népen elkövetett hatalmaskodásaikat. Igy tön például Ferdinánd More Lászlóval. E kényur, Palota várából már rég ostora volt a vidéknek. János király 1533ki nýárelőn hadat küldött megalázására, várát megvette: összerablott kincseit mellyek 200 ezer aranyra becsültettek gyermekeivel együtt lefoglalta. A vidéken mind a két pártiak hasznára volt a rabló bünhesztése, és még is Ferdinand, bár szinte tudta a kényur hatalmaskodásait, még Konstantinápolyban is felszólalt védelmére 2). Serédy és Katzianer, kiket Ferdinánd kevéssel a békekötés előtt a szepesi városok védelmére küldött, amannál talán még kegyetlenebbül sanyargatták a felvidéket: Serédy rablásait és zsarlásait nyiltan üzte, Katzianer pedig a jánospártiaktól megvesztegetve, munkátlanul nézte s tűrte azoknak pusztításait. Löcse bepanaszlás végett követeket küldött Ferdinándhoz; de ez azokat nem hallgatta meg 3). 150. ') Gévay id. h. 144. 149. 2) U. o. 3) Sperfoge Wagnernál: Anal. Scepus. 2, 172. Chron. Leibitz. u. o. 52. 8. §. Ferdinánd ujabb követségei Szulejmánhoz. Gritti tervei, hatalmaskodásai; megöletése. A tanácsban, mellyet Ferdinánd a békekövetek visszatértekor Bécsben tartott, az határoztatott, hogy Konstantinápolyba tüstént uj követség küldessék, annak sürgetésére, hogy ha már az ország felosztását megakadályozni nem lehetne, legalább Gritti utasíttassék oda, mi szerint Ferdinándnak s híveinek mind azt visszaadassa, mi a békealkudozás alatt foglaltatott el a jánospártiak által; magát Jánost pedig arra birja, hogy az egész ország átengedése iránt uj alkura lépjen, mellyet, ha megköttetnék, Szulejmán is megerősítene. Ha azonban erre a fényes porta rábirható nem volna, legalább azt eszközlenék ki, hogy János halála után az egész ország Ferdinándra szálljon, s általán véve mind az, mit Gritti végzend, a szultán által is helybenhagyassék. Mind ezen kedvezésekért Koron visszaadatását igérte Ferdinánd kieszközleni Károly császártól 1). Gritti, ki János iránt is csak annak szemében színlett hűséget, Ferdinánd igéreteitől ösztönöztetve, iránta Záray előtt őszinteséget, ragaszkodást mutatott, mit aztán Ferdinánd könnyen hivőleg színaranynak tartott. De nem sokáig maradhatott e hitében. Gritti levelei által nyilván híresztelé az országban, hogy Szulejmán Ferdinándnak egy talpalatnyi földet sem fog átengedni 2). Ferdinánd ennél fogva, miután a küldeni szándéklott követséget némi okok miatt elhalasztani kénytelenittetett, addig is, mig ez utnak indulhat, 1533ki öszhóban Záray Vespasiant, Jeromos fiát, küldé érdekei gyámolítására Konstantinápolyba 3). ') Gévay: Urkund. 11, 2, 69.-2) Epist. Proc. 2, 39.—3) Gévay u. o. 24. 79. Gritti tervei s megöletése. 333 Az álnok Gritti valóban azon munkálkodott, hogy Ferdínándot az ország birtokából egészen kizárja, mert csak igy látta kivihetőnek tervét, melly szerint az országot önmagának szándékozott megkeríteni. E nagy terv végrehajtására még tágasabb tér nyilt neki, midőn Ibrahim a persa háborúba költözvén, egy maga maradt a szultánnál mindenható, kiuek kegyében annyira bizakodott is, hogy Záray Vespasiannak mindjárt első találkozásakor dicsekedett légyen, miképen „az egész török kormányt markában tartja s azt kénye kedve szerint igazgatja" 1). Ő vette át Ferdinándnak a szultánhoz és Ibrahimhoz irt leveleit is, s emezt tüstént fel is nyitotta. Olvasás közben azon pontra jövén, melly az országnak egészen Ferdinánd birtokába engedéséről, vagy legalább annak kedvező felosztásáról szóllott, megállapodék s nyiltan tagadta, hogy ezt Szulejmán valaha megengedte volna. Szinte ez volt nyilatkozata a másod vezérnek, Ájász pasának is, kit a fondor olasz könnyen reábirt a maga értelmére 2). Ferdinánd ennél fogva Schepper Cornelt a mult évi bécsi tanácskozás értelmében 1534ki tavaszon Konstantinápolyba küldé. Dé Gritti már egészen a maga értelmére vezette Szulejmánt, és Schepper olly válaszszal bocsáttatott haza, mi szerint,,Magyarország a fegyverjognál fogva Szulejmáné, s ő azt rabszolgájának, János királynak ajándékozta, föuri jogáról mindazáltal nem mondott le; miért óvakodjék Ferdinánd az ellen valamit kezdeni; egyébiránt Bégoglit igy nevezték Stambulban Grittit nem sokára az országba küldi, hogy a viszályokat közte és János között kiegyenlítse" 3). A fondor olasz Ferdinándot e válaszszal háborúra akarta ingerelni, mert tervének kivitelére a háború legjobb al ') Gévay: i. h. 108. 2) U. o. 111. 127. 3) U. o. 31. 57. |