A linczi békekötés 249 A fejedelem ennél fogva, bár őt Ferdinánd a békével s a hét megyével ujra megkinálta, hadával Rima-Szombat felé indult. Itt érte őt a töröknek második parancsa: hagyjon fel a háborúval, különben a pasáknak rendelet adatik, hogy öt hátul támadják meg. De Rákóczy még ekkor is bízott a svédek és francziák közbejárásában, és Szentpáli Istvánt viselete kimentése végett ajándékokkal a budai pasához küldvén, utját Fü– lek felé folytatá, s azt megvévén, Cseklész mellett táborba szállott; Keményt pedig egy hadosztálylyal a Brünt ostromló Torstensohn segedelmére küldötte; majd aztán maga is egész táborával Morva felé indúlt. Ezenben harmadik fenyegető üzenet is érkezet hozzá a budai pasától, miszerint ha a szultán parancsára nem hajól, ö tüstént Erdélybe fog rontani. Még inkább megrettenté Rákóczyt a budai pasának egy felfogott levele, mellyben Leopold főherczeg s Puhaim grófnak, kik Szendrő felé sietének teljes szabadság adatott betörni Erdélybe. Ez megtette hatását: a fejedelem Török János kir. tanácsossal és követtel, ki még a hadjárat előtt ment hozzá s mind eddig táborában vala vala, a békét előlegesen, mennyire a maga személyét és Erdélyt illette, Torstensohn minden ellenzése daczára, annál nagyobb készséggel megkötötte, minthogy a szövetségesek az igért pénzöszvegből 20 ezer tallérnál többet mind eddig nem fizettek 1). Ferdinánd aug. Skán kelt levelében 2) kedvezőleg válaszolt 1) A békepontok föbbjei következők: Ferdinánd Tokajt és Tarczalt örökösen Rákóczynak adja, ugy azonban, hogy Homonnay s Csákynak, kik azokat eddig birták, a fejedelem 100, a ki rály 200 ezer ftot fizet kárpótlásul. Neki adja Regéczet, miért azonban a nádornak 160 ezer ftot fizet. Szatmár és Szabolcs megyéket Rákóczy fiai birják holtokig; Szatmárt azután mindig az er délyi fejedelem birja. A fejedelemnek Ferdinánd a már Bethlentől birt hét vármegyét is átengedi, mellyek azonban halála után Magyarországhoz ismét visszakapcsoltassanak stb. — 2) Katonánál : 32, 331. a fejedelem kivánataira, minek következtében ez kötelezte magát, hogy a svédekkel és francziákkal való szövetségéről végkép lemond, mind azon elfoglalt helyeket, mellyek neki e békekötés erejénél fogva át nem engedtettek, visszaadja, a foglyokat ingyen elbocsátja, s magát Magyarországban magányos urként viselendi. Seregeit ezután visszavezetvén, Munkácson szétoszlatta 1). 3. §. A linczi békekötés. Országgyülések. Meglévén Rákóczy személyét illetőleg közte s Ferdinánd között az egyesség, a catholica és evangelica vallások egymás iránti viszonyáról Linczben egész december 16káig folyt az alkudozás, mikor aztán a nevezetes linczi vallási békekötés a következő főbb pontokban állapíttatott meg: az 1608ki 1ső t. cz. valamint a koronázási oklevél 6dik czikke teljes épségben hagyatván, a protestansok vallásának az egész országban mindenütt, mind városok mind falukban, szabad gyakorlat engedtetik, templomok, harangok és temetők használatával. A protestans papok ezután sehonnét el ne űzessenek, az eddig elűzöttek visszahelyeztessenek. A már 1638ban s előtte elfoglalt templomok iránti kérdés a következő országgyülésen meghányatván, a protestansok elégtételére döntessék el; a jelen háború alatt elfoglaltak pedig mindjárt a békeoklevelek kicserélése után mind a két részről visszaadassanak. Az ezután támadható vallási sérelmek minden országgyülésen tökéletesen orvosoltassanak. A békepontok megszegőire a következő országgyülésen, melly az oklevelek kicserélése után három hónapra tartassék, szigorú büntetések szabassanak; hol azután a még fenmaradt kérdések is, a jezsuitáknak az országból kitiltása, a szent székek sza 1) Kemény: i. h. 216. kövv. Eszterházy Mikl, halála, 1646ki országgyülés. 251 bályozása, a tizedek bérbevétele, az országos hivataloknak a valláskülönbségre tekintet nélkül való betöltése stb iránt végkép eldöntessenek 1). A békealkudozások tökéletesen még be nem fejeztettek, midőn Eszterházy Miklós nádor meghalálozott. E nevezetes férfiúnak számos szolgálatévei”, de még inkább ritka jártassága a közdolgokban, meleg hazafiúi érzete, mellytől ösztönöztetve nemzetének jogait számos az ország akkori állapotára világot derítő, nagy becsü leveleiben az udvari embereknél akkor példátlan szabadelműséggel védelmezte, kortársai előtt nagy tekintélyt szereztenek, az utókortól hálás elismerést, méltó tiszteletet igényelnek. De nem csak a honnak élt ő nemzetségének gazdasága s hatalma is leginkább töle veszi eredetét. A béke megkötése után mind a két részről biztosok neveztettek, mind a Rákóczyt és Erdélyt, mind a vallást illető békepontok végrehajtására. A templomok kölcsönös visszaadásánál azonban a földes urak több helyt nagy nehézségeket támasztottak, mik aztán végre is az országgyülés elintézésére halasztattak. - Rákóczy megbékülése nagy hatással volt az egész vallási háborúra: mert miután Ferdinánd hadait Magyarországból kivezethette, nem csak a svédek nagy részben visszavonultak Csehországból és Sleziából, hanem a már több idő óta folyamatban lévő westfali békealkudozás menete is kedvezőbbre fordúlt 2). Ferdinánd a békekötésben meghatározott országgyülést az 1646ki május 1jére hirdette ki. És többnyire már össze is gyűltek az ország rendei, midőn a király részben nejének, Anna császárnénak, maj. 13kán történt halála miatt, részben mivel hasonnevű fiát, hogy magyar királylyá választatása 1) Kazy: 2, 150. 2) Adamus Adami: Relatio historica de pacificatione westphalica. Lipsiae 1647. I. 91 kövv. könnyebben sikerüljön, elébb cseh királylyá kivánta koronáztatni, a gyülést aug. 24kére halasztotta 1). A király sept. 11kén jelent meg a rendek között; az előadások azonban, mellyek egyedül a végházak jobb karba állitását tárgyazták, csak sept. 22kén olvastattak fel. Megértvén ezeket a rendek, harmad napra nádorválasztáshoz fogtak s Draskovics János horvát s tótorszagi bánt 120 szóval meg is választották. Heves viták folytak ezután a tárgyalás sorozatáról: a catholicusok régi szokás szerint az országos sérelmeket, a protestansok pedig a vallás ügyét s a békeoklevél átvizsgálását akarván mindenek előtt szőnyegre hozni. Több napig eredménytelenül folytak már a viták, mig végre a király közbelépvén, a linczi béke oklevelét kihirdetés végett octob. 1jén átküldötte. De alig szűntek meg ennek következtében a tárgysorozati viták, midön Lippay érseknek e békekötés ellen az összes papság nevében tett óvására ujabban még hevesebb viszályok támadtak, mellyek közt aztán a felizgatott kedélyek egész három hétig hullámzának, mig végre a király ismét közbelépvén, octob. 22kén kelt leiratában azt határozta, hogy a békeoklevél ezen óvás daczára is teljes épségben be fog igtattatni a törvénykönyvbe. De már ez sem adhatott csöndesebb menetet a gyülésnek; sőt még csak azután hágott tetőpontjára mind a két részről az ingerültség, midőn az elfoglalt templomok visszaadása került tanácskozás alá. A protestansok 400 templomot követeltek vissza; a catholicusok ellenben a legtöbbekre nézve kegyuri jogaikkal állottak elő. Egykor Draskovics nádor a vita hevében még kardot is rántott, levágással fenyegetve azokat, kik a cath. egyház kárára törnének. Decemb. 22kén a király véget akarván vetni a hosszú vitáknak, azt határozta, hogy 20 templom a protestansoknak tüstént visszaadassék, 1) Kovachich: Suppl. ad Vest. Com. 3, 403. IV. Ferdin. kir. választatása. Vallás viták. 253 a papok pedig, kik ezután valamelly templomot elfoglalnának, első esetben 1000, másodikban 2000 ft birsággal bünhesztessenek. De a protestansok evvel meg nem elégedvén, a viták folytattattak. Az 1647ki januárban a megegyezésnek már reménye is eltünt; minek következtében a király avval akart véget vetni a vitáknak, hogy febr. 10kén kelt leiratában 90 templomot határozott visszaadatni a protestansoknak, kijelentvén egyszersmind, hogy többet már nem engedhet, nem fog engedni a követelöknek; de ismét egész két hónapi heves szóváltásba s viszálkodásba került, mig a templomok visszaadására kinevezett választmány april. 9kén megindult. Ennek eljárása sem volt a legkönnyebb, s több helyt még fegyverhatalomhoz is kellett nyúlnia a hatá– rozat végrehajtására. Csak miután a vitákat ekként csilapította le a király kimeríthetlen türelme, fogtak a rendek a törvényczikkelyek alkotásához, miben mindazáltal a vallási viszonyok elintézését illetőleg még azután is nem kevés nehézségek fordultak elő. E közben a nagy részint kielégített rendek magok előzték meg ohajtásának nyilvánításában kérelmökkel a királyt, midőn annak hasonnevű 13 éves fiát jun. 3kán utódává kiáltották, s miután az uj törvények alkotása befejeztetett, IV. Ferdinánd pedig a felavatási oklevélre esküt mondott, jun. 16kán ünnepélyesen meg is koronázták. A következő napon aztán Ferdinánd az alkotolt 155 uj törvényczikkely megerősítésével bezárta a tiz hónapig tartott, eddig példátlanul hosszu országgyülést 1). ') Appendix Hist. Diplom de statu Relig. Evang. in Hung. Katonánál is elszórva: 32, 367. kövv. Suppl. ad Vest. Com. 3, 406. kövv. A vallást illető törvények közől nevezetesbek ezek: a protestansoknak szabadság adatott uj templomokat építeni, mikhez helyet a földes ur 3 hónap lefolyása alatt köteles kijelelni. Egyik fél a másik papjainak ne fizessen. A vallási békét megzavarók, s a protestansokat akár templomaik, temetőik stb. elvétele, akár pap |