Bethlen Gábor 1ső támadása. 189 tatott, némelly, leginkább egyes személyeket néző ügyek eldöntése s a békeoklevelek kicserélése végett ugyanazon évi sept. 21kére a békebiztosoknak még egy találkozása határoztatott el 1). Mi azonban közbejött akadályok miatt csak az 1619ki aprilben létesült. Szőnyegre hozott ez alkalommal Bethlen egy szövetséget is Ferdinánddal lázongó alattvalói ellen, mellynél fogva bizonyos föltételek alat 10 ezernyi haddal ajánlkozott táborba szállani Ferdinánd segedelmére 2); de a feltételekben meg nem egyezhetvén, az ügy ez uttal félbeszakadt. Utóbb, julius elején Dóczy Endre, kassai országhadnagy által még egyszer ajánlatot tön ez iránt Bethlen a királynak 3); de, vagy mivel Ferdinánd nem hitt a fejedelemnek, vagy mivel ez jó akaratát a király iránt már csak azért színlelte, hogy Dóczyt kelepczébe keríthesse, nem csak a szövetség létre nem jött, hanem Bethlen, midőn a csehektől többször segedelemre szólíttatnék, sőt az ujdon választott király a korona elfogadásával késlekedvén, a csehek egy része ő feléje tekintene *), a pozsonyi országgyülésen fölingerlett magyar protestans uraktól pedig mindinkább ösztönöztetnék: egy részről a törököt bujtotta fel a király ellen, másról maga hadával septemberben váratlanul az országban termett s támadásának okait egy „,Querelae Hungariae" czimű nyilatkozatban kihirdetvén, oct. 14kéig már Kassát, Érsekujvárt, Nagyszombatot s ezekkel az egész felvidéket nagy gyorsasággal hatalmába kerítette, s a felső magyarországi rendekkel kölcsönös eskü alatt szövetségre lépett. A 2) Ungerischer : 1) Pray Princip. Gabr. Bethlen: 1, 37. Rebellions Brunn. Augsburg 1620. Jászay Pál:,,Magyarországnak Bethlen Gábor támadásakori állapotjáról" czimű röpirat bírálatában. Figyelmező 1839ki 21. sz. 340. l. — 3) Princ. Gabr. Bethlen 1, 42.—) Geheimer Bericht von der römischen Königswahl Ferdinands II. und dem 30 jährigen Kriege. Patriotisches Archiv für Deutschland. Manheim u. Leipzig 1787. 7, 50. koronával annak örei, Révay és Pálffy, söt maga a nádor is Pozsonyba vonultak; de itt sem volt biztosság: a polgárok Bethlennek jó eleve megizenték, hogy hozzá hajlanak, s miután ő a város alatt megjelent s az annak segedelmére küldött német hadosztályt a polgárok egyetértésével majdnem egészen levágta, kapuit a város ellentállás nélkül megnyitotta. A védelemre fel nem készült vár ezután még kevesbbé volt megtartható; miért a nádor Bethlennel alkudozásba ereszkedett, s midőn ez bizonyította, hogy a nemzetnek nem romlására, hanem szabadságainak helyreállítása végett nyúlt fegyverhez s igérte volna, hogy a nádor híre nélkül s akaratja ellen semmit sem fog cselekedni, Forgách a várat is feladta. Bethlen ezután a nádor által országgyülést kivánt hirdettetni, ki is azt azon szándékkal, hogy az összesereglendő rendeket könnyebben Ferdinánd pártjára térithesse, a gyülést sz. Mártonnapra Pozsonyba valóban kihirdette. Cseh és morva szövetségeseinek Bethlen még Pozsony megvétele előtt küldött egy hadosztályt Rhédey Ferencz vezérlete alatt 1). Az országgyülés, bár annak meglátogatását Ferdinánd, ki a nádor czélját eleve nem tudta, mind ennek, mind a rendeknek megtiltotta 2), valóban megtartatott; sőt később arra Ferdinánd maga is küldött biztosokat. Mivel a cseh követek, a főpapok s néhány főnemesek a rendelt napra meg nem jelentek, a gyülés megnyitása kissé elhalasztatott. Időközben Bethlen a cseh haddal egyesülvén, Dampierre és Buquoy, Ferdinándnak Bécs körül táborozó vezérei ellen tön ki ') Bethlen hadáról Thurn gróf, a cseh kormányhoz 1619k; octob. 13kán írt levelében ekként nyilatkozik:,,Schaliendorf von Corastes (ki Bethlennél követségben járt) hat zu oftermalen die ungrische Armada beysammen gesehen, aber er betheuert es mit Gott, das ihm die Zeit seines Lebens kein schönere Reuterey nie vorkommen". Österreichische Wundertrommel. Wien 1620. 71. I. – 2) Ferdin. lev. Princip. Gabr. Bethlen. 1, 68. Bethlen Gábor a pozsonyi gyülésen 191 rándulást. De azokat ütközetre nem birhatván, miután a Bécs és Németujvár közti vidéket pusztította, Sopronyt pedig megvette s több dunántuli vármegyéket meghódoltatott, a már december elején megnyitott országgyülésre sietett vissza. A csehekkel való szövetség itt nagy nehézségekre talált, mert Bethlen csak olly feltétel alatt igérte hozzájárulását, ha a csehek a magyar végvárak védelmére évenként 300 ezer forint segedelmet ajánlanak. A viták alatt, mellyek e tárgyról folytak, december közepén Bethlen nagy örömére, egy török követ érkezett Pozsonyba, hirül hozó, hogy folyamodását a szultán meghallgatta s kész neki, ha szükséges, segedelmet küldeni Ferdinánd ellen. Ferdinánd ez alatt a bajor, szász s más német fejedelmekkel kötött szövetséget; Homonnay Györgyöt pedig a lengyel királyhoz küldötte segedelmért. Mivel azonban szövetségesei még fel nem készültek, hogy időt nyerjen, Bethlennek a nádor által békét ajánltatott. Bethlen ettől nem volt idegen, kivált miután értesült hogy vezére, Rákóczy György, a Homonnay vezérlette kozákoktól megveretett 1); minek következtében Bécsbe a nádor sürgetésére követek eresztettek; kiket aztán Ferdinánd olly válasszal bocsátott el, hogy kevés idő múlva meghatalmazottakat fog Pozsonyba küldeni. Itt ezenben zajos ülések tartattak. A protestans rendek Ferdinánd választatását erőszakoltnak s ennél fogva érvénytelennek mondották; panaszkodának, hogy a király a felavatási oklevélben tett fogadásait meg nem tartotta, hogy vallásuk gyakorlata annyira gátoltatik, miszerint maholnap már az eretneknyomozó törvényszéktől kell tartaniok. Ezen s több más felhordott okokból 2) az ország s lelkiösmeret szabadságának ') Homonnay György lev. Ferdinándhoz 1620ki január 20ról Krakóból. Az eredeti Jancsó Imre udv. titoknok ur birtokában létezik. —3) Ld. ezeket Ungerischer Rebellions Brunn. Augsburg, 1620. fentartására szükségesnek állították, hogy Ferdinánd letétetvén, uj király választassék, mi végre a koronázási föltételek azonnal meg is irattak. E közben Ferdinánd biztosai decemb. 27kén Pozsonyba érkeztek, hol a királyválasztáshoz már minden, még a zászlók s a lakomaasztalok is el voltak készítve. És csak nagy nehezen sikerült a kir. biztosoknak oda vinni a dolgot, hogy a rendek őket kihallgatásra méltassák s a királyválasztást decemb. utólsó napjáig elhalasszák. A nádor ez alatt erélyesen lépett föl aziránt, miszerint a rendek a királyválasztástól elállván, megegyezzenek, hogy ő a nemzet és király közt magát tiszténél fogva közbevethesse. Az indulatviharban, melly a viták közt felzajlott, kevésben múlt, hogy a nádor az ablakon ki nem vettetett 1). Kitartása azonban még is diadalmaskodott. És most a kir. biztosok a legkedvezőbb ajánlatokkal állottak elő, igérvén, hogy a király Bethlent a német birodalmi herczegi czimmel, Oppeln és Ratibor herczegségekkel, s mivel azokat most más birja, kárpótlásul Csehországban 12 ezer ftot jövedelmező jószágokkal, Magyarországban pedig Szabolcs, Szatmár, Bereg és Ugocsa vármegyékkel örökösen, a többi kilencz felvidéki megyével pedig a Fátra hegyig élete fogytáig megajándékozza. Bethlen ez ajánlatokat előleges feltételekül elfogadta, hozzájok adván, hogy a sz. Mihálynapig tartandó fegyverszünet alatt az ország birtoka és kormánya mostani állapotában maradjon, tavaszutó végén pedig Beszterczén országgyülés tartassék, mellyen minden sérelmek orvosollassanak s a béke állandólag megköttessék. E fegyverszünet következtében Bethlen a szövetséges cseh és morva rendekkel január 15kén elkészített frigyoklevelet meg nem erősítette ugyan, határozottan kikötötte mindazáltal, hogy valamint e fegyverszünetbe, ugy az állandó békébe Cseh- és Morvaország is beléfoglaltassék 2). 1) Jászay Pál gyüjteményéből, —2) Závodszky naplója, Ka A beszterczei országgyülés. 193 Elbocsáttatván a császári biztosok, a rendek január 1Skán egy törvénykönyvet terjesztettek megerősítés végett Bethlen eleibe, mellyben többek közt rendeltetett, hogy a beszterczei gyülés május utólsó napján tartassék; a fejedelem az elfoglalt országrészt a nádor tanácsával kormányozza; a három keresztény vallásnak egyenlő gyakorlati szabadsága legyen, a jezsuiták azonban az országból kitiltassanak s a papok jószágai, azokon kivül, mellyeket a fejedelem már egyeseknek ajándékozott, a végvárak fentartására fordíttassanak. Követségek rendeltetnek a német fejedelmekhez, lengyel királyhoz és a szultánhoz. A nádornak meghagyatik, hogy Pázmányt, Homonnayt, Kendyt, Hetyeit s másokat, kik Pozsonyba meg nem jelentek, a beszterczei gyülésre megidézze. Hadi készületekre végül, ha a béke helyre nem állana, kapunként 6 ft ajánltatik 1). Pázmány azonban a papság nevében mind e rendeletek, mind a fegyverszüneti szerződés ellen, mellyben a papság elfoglalt jószágairól említés sem tétetik, ünnepélyes óvást telt 2). 2. §. A beszterczei országgyülés. A háború folytatása. A béke helyreállásának reménye még a beszterczei gyülés előtt elenyészett. Ferdinánd a német birodalom cathol. fejedelmeivel tavasz elején Mühlhausenben szövetséget kötvén, a Fridrik, cseh ellenkirálytól ajánlott fegyverszünetet, bár az iránt Bethlen is közbejárt, elfogadni nem akarta. Sikeretlen volt ennél fogva a német fejedelmeknek a magyar rendekhez intézett felszólítása is, miszerint kéretnek, hogy királyukhoz hívek maradván, a csehekkel szövetségre ne lép tonánál: 30, 226. kövv. Pethỏ: Magyar Kronika 1619 és 20dik évről. Oklevelek: Princip. Gabr. Bethlen. 1, 70—124. ') Katona : 30, 265. kövv. — 2) Kazy : 1, 238. III. Kötet. 13 |