ne kelljen; de a győztes magyar had a harcz hevében a vizen tul is űzni kezdé a futamlókat, sa török sereg azon részét, mellyen a szultán állott, olly tüzzel rohanta meg, hogy a szultán már maga is elhagyta a tábort s az utóhadnál keresett menedéket 1). Az ütközet meg volt nyerve; a török had nagy részben megfutamlott; a tábor s benne a szultán sátora és 109 ágyu a keresztények zsákmánya lön; mire ezek a viadallal felhagyván, a martalékra estek, a zászlókat a pénzes ládákra tüzték fel s azokon diadalmámorukban tánczolni kezdének. És ez lön veszedelmök; mert látván azt a török lovasság, melly még viadalba is alig bocsátkozott, a zsákmánylókra rohan s őket a táborból kiűzvén, a mocsárba ugrasztja; hirtelen rémülés lepi meg ezemben a már diadalmi vígságba merült keresztények táborát, s mindnyájan rendetlen futásnak eredtek; a török azonban a vizen tul nem üzte őket 2), s csak más nap foglalta el az üresen hagyott tábort, mellyben egyebek közt 10 ezer arany és 97 ágyu esett zsákmányául.

1) Igy a török írók után Hammer (2, 617) Azonban Illyésházy évkönyve, s vele egyezőleg a többi keresztény irók szerint (Istvánffy: Lib. 30, 452, több mások Katonánál: 27, 345 kövv) a szultán, látván hada veszedelmét, maga is futásnak eredt, és Szolnokig meg sem állott, s csak itt vette hirül a váratlan győzedelmet.) Hammer szerint a tatárok a vizen tul is űzőbe vették a keresztényeket; de Illyésházy világosan állítja az ellenkezőt, sőt azt is, hogy a futamlók egy része a táborban összegyűlt; olt evelt, s csak midőn látnák, hogy a többiek vissza nem térnek, s a vezérek is elfutottak, mentek ki az éj beálltával a táborból, mellyben a meglepetéstől tartottak. Ennél fogva a veszteséget sem lehet Hammerral 50 ezerre tenni.

Báthory jelleme és szerződése.

135

5. S. Báthory Zsigmond szerződése Erdély iránt. A török háború folytatása. Györ megvétele.

Báthory Zsigmondot eddigi nyilvános élete mint bátor, elhatározott, tettre kész, vitéz fejedelmet tünteti elő; de e dicséretes tulajdonok mellett ö könnyelmű, változékony, ábrándos is vala. Már több idő óta forgatta eszében azon gondolatot, hogy fejedelemségét némi kárpótlásért a királynak általadja. A jezsuita rend Erdélyben mind addig nem látta biztosítva jövendőjét s a római cath. vallás uralkodását, mig a tartomány az osztrák házi magyar királyoknak, kiket ők az ellenreformatio legerősebb támasziul tekintének, nem jutna kormánya alá. A rend azon tagjai tehát, kikre Zsigmond fejedelem nevelése bízatott, oda irányozták törekvésöket, hogy e czélt már Zsigmondnál elérjék. Csömört gerjesztének a különben már természeténél fogva is változékony, ingadozó, ábrándra hajló ifjúban a terhes kormányügyek s a házas élet ellen; mig ellenben a papi nőtlen életre hajlamot keltének föl benne. Házasságra ennél fogva valószinűleg csak nagyravágyásának kielégitése, vagy talán a szerződést megkötött Bocskay rábeszélése, nem hajlam vezette őt. Ehhez járult egy, hihetőleg természeti, legyőzhetlen ellenszenv a különben szép és erényes Mária Krisztierna ellen, mit ö, valamint legtöbb kortársa is bűvölésnek tulajdonított 1). Ag

'),,Báthory Zsigmondot menyekzőjekor megbűvelték volt, hogy nem lakhatott feleségével együtt...... Mert az ördög az emberi nemzetségnek és minden jónak ellensége, még menyekzőjökön megbűvölte volt ördögséggel, hogy feleségével sem nem lehetett, sem nem maradhatott". Igy, a különben felvilágosodott Illyésházy, évkönyvében. Simegi szerint pedig: szeretní kezdé nejét, midőn tőle eltávozott, midőn pedig viszontlátta utálattal fordult el tőle s ájulásba esett. Majláth Margit, elébb Báthory Endrének, utóbb Iffin Jánosnak neje bűvölte volna meg őt, mivel fiát, Báthory Boldizsárt, s masodik férjét megölette. Bethlen: 4, Lib. 10. 249.

gasztá őt kétségkívül a török boszuja is, mellyet nem hitt elkerülhetni. Vonszá ellenben a megkedvelt papi élet s a cardinali méltóság, mellyre vágyódását elléggé elárulta az által, hogy egykor magának bíbornoki öltönyt készíttetett. De bár mi volt is az indok, e szándékának végrehajtása s a hiuságát csiklandozó arany gyapjas rend átvétele végett 1597 elején, Bocskay, Józsika, Kornis és mások kiséretében Prágába utazott. Tervével Báthory a császárt és tanácsát nagy zavarba ejté, s ezek alkuba sem akarának bocsátkozni. De midőn Zsigmond avval fenyegetőznék, hogy Erdélyt, ha Rudolf át nem veszi, a lengyelnek vagy töröknek adja, végre olly szerződést kötöttek vele, miszerint Rudolf Báthorynak Oppelnt, Ratibort, és évenként 50 ezer aranyat ad, s ha papságra lép, neki bibornokságot szerzend. Erdély átadása azonban kedvezőbb időre halasztatott; mert ismét hire szárnyalt, hogy a szultán ez évben is nagy haddal készül az ország ellen.

Báthory Prágában létekor a király Miksa herczeget, Pálffyt, Nádasdyt, Illyésházyt szinte oda hívta s nagy hadi lanácsot tartatott A magyarok Budát tanácsolták ostromolni, részint mivel annak vidéke a had öszszegyűjtésére s ütközetre alkalmas, részint mivel jobb volna az ellenséggel saját házában megvini. A német tanácsosok többsége azonban Győrt határozta ostrom alá fogni 1).

Zsigmond fejedelemhez, hazatérte után, török követ érkezett levelekkel a szultántól, vezírektől s az angol követtől, mellyekben Moldva és Havasalföld birtoka is igértetett neki, ha a török barátságra visszatérne. És Báthory, igazi szándékból-e, megváltoztatván elébbi föltételét, vagy, mint

') Illyésházy évkönyve. — 1) Rudolf azonban szemrehányást tőn neki gyanus viselete miatt: „quid ad Dilect. Tuam a Turcarum principe elusque Veziriis tum ab oratore anglicano scriptum, quid

Gyor ostroma s megvétele.

137

Rudolfnak irta, tettetésből 2), a török szándékának kikémlése végett, Deák Mártont Konstantinápolyba küldé s mind szóval, mind levélben okát adá a szultántóli elhajlásának. Ez méltányolta okait s esküvel igérte, hogy ha hozzá visszahajól, mindenről mi történt, megfeledkezik s öt kegyelmébe fogadja. A követ hazatérvén, Zsigmond tüstént tudósította a királyt, hogy a szultán ez évben (1597) nagyobb hadjáratot sem személyesen, sem vezérei által nem intézend.

A hadi készületek ennél fogva hanyagul tétettek. Miksa föherczeg csák a nyár végén vezette be német s olasz hadát, s azt a Pálffy Miklós 1) által összegyüjtött magyar haddal egyesítvén, Pápát megszállotta s rövid időn meg is vette. Innen többszöri tervváltoztatás és kóborlás után, melly alatt a németek ellenség gyanánt pusztítottak, Győr alá szállának. „De ez, mond Illyésházy, mind fekvése, mind mesterség által annyira meg volt erősítve, hogy rövid időn egész Németország sem vehette volna meg." Midön tehát a németek és olaszok közöl ragályos nyavalyában több ezeren elhullottak, a Dunát áthidalván, husz nap mulva Verőcze mellett megerősített táborba szállának, a hideg beálltával pedig, miután a budai pasának többszöri megtámadását visszaverték, szétoszlának 2).

Ennyi sükeretlen hadjárat, ennyi veszteség után 1598ban egy dicső tettel is találkozunk, melly háborúink történetében a legkitünőbb jelenetek közé számítható. Pálffy Miklós

ve ab ipsa eisdem responsum sit, una cum D. T. literis 16 april. datis accepimus. Ex quibus cum periculosam de pace cum gente perfida tractationem deprehendamus, praetermittere nequaquam possumus“ stb. Illyésházy évkönyvében.

1),,Ez időben csak két magyarnak (Pálffy és Nádasdynak) hittek vala valamit, de egyébnek ugyan senkinek nem hittek“. mond Illyésházy. — 3) U. o. és Istvánffy: Lib. 31, 460.

és Schwarzemberg Adolf, feltüzelve a császárnak akként nyilvánított kivánságától, hogy Györt ez idén megvéve szeretné látni, tavaszelő vége felé csak 5200 válogatott vitézzel indultak meg a nagy munkára. Ali pasa olly bátorságban hitte magát, miszerint többször mondaná, hogy elébb megszólal a vártorony érczkakasa, mintsem Györt a keresztény megvegye. És a hős barátoknak egyetértése meghazud– tolta a török kevély nyilatkozatát. Tavaszelő 29kének hajnala kezde szürkülni, midőn a hősök jól kiszámított terv szerint a várat nagy csönddel meglepték, s kapuiját egy, a török előtt még ismeretlen ágyu nemével (petarda) beszakasztván, mielőtt a török meglepetéséből föleszmélt, a várban termettek és azt néhány órai véres harcz után, mellyben a pasa maga is elesett, megvették 1). Pálffy jutalmul szentelt vitézzé tétetett s a pozsonyi főispánság családjára örökösen átruháztatott, Schwarzemberg pedig a megvett várnak kapitányává lön.

A török ez évben nem készült hadmenetre; az idő tehát alkalmasnak látszék Erdélynek Báthorytól ismét sürgetett átvételére. Rudolf e végre Szuhay István váczi püspököt, Istvánffy Miklós nádori helytartót és Petz Bertalant küldötte Erdélybe. De itt a rendek egy részében, midőn látnák, hogy országukat Rudolf király, mint elhirhedt, Miksa föherczegnek, nem pedig, miként Báthory biztatásai után hitték volt, nemzeti vajdának kormányára akarja bízní, nagy ellenszegülés támadt, s elhatározták, hogy ismét nemzeti fejedelmet választanak s a törökhöz csatlakoznak. Azonban Józsika István, az ellenzék feje, ki a fejedelmi méltóságot önmaga igénylette, elfogatván s kivégeztetvén, a lelkeket félelem igázta le, s az erdélyiek Rudolfnak hűséget esküvének; Báthory Zsigmond pedig, let

1) Pray Epist. Proc. 8, 250. Istvánffy: Lib. 31, 458. Illyés. házy évkönyve.