11. Ferdinánd halála s jelleme.

229

pedig kik a támadásban részt vettek, bünbocsánat hirdettessék 1).

Ferdinándot e háborgások alatt a cath. vallás erősítésén kivül leginkább fiának, a már Magyarországban is megkoronázot III. Ferdinándnak római királylyá választatása foglalta el. Óhajtásának teljesülése nagy nehézségekre talált ugyan a protestans fejedelmek ellenkezése miatt, állhatatosságának mindazáltal még is sikerült, őt az 1636ki télelő 22kén megválasztalni s nyolcz nappal később meg is koronáztatni. Egészsége ez alatt mindinkább gyöngült a rendkivül munkás fejedelemnek, s Regensburgból télutó Skán már igen erötlenül tért Bécsbe vissza. Baját igen sulyosbitá egy szerencsétlen elesés a sz. Ágoston szerzetesei templomának bemeneténél, mellybe mindjárt hazatérte után, czélja szerencsés valósultáért istennek hálát adandó, menni szándékozott2). Kemény láztól meglepetve vitetett innen udvarába s télutó 15kén csendesen kimúlt az életből, mellyet a cath vallás helyreállitására fordított lángbuzgalma által olly nyugtalanság, munka és veszélyteljessé tön magának, súlyossá a másként hivő alattvalóinak. Bátorsága a veszélyben, türelme a szenvedésben, önmegadása a szerencsétlenségben, miket az istenbe vetett rendíthetlen bizodalma a tökély fokáig emelt, érdekes vonások jellemében. A szerencsében nem bámulhatja őt a történet, ki, ámbár mint ember, igen szelid s adakozó, mint fejedelem, diadalaiban igen szigorú lön. Szeretetre méltó kedélyében, mellyet a legszebb erények ékesítettek, csak az egy fejedelmi erény, a türelem, hiányzott.

Csak egy hónappal élte öt tul leghívebb, legbizodalmasabb tanácsosa, ugy egyházi mint világi ügyekben, Páz

') Kemény János, Rumyuát: Monum. Ung. 3, 62 kövv. Bethlen Joan Lib. 1, 16. kövv. — 2) Agapitus a 8. Maximiliano : Ursprung und Beschreibung der Kaiserl. Hofkirche. s. Patris Atgustini 1695. 1. 230. Lamormain: de Virtutibus Ferdinandi II. 167.

mány Péter, a nagy egyházférfiu, kiben a magyar cath. vallás és egyház zintolly méltán tiszteli helyreállitóját, mint fő ápolóját a tudomány, mellynek több tanszéket emelt, mivelő– jét a nemzeti nyelv, melly munkáiban mind máig példányául szolgál az erővel párosult simaság és tisztaságnak, hö keblű fiát a haza, mellynek érdekeit, minden ragaszkodása mellett is az uralkodó házhoz, kiváltképen szivén hordá 1).

és

NEGYEDIK CZIKKELY.

III. FERDINÁND KORMÁNYLATA. 1637-1657.

1. S. A pozsonyi országgyülés. Török béke.

III. Ferdinánd sokban atyja elveivel, de mérsékeltebb vallási buzgalommal s élénk igazságszeretettel vette által atyja koronáit. Nördlingennél 1634ben hösi koszorút vívott ugyan ki homlokára, a háborúra mindazáltal kevés hajlamot érzett lelkében; de bár a békét őszintén kivánta, 20 éves kormánya alatt azt még is alig éldelhette a német birodalomban. Kevéssel a trónra lépte előtt tűnt fel ott a hosszú vallási háborúban Banner a lánglelkű svéd hős, a harczok színpadán már rég otthonos weimari Bernát mellett; kiknek harczvágya s merész előnyomulása a békét Németország határaitól még messzebb riasztotta. Utóbb pedig a svédek legrendkivülibb hadvezére, a harczait köszvénye miatt többnyire csak zsellyéből igazgató Torstenson, Ferdinánd trónját többször megingatta.

1) Ld. erről egyebek közt a Kemény Jánoshoz intézett szavait, ennek önéletiratában Rumy: Monum. Ung. 2, 144.

Az 1637ki pozsonyi országgyülés.

231

béke

Magyarország ez alatt néhány évig időt nyert napjaiban kipihenni az elmult harczok fáradalmait s kötözgetni vett sebeit, mennyire azt a vallási surlódások engedték. Épen e czélból hívta meg Ferdinánd kormánya ötödik havában az 1637ki sept. 21re Pozsonyba az ország rendeit, személyesen is igérkezvén köztök megjelenni 1). De a határnap után két egész hónap telt el, mig a német ügyekből valamennyire kibontakozhatván, igéretét beválthatta. A rendeket Ferdinánd heves vallási vitákba találta bonyolódva, miért is a kir. előadásokban, mellyek dec. 1sőjén olvastattak fel, nyomosan lelkökre köté, tennének félre e vészterhes időben minden mellékes ügyet, s egyedül az ország javát és fenmaradását fognák tanácskozás alá. Előadá ezután, hogy bár a török csöndesen látszik lenni a békekötés óta, hinni a szószegő ellenségnek még sem lehet; miért az ország védelme, kivált pedig a végházak jó karba állitása annyival inkább megkivánja a nemzet gondoskodását, minthogy a háború lángjaitól emésztett Németország most még a szokott segedelmet sem nyujthatja. Ennél fogva felszólítja a rendeket, jelelnének ki mennél bővebb segedelemforrást a határszélek megerősítésére. Javasolja, hogy az egyenes rovat és kapuadón felül más közvetett jövedelmeknek is nyitnának forrásokat 1).

De sem a kir. előadások, sem a nádor törekvései nem vonhatták el a nagyobb részben protestans rendeket a megkezdett vallási vitáktól. December 2dikán 40 tagból álló vá

lasztmányt neveztek ki a sérelmek összeszedésére; aa

követ

kező napon pedig kijelentették, hogy a kir. előadások tárgyalásába mind addig nem fognak, míg elfoglalt templomaik visszaadása iránt a király őket nem biztosítja. És lönek ujra

1) Katovánál : 32, 18. kövv.

hosszú és heves viták II. Mátyás király azon oklevelének értelmezése fölött, mellyel, még mint föherczeg, a vallás szabad gyakorlatát a bécsi békekötés alkalmával utólagosan biztosította. A nádor és a nagy részben cath. vallásu förendek állították, hogy a vallásgyakorlat szabadsága megadatott ugyan a bécsi békekötésben a protestansoknak, de templomok nélkül; a protestans rendek ellenben ugy vélekedtek, hogy a templomok szabad használata leglényegesb része a vallásgyakorlatnak. Hosszu viták után, midőn megegyezésre már reményök sem volna, a protestans rendek sérelmeik jegyzékét a királynak külön nyujtották be. Ferdinánd azonban semmikép sem tűrhető újításnak állította leiratában azt, hogy a protestans rendek a törvényhozó testülettől külön válva adnak be sérelmeket, s oda utasította őket, hogy a reá nézve olly drága időt e meddő tárgygyal tovább ne vesztegetnék, hanem haladéktalanul fognának az előadások tárgyalásába. De a protestansok azután is megmaradtak elébbi értelmökben. És hasztalanok voltak a királynak gróf Trautmansdorf föudvarmester és Pichlmayr alcancellár által 1638ki január 16kán a rendekhez intézett újabb intései; sükeretlen a január 23kán átküldött leirat is, mellyben avval fenyegeté a protestansokat, hogy, ha a vallási vitáktól el nem állanak, egyedül a catholicus rendekkel végzendi be az országgyülést. Ezt azonban utóbb még sem látta a kormány tanácsosnak, s február 2kán végre biztosítá a protestansokat, hogy a bécsi békekötésnek első, Mátyás felavatási oklevelének 6dik, az 1608ki kor. utáni törvénykönyv 1sö 1ső és 3dik czikkelyét épségben fentartani s a jelenleg alkotandó törvénykönyvbe is be fogja igtatni.

A protestans rendek ez által megnyugtatva, a királyné megkoronázásában a catholicusokkal és főrendekkel együtt ellenszólás nélkül megegyeztek; mi aztán február 14kén ünnepélyesen végrehajtatott. Azon remény biztatta a királyt,

A szőnyi béke megújítása.

233

hogy a kedélyek ezen ünnepély által lecsöndesittetvén, a tárgyalások ezután gyors menetet nyernek. De csalatkozott. A tanácskozást más nemű okok ismét annyira megakasztották, hogy martius 2kán majdnem szétoszlott az országgyülés. Eszterházy nádor t. i. nemzetsége hatalmának alapját megvetendő, a férfi nemben magvaszakadt Thurzók Jószágait a maga nemzetségének akarta eltulajdonítani; mi czélból azokat nádori végzés által leányági javaknak nyilatkoztatta, és Thurzó Erzsébetet, nemzetsége utólsó sarjadékát, István fiának eljegyezte. A királyi kamra azonban a szép javakra szinte vágyván, nem csak ellenmondott a nádor itéletének, hanem maga ellen is nyomozást rendelt. Az e miatt megboszonkodott Eszterházy okul adván, hogy hivatalában kormányrendeletek által gátoltatik, nádori tisztéről mart. 16kán lemondott. A kormányt e nagy tekintélyü, a közdolgokban kétségkivül legjártasabb, hű emberének e lépése nagy zavarba ejté, s hogy öt szándékától elmozdítsa, a kérdésben forgó javak iránt neki kedvező elhatározást igért. És csodát mívelt a nagy tekintélyü főtiszt kielégitése: a törvénykönyv, mit a kormány már a negyedik hónapban hasztalan sürgetett, olly hamar megkészült, hogy azt a király már mart. 26kán megerősíthette 1).

Magyarország ezután a béke áldásait élvezhette volna, ha a végházak kapitányai kalandjaik által gyakran magok nem adnak okot a török betöréseire. Igy 1639ben az ónodi várőrség rabló kalandja által felhívott törökök Ónodot és Gyarmatot fölégették; hasonlókép cselekedtek a kanizsai törökök Egerszeggel, mellyet lángba borítottak, lakosait levágták vagy rabul tették stb. E betörések pedig annál nagyobb aggodalmat gerjesztettek, minthogy a német vallási háborúval egészen el

1) Kazy: Lib. 5, 4. kövv. Ribinyi: Memor. Aug. Confes. 1, 466. kövv. Katona 32, 36. kövv.