BESZEDEI.Franklin-Társulat, 1903 |
Tartalomjegyzék
| 228 | |
| 234 | |
| 241 | |
| 249 | |
| 259 | |
| 313 | |
| 321 | |
| 329 | |
| 406 | |
| 407 | |
| 412 | |
| 424 | |
| 433 | |
| 441 | |
| 446 | |
| 453 | |
| 335 | |
| 337 | |
| 338 | |
| 342 | |
| 346 | |
| 365 | |
| 386 | |
| 392 | |
| 393 | |
| 398 | |
| 459 | |
| 466 | |
| 473 | |
| 479 | |
| 485 | |
| 553 | |
| 563 | |
| 578 | |
| 581 | |
Más kiadások - Összes megtekintése
Gyakori szavak és kifejezések
adó átalános Beöthy Ödön biró birói Deák Ferencz beszédei egyházi egyházi rend ellen elnök kimondotta elő előadások előbb előleges előlülő éppen fejedelem felirat felsége felségéhez felségének fiscus fogva fő RR föl földesúr főrendek főrendeknek hatalom haza horvátok Horvátország idő indítványát inkább iránt jelen jobbágy jobbágyok jövendőre jussa kereskedés kerületileg készült királyi kiván kivánta Klauzál Gábor kormány követe követének kuria leirat lévén mány megye mélt melyet midőn míg minthogy mivel mult országgyűlésen napi rendjén nemes nemzet nézve ország rendei országgyűlés orvosolva Palóczy László Pázmándy Dénes polgári Ráday Gedeon régi rendek részéről semmi sérel sérelem sérelmeink sérelmek sérelmeket soha sőt szabad szabadsága szóló szólott tábla tanácskozás alá tárgy tárgyában tartott kerületi ülésében tartott országos tettleg többség tör törvény törvényeink törvények törvényhozás tudakozó ugyan ujonczok urbéri üzenet vajjon vala valának válasz választmány vallás vármegye vegyes házasságok Zala vármegye Zsedényi Ede
Népszerű szakaszok
88. oldal - Berzsenyivel szóljak, asybaritismusba merült, letépte fényes nemzeti bélyegét s hazája feldúlt védfalából rak palotát heverő helyének» ; mióta a hajdan kornak körülményeivel a fényes nemzetségek hajdani fontossága is elenyészett: nem látom okát, miért kelljen a puszta névnek hazánk kifejlődését, a nemzet belső ereje és élete emelkedését, a hitelt, a nemzeti közérdeket szükség nélkül feláldozni ? s azért a természet rendével és az igazsággal ellenkező,...
111. oldal - Van igenis a népnek szívében egy édes ösztön, mely bár századokig szunnyadott, de örökre kialudni nem fog, s ezen édes ösztön: a törvényes szabadság vágya és érzete. Nem lehet ezen ösztönt gátló törvényekkel elfojtani, mert féktelen rohanása gátokat rontva kártékony lehetne. De hatalmunkban áll azt hasznos törvények által a legnemesebb czélra, hazánk nagyságának emelésére, sa nemzeti szorgalom és erő kifejtésére vezényleni. Ily hasznos és czélirányos...
356. oldal - Ausztria termékeny, de míveletlen coloniájának tekint a külföld. Jelenünk nem fényes, s nem annyira boldogító, hogy e részben más nemzetekkel vetélkedhetnénk. Jövendőnk Isten kezében van, de hogy igen fényes kilátásokat ígérne, azt elhinni csakugyan optimismus kell, ámbár a jelennél jobbat nem remélnünk lehetetlen. S mégis van az embernek keblében egy tiszta, forró érzés, mely mindezen segítségek nélkül buzgón ragaszkodik a hazához, s nem tartom jó embernek,...
544. oldal - Az ingatag és változékony pedig figyelmezzen a világ tapasztalásának a történetek évkönyveiben leírt azon tanítására, hogy az ingatag és változékony erő csak elpazarlott erő, mely czélt nem érhet soha; és hogy a sikert más nem biztosítja, mint a kitűrni-tudás, melynek minden bukásnál jelszava : «Csak ujra és ismét ujra».
517. oldal - Két hatalmas ösztön ad a polgárnak erőt s lelkesedést a hon védelmében, se két ösztön : szabadság és tulajdon. Csak két erő köti biztosan a népet honhoz és törvényhez, se két varázserő : szabadság és tulajdon. Azon törvény, melyet az örök megváltásról alkotott mostan a törvényhozás, a szabadság és tulajdon boldogító közáldásainak első alapját tette le, s ezen alapról biztosan fog emelkedni honunk szebb jövendője.
377. oldal - Dedimus profecto grande patientiae documentum; et sicut vetus aetas vidit quid ultimum in libertate esset, ita nos quid in servitute, adempto per inquisitiones etiam loquendi audiendique commercio. Memoriam quoque ipsam cum voce perdidissemus, si tam in nostra potestate esset oblivisci quam tacere.
88. oldal - ... hazánk lehető virágzását. Hajdan, midőn a főurak bandériumai tették legnagyobb erejét a haza védelmére kiállított seregnek, mert azok közönségesen számosabbak és rendesebbek valának, mint a megyéknek hamarjában gyűjtött rendetlen seregei, még talán menthetőbb volt arról gondoskodni, hogy az egyes nemzetségek fénye és halmozott értéke megmaradjon ; de mióta hazánk védelmének rendszere megváltozott ; mióta ezen védelem ereje nem egyesek felette nagy gazdagságán,...
192. oldal - ... indivisibiliter szavaknak oly értelmet kívánna tulajdonítani, mintha Magyarország más nemzet vagy tartomány iránt nem kötelezett, független ugyan, hanem mégis egészítő része lenne az 1804-ben alkotott ausztriai császárságnak. Ezt pedig a szónok és mindenki, a ki magát magyarnak vallja, örökön örökké kereken fogja tagadni.
114. oldal - A szegény adózó népnek ránk függesztett epedő tekintete tőlünk enyhülést és szabadságot kért vala, mi azonban csak alamizsnát vetettünk neki; de a szabadságot azoktól is készülünk elvonni, kik azzal eddig birtanak; pedig csak ott igazán boldog és virágzó a haza, hol a földet szabad kezek mívelik; ott erős a nemzet, hol szabad kezek védik a tulajdont és függetlenséget.
544. oldal - De a hanyagság, csüggedés. ingatagság azon sulyos átkok, melyek minden kifejlődést lehetetlenné tesznek. A ki az elkezdett munkában már kifáradt, s ezentúl henyén akar vesztegelni, nézzen előre, s ha látni fogja, mennyi még a teendő, hanyagsága múlni fog, vagy nem lépett tiszta szándékkal azon pályára, melyről oly hamar lelépni készül.