tányok tekintélye helyreállíttassék 1). Ezután Illyésházy a dunáninneni, Nádasdy pedig a dunántuli vármegyékben olly sikerrel sürgették a nemesség fölkelését, hogy kevés idő alatt mintegy 20 ezer vitéz gyűlt e vármegyékből Pálffy Miklós és Zrínyi György országkapitányok zászlói alá. Sérté azonban a magyarokat Mátyásnak azon rendelete, miszerint Ungnad Dávid tanácsára nem magyart, hanem Hardeck Ferdinándot nevezte ki helyettes fővezérré. Alig érkezett meg a nemesség hada Esztergam alá, midőn Mátyás, hírét vévén Szinán közeledtének, a német hadi tanács javaslatára a várost felgyujtatta, s táborával Komárom felé hátrált vissza.

Julius végén érkezett meg Színán roppant hadával, melly a tatár khánnak hozzá csatlakozta után mintegy 200 ezer vitézt számlált. Tatát és Sz. Mártont megvévén, Györt fogla ostrom alá. A keresztény had Szinán közeledtére Rév falu mellé szállott, szemközt a várossal, mellyel magát hid által tette kapcsolatba, Szinán látván, hogy a városnak nem árthatna, a keresztény haddal szándékozott megvini, se végre a Dunán átkelendő, Esztergamból hajókat hozatott. A keresztény had ezalatt munkátlanul veszteglett táborában. „,Valamit a tanácsban végeztek reggel, délig az elbomlott ugymond Illyésházy — és a mit dél után végeztek, estvélig elbomlott; hadnagyokkal (t. i. a magyarokkal) nem tanácskoztak; hadakozó tanács Ungnad Dávid a társaival és egyéb ifjú herczegek. Laknak, vígadnak vala az ifju kapitányok, gondot egyik sem visel vala, dulás, fosztás, szegény ember nyomorgatás bővelkedik vala a táborban.... az isten kiméne közölök, megvakítá öket."

A hid elkészülvén, Színán seregének egy részét a folyamon ellentállás nélkül átvezette; de alig bocsátkozott a ke

') Kovachich: Vest. Com. 732. kövv. Suppl. ad Vest. 3, 310.

Győr eleste. Erdélyi viszonyok.

125

resztényekkel némi apróbb csatákba, midőn Mátyás táborának visszavonulótt fuvatot, öt ezer szekérnél többet és számos pogyászt hagyván a töröknek martalékul. Ezután a nagyvezir Győrt keményebben kezdé ostromolni. A helyze ténél fogva is erős vár őrséggel 1), porral s eleséggel bőven el volt látva, mindazáltal Hardeck, mihelyt a keresztény had visszavonult, bátorságát vesztvén, őszelő 29kén azt gyáván feladta; — miért is utóbb Bécsben perbe fogatott s Perlin Miklós hadi építészszel együtt lefejeztetett. Ezenben a budai pasa is Pápát minden ellentállás nélkül elfoglalta Szinán a szerencsét reménye fölött kedvezni tapasztalván, Komáromot is megszállotta; de ez erőssége s örseregének vitézsége által daczolt az elbizott ellennel; miért is ez a város alól nem sokára téli szállásokra költözött. Komárom ostroma alatt a tatárok a Dunán átkelvén, Csallóközt kegyetlenül pusztították; Mátyás, ez okból mintegy 30 ezernyi hadat szállított a sziget védelmére; a tatár ezután kitakarodott ugyan belőle, de csak a rablók változtak: a fegyelmetlen cseh és német zsoldosok is ellenség gyanánt pusztították a szegény népel; mig végre öszutóban az egész had széllyeloszlott 2).

3. §. Erdélyi viszonyok.

Györ veszedelme nagy rettegésbe ejté az országot s némileg még Rudolphot is fölébreszté a közügyek iránti részvétlenségéből. A pápánál, spanyol királynál s a német fejedelmeknél segélyt sürgetett, s ennek reményével ügyekezett vigasztalni a hon veszedelme miatt elbúsult országlakosokat. Ezek köszönettel fogadták ugyan 1595 elején tartott

') Mintegy 7000 német és csak 60 magyar volt benne.-2) Mind Illyésházy évkönyve szerint; egyezőleg vele Istvánffy: Lib. 18, 380. kövv. Barovius: i. h. 332. kövv. Zavodszky naplója Katoná nál: 26, 780.

gyülésökön a király gondoskodását, mindazáltal fájdalmukat sem titkolták el hazájok szenvedései s veszedelme fölött, mellyet kivált abból származtattak, hogy a király hű magyarjaitól már olly sok évek óta távol lakik s a hon védelmét az ország szokásaival szintugy, mint a török harczmodorával ismeretlen, többnyire önhaszonleső, az idegen haza sorsától nem érdekelt idegen urakra bizza. Miért kérték őt, jöjjön valahára személyesen hű jobbágyai közé, hogy önszemeivel láthassa bajaikat és segedelmet nyujthasson az elnyomott szegény hazának. A felvidéknek minden esetre magyar főkapitányt adjon, ki ott a népet annak saját szelleme szerint kormányozza. Magok az ország védelmére annyi segélyt ajánlottak, mennyi tölök telhetett minden kaputól 15 ftot, miből kilenczet a jobbágyok, hatot az urak saját erszényökböl fizessenek. Az ekként begyülendő öszvegen minden megyében külön kapitány igazgatása alatt had szedessék, melly azonban csak akkor vezettessék ki, ha a király is kiállítja tiszti zászlóalját. Szabad hajdúkat, kik csak zsákmányért szolgálnak, tartani senkinek se szabadjon, s a zsoldosok is rendesen fizettessenek, nehogy a földnépét pusztítsák.

,,De mind ezekhez kevés bizodalom vala, úgymond Illyésházy mivel hogy elrémültek vala a török hatalmasságától. Azonban folytatja a hol megszünik az emberi segedelem, ott kezd munkálni az isteni kéz; egy uj csillag láttatott vala az égen; 1590ben, az erdélyi vajda Báthory Zsigmond, ki igen ifju, 20 esztendős vala, practicát indíta a moldvai és havasalföldi Mihály vajdával, és elhajlának a török császártól és hajlának Rudolphus római Császárhoz". A vajda, Báthory Zsigmond, jezsuitáktól neveltetvén, korával a gyűlölség is nött benne a keresztény elvekkel meg nem férő török barátság ellen s Cariglia Alfonz gyóntatoja tanácsára, már 1590ben elhatározta magát, hogy Rudolffal szerződésre lépend, és Báthory István

Báthory Zsigmond és Erdély.

$

127

nagyváradi kapitány által már akkor némi nyilatkozatot tön szándékáról, a kir. udvarral szövetségre lépni: de annak teljesítésében őt elébb a közte s nagybátyja, Báthory Boldizsár közt támadt viszályok, utóbb, midőn akaratát az ország rendeinek kijelentette, Kovacsóczy cancellár, Kendi Gábor, Bornemisza János s más hatalmas urak ellenzése akadályozta. Ehhez járult a török háború, melly alatt Szinán pasa öl több izben fenyegetőleg sürgette, hogy az erdélyi haddal hozzá csatlakozzék. Nehogy tehát a törököt maga ellen idő előtt fölingerelje, az uraktól is sürgettettvén, színleg hadi készületeket tön, de titkosan Rudolffal is folytatta egyetértését; sőt a pápát is felkérte a jó ügy gyámolítására. Az ország rendei azonban, kivált midőn Zsigmond 1594 elején még komolyabb parancsot vön, hogy a nagyvezir táborához csatlakozzék, a fejedelem szándékával mindegyre ellenkeztek, s még Báthory Endre bibornok is, kit a pápa Erdélybe küldött, igen kevés barátot nyerhetett a tervezett szerződésnek. Zsigmond a tervvel mind e mellett sem hagyott fel, s miután nagybátyjait, Istvánt és Boldizsárt, az arany gyapjas rend reményével kecsegtetve megnyerte, a török igát szinte megunt Mihály havaselis Áron moldvai vajdákkal a török ellen szövetségbe lépett; a temesi bánságban lakó ráczokat pedig lázadásra birta. Ennyire haladván, az 1594ki tavaszon Tordára hirdetett országgyűlésen nyilván kijelenté, miképen elhatározott szándéka, a törökkel minden eddigi viszonyait felbontani és Rudolfhoz csatlakozni. Az uraknál azonban terve most sem talált kedvezőbb fogadtatást, sőt miután az arany gyapjas rend csak neki magának küldetett meg, Báthory István és Boldizsár is ellene nyilatkoztak. „Erdély mondá az ellenzékpárt, már kétszer állott a birodalomhoz, s mind kétszer mind magokat, mind országokat elvesztették; Rudolf magát sem oltalmazhatja a töröktől, nem hogy Erdélyt oltalmazná" 1). Az ellen

') Illyésházy emlitett évkönyve.

zékpártiak ennél fogva összeesküvési gondolatokkal foglalkodva oszlának szét a gyülésből:,,jobb, mondának, hogy egy ember, a vajda, vesszen el, hogy sem egy ország." Huet brassai királybiró korán tudósítá Zsigmondot a veszélyről, melly személyét fenyegeti; ő azonban, Bocskay István és Geszty Ferencznek, anyjáról rokonainak, ugy szinte a tervét javalló nemesség és szászságnak csatlakozásában bizakodván, mielőtt szigorúbb rendszabályokhoz nyúlna, bővebben kifejtve akará látni az összeesküvést, és mintegy a török ellen nyiltan fellépendő, Tordára fegyveres országgyülést hirdetett, mellyre Kővárról, hova a támadható veszély elől menekült, olly nyilatkozatot küldött az összegyült rendeknek, hogy szándékánál továbbra is megmarad s boszújától féljen, ki vele még ezután is bátorkodnék ellenkezni. Az ellenzék erre nyiltan fellépett tervével, a fejedelem távollétét honárulásnak, a fejedelmi széket megürültnek kiáltozta, s a gyülést Kolosvárra tévén által, uj fejedelem választását sürgette. De a nemesek, székelyek és szászok Zsigmond mellett nyilatkoztak s követeik által öt a gyűlésbe kérették. A fejedelem eléggé megérve látván már ez ügyet, Bocskayval egy hadosztály kiséretében megjelent, és szándékát ismét rövid beszédben, de elhatározottan eléadta. Az összeesküdtek nyelvét félelem köté le, s a fejedelem szándékában mindnyájan megegyezni látszának. Pár nap mulva az urak az udvarhoz hivattak s Báthory Boldizsár, a három Kendi, Kovacsóczy Iffiu, Bornemisza, Gerendi, Lónyay, Forró, Szilvássy, Szalánczy és Deák az adott jelre elfogatván, Józsika István tanácsára kihallgatás nélkül lefejeztettek. A rendek előtt Zsigmond árulásról vádolta a kivégzetteket, minek bizonyítványai kezében volnának; a rendek azonban vizsgálatba nem bocsátkozván, a fejedelem tettét helyeslették.

Most már semmi sem akadályozta Zsigmondot szándékának végrehajtásában; e végből tehát elébb gyóntalóját, Cariglia Alfonzot, majd Bocskayt, Csáky Gergelyt és Huet