Kemény János fejedelemmé választatása.

269

zsához a Muraközben egy várat épített, mellyet Szerinvárnak nevezett.

Rákóczy veszedelmével még nem lön határa Erdély nyomorúságának. Barcsay, fejedelmi székébe visszatétetvén, hogy a nagy adókat pártfogójának megfizethesse, elviselhetlenül zsarolá a zsirjából már különben is kivett országot. A székelyek és az elébbi rákóczypártiak e miatt Kemény Jánost hivták meg a fejedelemségre. Ez a Leopoldtól nyerendő segedelem reményében a hivást elfogadta; s Rákóczy szerteoszlott hadát összeszedvén, s avval Barcsayt megvervén, 1660 végére Szász-Régenbe országgyülést hirdetett, hol aztán 1661 első napján fejedelemmé választatott. Felavattatása után a budai pasának egy levelét olvastatá fel a rendek előtt, mellyben az Bihar, Kraszna és Szolnok megyéket egészen átadatni követeli. Ez jó alkalmul szolgált előadnia, hogy Erdély csak a magyar király föuri hatalma alatt remélheti fenmaradását. A kétséget, melly a rendekben Leopold sikeres védelme iránt támadt, eloszlatták Vesselényi nádornak s az esztergami érseknek több rendű levelei, mellyeket a gyülekezetnek szinte felolvastatolt, mellyekben, ha Magyarországhoz visszacsatlakoznak, a király hatalmas védelme igértetik. A' rendek ezt nem ellenzették ugyan, de jónak látták, hogy a fejedelem, mig Leopold segedelméről teljes biztosságot nyer, a török iránt is színleljen hűséget. Követek küldettek tehát a törökhöz, kik aztán Keménynek a fejedelemségben való megerősíttetését ki is eszközlötték 1).

S

De Barcsay Ákos olly könnyen el nem feledhette az elvesztett fejedelemséget, 's Endre öcsével együtt ismét tö

') Bethlen Joan. Lib. 3, 193. kövv. Kazy: 2, 241. Katona: 33, 215. kövv. 225. kövv.

rök segedelmet sürgetett, nem mulasztván el Kemény szándékát is fölfedezni. Ujabban vész emelkedett ennek következtében a tartomány egére. Kemény, hogy az országot a nyughatatlan emberektől megszabadítsa, Endrét Fogarasban felakasztalta, Ákost pedig Görgényben börtönbe tételle. De evvel már nem lehetett elhárítani a veszedelmet. A budai pasa értvén védencze elfogatását, szigorú parancsot küldött az országra választanának tüstént új fejedelmet, ki a nemzet előkelőivel mindjárt tiszteletére menjen s a még taval rájok velett 500 ezer tallérnyi bündíjt a 160 ezer tallér évi adóval együtt megvigye. A rendek látván, hogy országukat a török már végkép megakarja rontani, a' fejedelmet mindenre felhatalmazták, mit megmentésökre szükségesnek látand, Barcsayt pedig, e bajoknak okát, hálálra itélték. Ez itélet rajta, midőn a török sereg Erdély felé közeledett, 1661ki juliusban végre is hajtatott 1).

Leopold, kivel Kemény mindjárt elválasztatása után alkuba bocsátkozott, azt kivánta, hogy hűsége zálogáúl Székelyhid és Kővárba kir. őrsereget bocsásson. Ez megtörténvén, Leopold meghagyta konstantinápolyi követének, hogy Keményért magát közbevesse; de a porta azt a választ adta, hogy sem Leopold befolyását Erdély ügyeibe, sem Kcményt a fejedelemségben nem türendi. Leopold tehát Montecuccolit a fejedelem segítségére utasította; mig azonban a hadi tanács a hadjárat tervének készitésével az időt vesztegette, Erdélyt egy részről a budai pasa, másról a tatár khán megtámadta s tüzzel vassal pusztitotta; Hátszeg völgye, Szászváros, Szászsebes, több más városokkal elhamvadt, s a faluk százai egy lángban látszának égni a Maros kies völgyében; lakosaik, kik a hegyek és erdőkben idején nem kerestek menedéket, levágattak vagy rablánczra fűzet

') Bethlen: Lib. 3, 207. kövv. Katona : ·33, 230.

Apaffy fejed. létele. Kemény halála.

271

tek; még a gyermekek és nőknek sem kegyelmezett a vad ellenség. Igy haladt a szörnyű pasa egész Marosvásárhelyig, hol tábort ütvén, Petki Istvánt — s midőn az szabadkoznék, a tatárfogságból nem rég hazatért Apaffy Mihályt sept. 14kén fejedelemmé választotta. Ez alatt Keménynek is sikerült Montecuccolival egyesülnie, s őt reábirnia, hogy a törökre meginduljon. Kolosvárig haladt már az egyesülten 36 ezerre menő tábor; midőn Montecuccoli Keménynek nagy szivfájdalmára épen azon napon, mellyen a pasa Apaffyt fejedelemmé választatta, ütközet nélkül visszavonult. Alipasa ezután a vonakodó székelyeket hazájok elpusztításával kényszerítvén hódolni Apaffynak, a' szász városoktól pedig 250 ezer tallérnyi sarczot kizsarolván, a sivataggá változtatott tartományból mintegy százezer fogolylyal kitakarodott. A' rendek látván, milly nyomort hoztak hazájokra Leopold munkátlan pártfogásának elfogadása által, jobbára Apaffyhoz hajlottak, s az isten szerelmére kérték Keményt, mondana le a fejedelem ségről s ne ejtené végromlásba a' már is földig sujtott hazát. De az elébb olly mérsékelt, honát olly hő szeretettel ölelő Kemény lelkét is megszállotta a nagyravágyás ördöge, s eltökélve igényeiről utólsó lehelletéig le nem mondani, bár leghívebb tanácsosai is ellenzették, 1662 elején néhány német zászlóaljjal szaporodott hadát Erdélybe visszaindította. Apaffy a szomszéd pasáktól kért segedelmet; s Kutsuk Mohammed pasa, jenői szandzsák, jan. 22kén Kemény hadával már szemben táborozott. Az ütközet Keménynek életébe került: maga is harczba keveredvén, lováról leesett s a megfutainlott lovasságtól agyontapostatott 1).

2. §. Az 1662ki pozsonyi országgyülés.

Kemény Jánosnak szerencsétlen halála után, bár hívej nagy részben Apaffyhoz hajlottak, Kemény Simon, a János

') Bethlen: Lib. 3, 230. kövv. 267. kövv.

fia, vágyott a fejedelemségre és sürgetett Leopoldnál segedelmet. De Apaffy is kéreté őt követei által, könyörülne a már is végromlásnak indult tartományon, s vezetné ki a Keménytől átadott várakból az őrhadakat, mellyek a törököt újabb hadjáratra ingerlendik. Leopold illy ellenkező folyamodások következtében Szentgyörgyi Ferencz váczi püspököt Apaffyhoz küldé, hogy nyomozná ki az erdélyiek többségé→ gének értelmét, de az örsereg kivezettetésében csak végső esetben egyezzék meg; egyszersmind pedig Erdély széleire néhány ezernyi német hadat rendelt 1). Ekkor azonban még nem határozta el magát, kezdjen e háborút Erdély miatt a törökkel? Mindenek előtt a magyar rendek ez iránti véleményét kitudandó, 1662ki maj. 1sőjére Pozsonyba országgyü– lést hirdetett. A rendek azonban most sem hajlottak a háborúra. Montecuccolinak a mult őszi eredménytelen hadjárata s fegyelmetlen katonáinak kicsapongása olly idegenkedést szült a német vezérek és hadak ellen az országban, hogy az említett vezér téli szállást is alig nyerhetett seregének. Most pedig, midőn a háború a gyülésen szőnyegre került, a rendek ismételve kérték a királyt, vezettetné ki tüstént a már két év óta minden haszon nélkül ben tanyázó német hadat, a bécsi békekötés és több más törvénykönyvek czikkelyeivel támogatván kérésöket. Montecuccoli azonban, kinek hiusága ez által megsértetett, egy hosszu védiratot nyujtott be az országnak, mellyben okát adni ügyekezett, miért nem kelt légyen ütközetre a törökkel; különben, mint állítá, a magyarok közt egy olly értelmes hadvezér sincs, ki őt csak megitélni is képes volna. De eléggé megfelelt neki a hadvezéri szintugy mint irói 2) jelességéről ak

) U. o. 289. Wagner: Hist. Leop. 1, 104. *) Már elébb irta „Az Adriai tengernek Sirenája“ és „Ne bántsd a Magyart“ czimű munkáit.

Az 1662ki országgyülés.

273

kor már eléggé ismert Zrínyi Miklós, horvát bán, egy névtelenül kiadott munkájában, éles gúnynyal czáfolván az önhitt olasz állitásait, s kiméllet nélkül gáncsolván az erdélyi hadmenet alatti viseletét s rendeleteit. És ez volt első oka a később még nyiltabban kifejlett ellenséges indulatnak Zrinyi és Montecuccoli között 1).

E tárgy a kormánynak azon leiratára, mi szerint az idegen hadat részben kivezetni, részben a nádor parancsa alatt a végházakba rendelni igérte, a nemzet kivánsága szerint végződvén, a vallási tárgy, mellyet a protestans rendel már ama tárgyalás alatt hoztak volt szőnyegre, idézett elő hosszu és heves vitákat. A protestans rendek mindenek elölt vallási sérelmeiket kivánták tárgyaltatni, s midőn a cath: rendek többsége ezt határozottan ellenezvén, a királyi előadások nyomán a török ellen nyujtandó segedelmet fogná tanácskozás alá, ezektől külön váltak, s jun. 5kén Draskóczy György által az udvarhoz külön folyamodtak. De Porcia herczeg, Leopoldnak elébb nevelője, most első ministere, élőszóval akként válaszolt, hogy a vallási sérelmek, az ország törvényei szerint különben is nem országos hanem megyei gyülésekre tartoznak, s azokat most, midőn az ország fenmaradásáról kell tanácskozni, nem lehet elővenni; inté egyszersmind a protestars rendeket, ne vonnák el magokat a többiektől, különben a fölség ezekkel nálok nélkül fog vćgezni. De a protestansok ebben meg nem nyugodván, ujabban is folyamodtak az 1659 óta elvett templomaikért. Vesselényi nádor közbejárására jul. 4kén végre érkezett egy kir. leirat, mellyet azonban a protestans rendek, nem kedvező tartalmáról értesülve lévén, azon ürügy alatt, mivel a czímen nem,,evangelicus rendeknek", hanem az,,evangelica vallás hiveinek" neveztettek, a nádorhoz feltöretlenül visszaküldöttek,