IX 8. §. Leopold sűkeretlen kisérletei a békét helyreállítani. A lá- zadók szövetsége a franczia királylyal, s előlépteik Tö- kölyi vezérség alatt....................................... 9 §. Az 1681diki pozsonyi országgyűlés. Tökölyi szövetsége a törökkel s újabb hadjáratai...................... 10. §. A 16 éves diadalteljes török háború kezdete. A török megveretése Bécsnél, Párkánynál, Esztergamnál. Érsek- Lap. I. Leopold kormánya a trónöröködési jog megállapítása 1. §. Az eperjesi vértörvényszék. Az 1687ki sopronyi ország- 2. §. Újabb fényes győzedelmek a törökön, Erdély Leopold- nak hódol. A karloviczi béke.................................................................. 4. §. II. Rákóczy Ferencz tervei; elfogatása s megszökte........ 364 1. §. József kormányelvei. A szucsényi gyülés. A nagyszom- bati békealku. 877 1. §. 1. Károly kormányra lépte s megkoronáztatása MÁSODIK CZIKKELY. HARMADIK SZAKASZ. A MAGYAROK TÖRTÉNETE A HABSBURGI HÁZBÓL SZÁRMAZOTT KIRÁLYOK ALATT. 1526-1780. ELSŐ FEJEZET. A keleti és nyugati nemzet- és országveszélyeztető befolyás időszaka. 1526-1604. ELSŐ CZIKKELY. I. FERDINÁND ÉS SZAPOLYAI JÁNOS ELLENKIRÁLYOK KORMÁNYA S VISZÁLKODÁSAIK. 1526–1540. 1. §. Királyválasztó országgyülések. Szapolyai János megkoronáztatása. A mohácsi vésznap után szomorúan virradt a magyar nemzetre europai életének ujabb korszaka. A pusztító vihart, melly a török visszavonultával a hon egéről elvonulni látszott,. nem kevesbbé komor ború váltotta fel, annyival aggasztóbb, minthogy a vészterhes föllegek magából a nemzet kebeléből emelkedtek. A török csapás, bár a velőkig látszott hatni, s a nemzet életfájának legszebb gyümölcseit lesujtotta, nem ébreszté föl állapota komoly megfontolására, a végromlással és szolgasággal fenyegető veszély nem józanította III. Kötet. 1 ki, nem egyesítette az olygarchiai pártviszályok mételyétől elkábult nemzetet. Az erkölcsi romlottság mélyebb gyökereket vert már, mintsem az eltompúlt kedélyek a súlyos csapás által is élénkebb erkölcsi érzetre felrázathattak, a közhaza megmentésére egyesülhettek volna az önhaszonlesés, egyenetlenség, meghasonlás kárhozatos forrásiból származott veszély s nyomorúság még két hosszu századon át fenyegette és sanyargatta az országot. És csodával határos jelenés a világ történetében, hogy e nemzet, illy belső viszonyok között, annyi s olly ellenséges külbefolyás alatt, millyennek keletről és nyugatról kitéve volt, nem csak el nem veszett, de életével önállását, szabadságát is megmentette százados harczaiban. Kitakarodván az elpusztult országból Szulejmán, mind az udvari, mind a szapolyaipártot a királyválasztás tervei foglalkodtatták. De a pártérdek s magányhaszon ismét háttérbe tolta a hon javát, s a királyválasztás csak ujabb alkalmul szolgált arra, hogy a pártok egymás elleni ingerültsége s a zavargás még mélyebb gyökereket verjen. Szapolyai János már Szegeden táboroztakor elhatározta magát, hogy a koronát, teljék bár mibe, fejére teendi. Mihelyt tehát Tokajba érkezett, octob. első napjaiban elébb Gerendy Miklóst, majd Horváth Gáspárt is a királynéhoz küldötte, intvén őt, hirdetne minél elébb országgyülést. Szapolyai eleinte hihetőleg az özvegy keze által reménylett a trónra jutni; s e követségnek is nem annyira az országgyülés sürgetése, mint inkább a királyné indulatának s terveinek kikémlése volt fő czélja. De Mária a vajdát nem szívelhette, s azonkivül mellette volt már Báthory István nádor is, Szapolyainak, mint tudjuk, halálos ellensége. A királyné tehát azon válaszszal bocsátotta el a követeket, hogy az országgyülés határnapjául novemb. 25ke, helyéül pedig Komárom van kitűzve; és intette a vajdát, hogy tartományában haladéktalanul gyülést Szapolyai János kir. vál, és koronázt. 3 tartson, s a rendeket a királyavesztett hon ügyeinek rendezésére előkészítse 1). Szapolyai ezután, mihelyt megértette követeitől, hogy a királyné Ferdinánd osztrák herczeget, testvérét, akarja királylyá választatni, tervével nyilvánosan föllépett, s párthíveit előleges tanácskozásra octob. 14kére Tokajba gyüjtötte 2). Fő gondja volt ezentul Szapolyainak, hogy a koronát kezére kerítse s párthíveit, kivált a főrendek közt, szaporítsa. Perényi Pétert, a koronaőrt, könnyű volt megnyernie azon igérettel, hogy Sárospatakot, a magvaszakadt Palóczy nemzetség jószágát, mit Perényi erőszakkal elfoglalt, birtokában hagyja, s erdélyi vajdává nevezi, ha a királyi székbe jutand. Hasonlókép sikerült Czibak Imrét, Várday Pál egri püspököt, Statileo János budai prépostot, s több másokat megnyernie. Nem kevesebb sükerrel dolgozott pártja erősitésén Verbőczy István, ki most a cancellári méltóság reményében még buzgóbb híve lön a vajdának. A hatalmas beszédü izgató megyéről megyére járt, párthíveket toborzotta. Beszédeiben emlékezteté hallgatóit a hon dicsőségére a nemzeti, sülyedtére az idegen származásu királyok alatt; állítá, mikép maga az isteni gondviselés is a hatalmas 3), érdemekben gazdag Szapolyait látszott kijelelni az ország kormányára, midőn őt a mohácsi veszélytől, annyi előkelő hazafiak sirjától, megmentette *). Illy módon a vajda annyi párthivet szerzett, hogy királylyá választatása már már a tokaji gyülésen végzéssé lett; s november 5kére csak nagyobb ünnepélyesség végett hir 1) Pray: Epist. Proc. 1, 270. - 2) U. o. 276. Kovachich: Suppl. ad Vest. Comit. 3, 70. 3) Szapolyai 72 várnak örökös, több városnak pedig zálogos és beiratos ura volt. -- ) Istvánffy: Hist. Lib. 9, 84. |