A magyar nyelv szótára, 1. kötet

alá Alapérteménye alapérteményével állapot általán apol áth Átv azaz bizonyos ból Cselekvés Egyébiránt Egyezik vele ékvesztő elavult előtéttel elvont gyöke ért ezekben falu finnül fordítva föl golyva gondor gyak gyakorlatos gyök gyöke gyökök gyökökből hang hangut hangutánzó hasonló használtatik ház hell hellen helyett helyr helyragokkal honnan hosszu igék igékből igeképző illető illetőleg inkább jelent kedélyszó képez képző képzője középképző különösen latin levő mány máskép megyében melyből melyek melylyel mennyiben midőn valaki mintegy mocs mutató ném nemében némely neve nézve nyelv nyelvben nyelvekben nyilt önálló önh önhangzó önható ösz öszve öszvetett ragok régi régies régiesen részint Rokona ról sokasító szanszkrit szanszkritban személy szerént szik szláv szó szók szókban szokott SZÓTÁR tájejtéssel tájszó tál tasz táté továbbá többes törökben törökül vagyis vala valamely valamit változattal vármegyében vastaghangu vékony vékonyhangon zárt