ták. Erre Mátyás a következő napon olly értelemben válaszolt, hogy az ő koronáztatásakor is elébb ment a király mint a nádor, s illő, hogy az ur megelőzze a szolgát; abban mindazáltal megegyez, hogy Ferdinándnak királylyá elismertetése után tüstént nádor választassék. A vitatkozás ennek következtében az udvar kívánsága szerint végződött s martius 21kén 54 szóval 37 ellen, a rendeknél is határozattá lön, hogy a nádor előtt a király választassék, de csak a következő feltételek alatt: 1. A király szabad választásának joga eleve királyi oklevéllel, aztán t. czikkel is biztosítlassék. 2. A nádorságra kijelöltek nevei az országbiró kezéhez eleve adassanak, kik közöl a király elválasztatása után még az nap nádor választassék. 3. A sérelmek ezután minden egyéb tárgyalások előtt orvosoltassanak. 4. Ferdinánd az eleibe adandó feltételekről még elválasztatása előtt biztosító levelet adjon. - A rendek ezután, semmit sem gondolván avval, hogy a királyi biztosok e föltételeket elfogadni nem akarják, a felavatási törvényezikkek irásába fogtak. A vallást illető ezikkely azonban miszerint a protestansok egyebek közt azt sürgették, hogy az elébb cath. isteni szolgálatra rendelt, de már a catholicusoktól elhagyott templomokat is szabadon használhassák, - hosszas, ingerült vitákat okozott a catholicus és protestans fél között, miknek következtében mind a két fél óvást tett az országbiró előtt. A viták evvel megszüntek ugyan, de tárgyok miatt később sok vér folyt a polgári háborúkban. Május 15kén Ferdinánd végre elfogadta s megerősítette az eleibe adott felavatási törvényczikkelyeket; és ekként minden akadály elhárulván, a következő napon közakarattal királylyá kiáltatott; ezután pedig Forgách Zsigmond szótöbbséggel haladék nélkül nádorrá választatott 1). ') Acta Diaetae Poson. 1618. 1. kövv. és Jászay Pál gyüjteményéből való oklevelek. Felolvastattak ezután a királyi másod előadások 1). De a rendek megmaradván elébbi határzatuk mellett, mindenek előtt az ország sérelmeit irták össze s 46 pontban terjesztették a király eleibe 2). Egyebek közt leginkább sürgették azt, hogy a végházakból az idegen kapitányok, kik pusztitásaikat mind egyre folytatták, a bécsi békekötés rendelete szerint elmozdittassanak; a pozsonyi és szepesi kamra, melly a birtokosokat jószágaikban háborgatja, eltörültessék s a király törvényes kincstartókat nevezzen ki jövedelmei kezelésére; a nádor és a magyar cancellaria hatósága helyreállíttassék stb. A vitákkal, mellyek e sérelmek fölött a király és rendek közt folytak 3), ismét egy hónap telt el, mig végre a Csehországban támadt aggasztó vallási viszályok a királyt némelly pontokban engedékenyebbé tévén, az egyesség megtörtént, s II. Ferdinánd jul. 1ső napján megkoronáztatott. A cseh protestansok ellen Ferdinánd erőszakos eszközökhöz szándékozott nyulni s Klesel bécsi bíbornokot, Mátyás kedves emberét, ki engedékenységet javaslott s őt emlékeztette, hogy Mátyás életében neki a felavatási feltételek szerint a kormányba avatkozni nincsen joga, országos fogolyként Tyrolba vitette; a csehek ellen pedig hadat küldött. A betegen fekvő Mátyás kellemetlen érzéssel hallotta Ferdinándnak e rendszabályait, de ellentállni nem volt ereje; s miután a 30 éves vallási háború Csehországban egész lánggal kitört, azon bánattól is emésztve, hogy a kit koronái örökösévé tett, az reá most már nem is ügyel, 1619ki mart. 22kén megszünt élni. ') Acta Diactae. 65. kövv.-) U. o. 96-138.3) Acta Diaelae. 138-206. HARMADIK CZIKKELY. II. FERDINÁND KORMÁNYLATA. 1619-1637. 1. §. A két pozsonyi gyülés. A harmincz éves vallási háború kezdete. II. Ferdinánd ritka ere❞ s állhatatosságu lelkében a cathol. vallás iránt lángbuzgalmat s egy tervet vitt a trónra, a mellynek valósitására irányzott kormányrendeletei egész uralkodása idejét vérengző háborúkkal töltötték be. E terv ugyanaz volt, mellynek végrehajtására 1600ban, midőn Stajerország kormányát átvette, Lorettoban ünnepélyes esküfogadást tön 1), s idő folytában, bár sok bajába került, rendíthetlen állhatatossággal hajtott végre azon tartományban. És e terv nem más volt mint az, hogy a római cath. vallást az evangelica vallások romjain hajdani fényére fölemelje. Ferdinánd lelke ezen eszmétől annyira át volt hatva, hogy nem kételkedett annak mindent alája rendelni. Többször ismételt nyilatkozata szerint kész volt volna pallos alatt végezni életét, ha vérével az eretnekségeket eltörülhetvén, a cath. egyház kebelébe minden alattvalóit visszavezetheti 2). Ezen elvből indúlva, bocsátá kí még Mátyás életében ama rendeleteit, mellyeknek következtében midőn a kormányra lépett, már egész elkeseredettséggel folyt Csehországban ') Hasonló fogadást tett 1621ben Mária-Zeliben Cseb-, 1629ben pedig Magyarországra nézve. Guilielmus Lamormain: Ferdiuandi 11 Virtutes. Viennae 1638. Sporner: Universitatis Graceens. Lustra. 1619. Lustr. 1, 60. — 2) Sporner: Universit. Greceus. Lust: 1, 60. kövv. A 30 éves vallási háború. 187 a harmincz éves vallási háború. Nehogy ennek lángja a szövetséges Magyarországra is átterjedjen, kormányra léptének 9dik napján a magyar rendeknek, kik közöl többeket hallott a csehekhez szítani, május 26ra Pozsonyba országgyülést hirdetett 1). A meghivó levélben igérte Ferdinánd, hogy személyesen fog a rendek között megjelenni; de kormányának mindjárt első heteiben olly események fejlettek ki, mellyek öt igérete teljesítésében meggátolták. A csehek a morva és osztrák protestans rendekkel összeszövetkezvén, Thurn gróf vezérlete alatt Austriára törtek, s april 5kén a védetlen Bécs külvárosaiban ütötték fel táborukat. És egész a körülfogott császári lakig hangzott a lázadás eme szózata:,,Kolostorba Ferdinánddal s gyermekeivel, kard élére a tanácsurakkal és papokkal!" Thonradl Tamás 16 nemes társával szemébe is gyalázó szitkokat és fenyegetéscket mondott a fejedelemnek. Már lágyu dörgések hirdették a palotára irányzott rohanást. És az uralkodó imába mélyedve veté magát térdeire az üdvözítő keresztje előtt; s ki már csak az égtől vára segedelmet, reménytele kelt föl buzgó imájából. És a remény csudaszerűn teljesedett. Dampierre táborából egy kis lovag csapat uszott le a Dunán, s a még el nem foglalt halász kapun a városba jutván, a fejedelmi lak ostromlóit széllyel űzte. Erre 600 egyetemi ifju ragad fegyvert s példájok 1500 polgárt indít a fejedelem védelmére; ki ekként belső ellenségeitől szerencsésen megmenekült. Buquoynak, Ferdinánd egyik hadnagyának, a Mansfeldtől vezérlett cseh hadon nyert győzedelme nem sokára Thurnt is kényszeríté Bécs alól elszállani. E közben a szövetséges cseh, morva és osztrák rendek több izben felszólíták a magyarokat, hogy az 1608ki szövetségnél fogva velök a király ellen egyesüljenek. De, bár a protestansok egy része nem volt idegen a szövetségtől, a ') Kovachich: Vest. Com. 777. többség még is e helyett csak a közbejárást vállalta magára, s megbizottakat küldött ki a béke helyreállitására. Kisérleteiknek azonban nem volt kivánt eredménye 1). Sőt miután a császárság megnyerése végett a német birodalomba utazó király az országgyülés vezérletére Forgách Zsigmond nádort hatalmazta fel, és tanácskozás alá az ország saját ügyei fogattak volna, a protestans rendek vallási sérelmeiket hozván fel ismét a szőnyegre, közölök is hamar elszált a béke angyala. A catholicusok s protestansok közt heves viták támadtak, mellyekben egyik fél a másiknak ingerükten szemére lobbantá türelmetlenségét s mind a kettő külön sérelemjegyzéket nyujtott be orvoslat végett a nádornak. A hang mind a két irományban egyaránt szenvedélyes, egyaránt türelmetlen 2). A nádor erélyesen terjesztette a rendek eleibe a viszálkodás káros következéseit, mi által végre sikerült öket oda vezetnie, hogy az ország védelméről öt törvényczikkelyt szerezzenek, s azokat megerősítés végett a királynak felküldjék. Ferdinánd a nádort méltó dicsérettel jutalmazta ügyes elnökletéért 3), a törvényczikkelyeket pedig septemb. 11kén megerősítvén s kinyomatván, kiosztás végett a nádornak átküldötte *). Tíz nap mulva e gyülés szétoszlása után (aug. 23kán) a birodalmi fejedelmek többsége Ferdinándot császárrá választotta; a csehek ellenben hat nappal előbb őt a koronától megfosztván, Fridrik rajnai fejedelmet választották királyokká. Mind ezek közt legváratlanabb volt Ferdinándra az, hogy ellene Bethlen Gábor is feltámadott. Midőn az 1615ki nagyszombati békekötés 1617ki jul. 31kén ugyanott megujit ') Acta Diaetae 1619. 207 322.) Kovachich: Suppl. - ad Vest. Comet. 3, 374. Kazy: 1, 154. — 3) Ferd. lev. Frankfurtból 1619ki sept. 3ról. Jászay Pál gyüjteményéből. — ‘) Ferd. lev. 1619ki sept. 16ról. Ugyan onnan. |