Oldalképek
PDF
ePub

vánságával stb. A párt tehát a békepontokat, Kassán, lavaszutó 12kén tartott gyülésen ujra meghányván, Illyésházyt, Apponyi Pált, Vizkeleti Tamást, és Ostrosith Endrét a módosításokkal ismét Bécsbe küldé.

Mátyás főherczegnek most még inkább érdekében feküdt a békét mennél elébb megkötni, mert Rudolf megtudván annak a többi föherczegekkel kötött szerződését, annyira felindult, hogy öt mellőzvén, Ferdinánd föherczeget szándékozott örökösévé kinevezni. Az alku ennél fogva, bár nem kevés vitatkozás után, befejeztetett s jun. 23kán Mátyástól is aláiratott. Változtatás leginkább az első és utólsó pontban tétetett: amabban a protestans vallások szabad gyakorlata egyszerűbben s határozottabban ugyan, de még is olly feltétel alatt biztosíttatott, hogy abból a rom. cath. egyházra s papságra semmi kár ne háramoljék; az utólsóban, Bocskay személyét illetőleg, miután ő ekkor már a Kátay Mihály cancellártól kevert méregital 1) miatt egészségében mindinkább roskadott s halála kevés időn bizonyosnak tartatott, engedékenyebb lön Mátyás főherczeg, s mi eddig a vitály egyik főbb pontját tette, Ugocsa, Bereg és Szatmár megyék s Tokaj átengedésében is megegyezett. A többi pontok, kevés kivétellel elébbi értelmökben maradtak 2).

Az első czikkely záradékával azonban, melly a cath. vallást illeti, még sem elégedett meg Bocskay, s ámbár a békeszerződést már Rudolf is ünnepélyesen megerősítette, mindazáltal határozottan kijelenté, hogy mind addig nem

') Istvánffy csak gyanakodik Kátayra, a betegséget pedig vizkórságból származtatja. De Illyésházynak 1606ki jun. 13ról és sept. 23ról kelt leveleiben a megmérgezés határozottan kimondatik. Majláth : i. h. Aumerk. 37. —3) Ugy, mint a törvénytárban olvashatók.

A hajdúk jogosítása. A zsilvatoroki béke. 165

járuland hozzá, míg a kétes értelmű záradék ki nem hagyatik. E végből Illyésházy 1606ki septemberben még egyszer Bécsbe utazott. Mátyás főherczeg azonban igen boszusan fogadta Bocskaynak e megátalkodottságát, s kijelenté, hogy a már királyilag is megerősített szerződésen változtatni többé nem lehet; saját nevében mindazáltal biztosítá Bocskayt s pártfeleit, hogy ama záradék nem rosz szándékból iratott, és semmi mellékes értelemre nem fog csavartatni 1). Illyésházy közbejárására Bocskay ebben végre megnyugodott. A békeszerződés azután, mint kikötve volt, a cseh és többi örökös tartományok rendeitől is biztosíttatott. A még bővebb vitatást kivánó pontok azonban az országgyülés elhatározásáig függőben hagyattak 2).—Bocskay időközben a hajdúkat szolgálataik jutalmául Szabolcs megyében fekvő jószágaiból Böszörmény, Szoboszló, Dorog, Nánás, Hadház és Vámospérts helységekkel ajándékozta meg s belviszonyaikat akként szabályozta, hogy egy kapitány kormánya alatt nemesi jogokkal éljenek, kiváltságaik és szerkezetök megerősítését a jövő országgyülésre halasztván,

3. S. A zsitvatoroki békekötés.

Molard, Althan és Petz, a törökkeli béke k ́a'kudására nevezett követek már a bécsi béke alkudozásai alatt is élénk levelezést folytattak Murad vezirpäsával. De ez a Bocskayval kötött szerződés szerint csak akkor hajlott komolyan a békére, midőn Illyésházytól s Bocskay egyéb meghatalmazottjaitól megértette, hogy a béke Bécsben már megköttetett; minek következtében az alkudozások Mátyás herczeg, Bocskay s a szultán meghatalmazottjai között Komárom alatt, a Zsitva folyam torkulatánál, öszhó 20kán megkez

') Katona: 28, 575. — 1) Katona: 28,579. Kovachich: Suppl. ad. Vest. Com. 3, 336.

dettek. Ezen alkudozás jelleme egészen különböző azokétől, mellyek eddig, kivált mig a nagy Szulejmán élt, olly gyakran tartattak a törökkel. Eddig a békeszerződések, mellyek által csak rövid időre, évenkinti adóért engedtetett fegyverszünet, csak ugy tünnek elő, mint a mindig győzedelmes szultántól a mindig meggyözött bécsi királynak adott kegyajándékok. A kevély porta soha sem ismerte el egyenlőségét s független felségét a magyar király és német császárnak, ki, igaz, gyakran az illőnél alább is megalázta magát, hogy kérelme meghallgattassék, s minden békekötés uj megaláztatása volt a bécsi udvarnak. Meghatalmazottak általi alkudozásról szó sem volt; a nagyvezír saját hatalomteljességéből szabta ki a békeföltételeket, és a hét vagy a fekete torony lett volna azon követ vakmerőségének díja, ki abban kételkedett volna, hogy ezt tennie hatalma vagyon. Még csak arra sem mehettek reá a követek, hogy a békeoklevelek párjai egymással s a szóbeli alkuval megegyeznének, mert azokat lepecsételve szokta volt csauszai által megküldeni a kevély porta. Most azonban a Zsitva torkánál három meghatalmazott török követtel folyt az alkudozás; az eredményből pedig világosan kitünik, hogy a porta lealázó kevélységét már letette s a bécsi udvar független felségét elismerte. Az alkudozás öszutó 11kén fejeztetett be s a meghatalmazottak a következő pontokban egyeztek meg: A fejedelmek egymást császár névvel tiszteljék s apai és fiui viszonyba lépjenek. A békébe egy részről minden osztrák tartományok, másról a fatárok is befoglaltassanak, nem különben az erdélyi fejedelem is, kivel ezen kívül a bécsi békekötés is megtartassék. A foglyok kölcsönösen kiadassanak és szűnjenek meg minden becsapások és rabló kalandok. A határszéleken támadható viszályok egy részről a győri kapitány, másról a budai pasa által döntessenek el. Rudolf császár a szultánnak egyszer mindenkorra 200 ezer ft ajándékot küldjön; ezentul pedig minden három évben mind a két császár szabad aka

Rudolf és Mátyás főhg közti viszályok.

167

rata szerint küldjön egymásnak ajándékot; a török követ ezután tekintélyesebb férjfi legyen mint eddig. A határszéli faluk közöl mellyek tartoznak a török, mellyek a magyar király alá? biztosok által határoztassék meg; a nemesek ezekben a töröknek se fizessenek adót. E béke 20 évig szentül megtartassék 1).

E kettős békekötésnek nem sokáig örvendhetett Bocskay. Halála előtt azonban, mellyet mindinkább közeledni érzett, párthiveit Kassán még egyszer összegyűjté, hogy mi még a bécsi békekötésben a közös országgyülés elhatározására halasztatott s különösen a kétséges vagy kétértelmű pontok elébb meghányassanak. A gyülés határzatai jobbára azok voltak, miket Bocskay a bécsi béke oklevelében megváltoztatni már azelőtt is sürgetett, t. i. hogy a vallásügyet illető pontból a záradék kihagyassék, hogy a választandó nádor törvényes hatalma a kormányzónak alá ne vettessék, a jezsuiták kiűzessenek stb. E határzatok megerősítése végső műve volt Bocskaynak, ki azután néhány napra, 1606ki télelő 29kén meghalt. A közönség olly erősen hitte megmérgeztetését, hogy Kátayt, kire a gyanu esett, a hajdúk tüstént halála után felkonczolták.

4. S. A Rudolf és Mátyás közti viszályok, melylyek következtében amaz a királyságtól megfosztatott.

Bocskay halála után Erdély, mellőzvén az általa végrendeletében is ajánlott Homonnay Bálintot, 1607 elején az öreg, beteges Rákóczy Zsigmondot, ki arra nem is vágyott,

1) Ezen, számszerint 17 czikket magyarul, latinul és törökül az eredetiből kiadta Gévay Antal. Megvannak magyarul Illyésházy évkönyve végén is.

választotta fejedelemmé. Rudolf azonban, Bocskay haláláról értesülvén, német tanácsosai ösztönzésére, sem a bécsi békekötést végrehajtani, sem a zsitvatorokit nem akarta megerősíteni s a kikötött ajándékot Konstantinápolyba megküldeni. Az országgyülést mindazáltal Thurzó György tanácsára 1607ki nyárelő 24kére kihirdette. De mivel időközben Mátyás főherczeggeli viszonya mind feszültebb, gyanúja ellene mind nagyobb lőn, őt az országgyülés megnyitására fel nem hatalmazta; s a rendek, két hónapi hasztalan várakozás után, a pozsonyi káptalan előtt minden bal értelmezés ellen óvást tevén s ünnepélyesen kijelentvén, hogy sem a bécsi békekötéstől eltérni, sem a királynak legújabb, e szerződés ellen kibocsátott rendeleteit s tett rendelkezéseit elfogadni nem hajlandók, 1) boszusan szétoszlottak. Ehhez járult, hogy a hajdúk a bécsi, a törökök pedig a zsitvatoroki békekötés meg nem erősitése miatt nyugtalankodni kezdettek. Az elégületlenség Rudolf kormányával ennél fogva ujra föltámadt s mind erősebb gyökereket vert a kedélyekben 2).

Miután a rendek Pozsonyból szétoszlottak, Mátyás főherczeg az országtanácsot több más főrendekkel Bécsbe hívta, hogy velök az országnak Rudolf megátalkodottsága által okozott veszélyes állapotáról s a teendőkről tanácskozzék. Itt Illyésházy mindinkább megérlelte benne a szándékot, miszerint Rudolfot a koronától megfosztván, királylyá magát választassa. E végre Mátyás a jelenlevőkkel titkos szövetségre lépett, minél fogva egyebek közt elhatároztatott, hogy Mátyás a magyar és osztrák rendeknek 1608 elejére országgyülést hirdessen; mit ö dec. 16kán végre is hajtott 3)

') Caspar Ens: Rer. Hung. Historiae Suppl. Colon. Agrip. 1608. I. 61. Kovachich: Suppl. ad Vest. Comit. 3, 351. — 2) Istvánffy: Lib. 34, 521. — 3) Szirmay: Notit. Hist. Comit. Zempl. 133.

« ElőzőTovább »