követének minden munkálódását sikeretlenné tette; s a porta, Bethlen kivánsága szerint a békeszerető Szofi Mohammed helyébe a harczias Murtéza vezírpasát rendelte budai helytartóvá 1).

Végezvén ezeket a fejedelem, nyárutó 21kén kelt levelében, mintegy támadása előhirnökéül, hét nehézségi pontot terjesztett Ferdinánd elébe, követelve, hogy azokra, mielőtt a dolog fegyverre kerülne, minden halasztás nélkül s kielégítő választ adjon 2); ezt azonban meg sem várván, miután értesült, hogy Mansfeld s Ernő, weimari herczeg, az ország felé már közelednek, őszelő 7kén seregét megindítá, s 25kén már Füleknél ütötte fel táborát. Más részről Murtéza vezírpasa is megindult, de Bethlen boszuságára Nógrádot kezdé ostromolni. Ellenben Eszterházi Miklós nádor is táborba szállott Érsekujvárnál; Wallenstein pedig, Ferdinánd német hadának vezére, Mansfeldet Sleziában megvervén, Magyarországba is nyomban követte s Bethlen hadával egyesülni meggátolván, egyenesen ennek Csalamia melletti táborára indult. Bethlen, ki mind eddig a parancsának engedelmeskedni nem akaró törökkel sem egyesülhetett, midőn táborának helyzetét sem látná a harczra kedvezőnek, mig jobb állásba juthat, és szövetségeseivel egyesülhet, béke reményével akará ellenét visszatartani, és őszelő 26kán a nádornak békét ajánlott, ki ezt Ferdinándnak sebes hirnök által tüstént tudtára is adta 3). Ezenben Wallenstein annyira megközelité a fejedelem táborát, hogy az elöhadak többször csatázgattak; de Bethlen, szövetségesei nélkül harczot adni nem akarván, Szécsény felé vonult vissza, hol végre sikerült öszhó első napján Mansfeldnek 8 ezernyi, de fáradt s kiehült

A pozsonyi békekötés.

215

és Murtezának 18 ezernyi hadával egyesülnie. Wallenstein azonban előtti napon szinte visszavonúlt eleségében megfogyatkozott hadával.

Ferdinánd ez alatt vévén Bethlen békeajánlatát, öszhó 2kán Ebersdorfból kelt válaszában 1) hajlandónak nyilatkozott ugyan a békére, de csak azon előleges feltétel alatt, hogy az országból tüstént kitakarodjék s Mansfeldet ne segítse. Bethlen azonban most, szövetségeseivel egyesülvén, kivált miután Wallenstein szüleséghiány s vitézeit fogyasztó nyavalák miatt még hátrább vonúlni kényszeríttetett, már másként gondolkodott; hajlandónak mondta ugyan magát őszhó 10kén irt válaszában most is a békére; de mind e mellett is Nyitra vármegyére törvén, az ellenségeskedést ujra megkezdette s 26 falut porrá égetett. További szándékában mindazáltal nem sokára meggátolták őt a csak sz. Demeternapig táborozni szokott törökök; mert e nap elmúlta után föllázadtak s a vezírt hazatérni sürgették, mig nem Bethlen lovasaival közéjök vágtatott, s őket rendre kényszeríté, fenyegetőleg tudtokra adván, hogy „,most mindig csak Bethlen Gábor napja van, s majd ő fogja meghatározni mikor légyen sz. Demeter napja“. Ezután azonban maga is, a véle lévő vármegyék is mind inkább ohajtották a béke megkötését. És Eszterházy nádor is ügyekezett azt előmozdítani, mert a császári had részint apróbb csatákban, részint nyavalyák miatt felényire olvadt 2). Az ő és Pázmány munkálkodására tehát a béke 1626ki télelőben Pozsonyban meg is köttettett. Föltételeiben a fejedelem semmivel sem nyert többet, mint az 1624ki bécsi szerződésben,

1) Epist. Proc. 3, 391. Princ. Gabr. Bethlen: 2, 57 Jászay: Szőnyi béke. i, h. 185. 2) Kemény: i. h. 86. kövv. Oklev. KatoJászny: i. h. Pethỏ: Magy. Kronika. ezen

nánál: 81, 225. kövv. évről.

melly ez úttal egészben megerősíttetett; sőt a végházak fentartására elébb kikötött évenkénti 30 ezer, különben sem fizetett, tallért is elengedte; továbbá, a foglyok szabadon bocsáttatásának s a töröktől Bercsényi hanyagsága miatt elfoglalt Damasd vár visszaadásának kieszközlésére is kötelezte magát. A mennyiben az elébbi békekötések meg nem tartása miatt panaszkodott, nehézségeinek eloszlatása egy e végre kiküldendő biztosságra hagyatott. Mansfeld hadának végre szabad visszamenet engedtetett, melly azonban ragályos nyavalákban nagy részint elveszett; Mansfeldet is, ki megbékülni nem akarván, Velenczébe szándékozott menni, utjában lepte meg a halál 1).

A Bethlennel megkötött béke, mint egyébkor, ugy most is maga után vonta annak szükségét, hogy Ferdinánd a törökkel is megujítsa békeszerződéseit, mi iránt a szüksé– ges lépéseket meg is tette, kivált azt ügyekezvén kieszközleni, hogy a portával kötendő békébe az erdélyi fejedelem be ne foglaltassék. De nem volt könnyű valamiben megelőzni az érdekeire olly gonddal lévő fejedelmet. Ő még a pozsonyi békealkudozás alatt követet küldött Konstantinápolyba s leginkább a négy szövetséges hatalmak követei által (kiknek egyébiránt azon pillanatban, midőn a pozsonyi békét aláirta, ujabb hadi terveket terjesztett elő, hihetőleg, hogy havi pénzét továbbra is fizessék,) sürgette a portát, hogy a békében csak azon feltétel alatt egyezzék meg, miszerint nem csak a zsitvatoroki békekötés megujítassék, hanem minden szövetségesei is beléfoglaltassanak az ujabb szerződésbe. Volt ezen kivül a követségnek még más czélja is, az t. i. hogy a porta megegyezését kieszközölje, miszerint az erdélyi fejedelemség Bethlen halála után nejére szálljon. Erdély rendei ebben már elébb megegyeztek; s most a portától sem

') Katona: 81, 276. Princip. Gabr. Bethlen. 2, 67. kövv.

A szőnyi békekötés.

217

volt nehéz jóváhagyását kieszközleni; a követ 1627 elején a fejedelemség szokott jeleivel, bottal és zászlóval tért vissza Kata fejedelemasszony számára 1).

Murtéza vezírpasa végre parancsot s meghatalmazást vett, hogy a békét Bethlennel egyetértőleg kösse meg. Előleges értekezések után tehát, mellyek a nádor s Bethlen követei s a török megbizottak közt folytak, s mik alatt a békét szinte őszintén óhajtó Murtéza Damasd várát is visszaadta, nyárelő 18kán a vezír biztosai Szőnybe érkezének, a király és Bethlen követei Komáromban már elébb együtt lévén. Az alkudozás folyama azonban váratlanul lassúvá lön; több izben félbeszakasztatott, s kevésen mult, hogy a felek ujra fegyverhez nem nyúltak. A magyarok tudván, hogy Murtéza szigorú parancsot vett a béke megkötésére, s ha azt meg nem szerzi, kenyerét vérébe aprítja, Váczot is visszakövetelték. Bethlen, a háború megújulásától tartván, Pázmány által a felségnél szinte közbeveté magát. De Bethlennek sem Pázmány sem más királyiak előtt nem volt hite, s annál hidegebben fogadták közbejárását, minthogy az alkudozás ez alatt jobbra fordult; a török biztosok, kik Szőnyről már széllyel is oszlottak, nyárutó végén ismét megkeresték a császári biztosokat. Ennyi baj után őszelő 12kén a béke valahára megköttetett, melly szerént a zsitvatoroki, bécsi, kormáromi és gyarmati szerződések megerősíttettek, Vácz ügye a császárok eldöntésére hagyatott; különben végeztetett: hogy a horvátország szélein mind a két részről épített palánkok leron. tassanak; a hódolt faluk ügyét mind a két részről küldendő ujabb biztosság döntse el; a foglyok részben ingyen, részben csekély sarczért bocsátassanak szabadon; a béke tartásának idejét a császárok határozzák el, kik 1628ki januárban egymásnak fökövetek által ajándékot is küldjenek stb.—

1) Jászay: Szőnyi béke. i. h. 191. Hammer: 3, 75.

A követségek kitüzött időben mind a két részről elindultak. Ferdinánd 10 ezer tallérnál nagyobb értékű aranyozott ezüst edényeket küldött ajándékul. Követeinek azonban Vácz, Lippa s a hódolt faluk ügyében tagadó válaszok adattak; nem különben sükeretlenek voltak azoknak az ujlaki templomban eltemetett Capistrán sz. János tetemei s a jezsuitáknak a török birtokon lakhatása kieszközlésére tett lépteik is. A török követ Redzsep pasa 7 paripát s némi drágább öltönyöket hozott ajándékul. Murad szultán még az 1627ki télelőben, Ferdinánd pedig követeinek visszatérte után 1628ki öszelő 10kén erősítette meg a békeczikkelyeket 1).

6. §. Bethlen végső életével.

A szőnyi békeszerződést még meg sem erősítette Ferdinánd, midőn Bethlen nyugtalanságáról már is ujabb hírek szállongának. Pázmány az 1627dik év utolsó napjaiban azt jelenté Ferdinándnak, mint titkosan vett tudósitást, miszerint Bethlen a portához küldött követsége által azt sürgette légyen, hogy Moldva és Havasalföld daciai király czíme alatt neki adassék. Egy, Lengyelországban felfogott s Gusztáv Adolf svéd királynak tulajdonított levélből pedig ollyasmi tünt ki, mintha régi szövetségeseivel Bethlen még is összeköttetésben volna 2). Ez ugyan nem volt való, mert, miután a szövetséges protestans fejedelmeken Ferdinánd több ízben diadalt vett, Bethlen, ugy látszik, őszintén, megszakasztotta velök szövetségét, mint arról Pázmányt több izben biztosította 3), söt az 1627ki nyárutó 29kén kelt levelében öt arról is meggyöz

') Ld e békekötés történetét, eddig nagy részben ismeretlen oklevelekből érdekes részletességben kidolgozva Jászay Páltól: Tudománytár. 1838. 4, 167 — 274. A békeczikkelyeket magyar latin s török nyelven eredetiből közli Gévay Antal. Bécs. 1837. Hammer: 3, 76. kövv.—2) Epist. Proc. 8, 407. Princ. Gabr. Bethlen 2, 165. — 3) U. o. 2, 95.