hogy a nemesség példáját követendi s utjában hozzá csatla– kozandik, lassan haladt a Duna mentében. 22kén bucsúzott el tőle Csepel szigetén Mária királyné, ki azután Szalaházy Tamás veszprémi főpappal és Thurzó Elekkel elébb Budára ment, onnan utóbb, ha a szükség parancsolná, Pozsony felé utazandó 1).

Ezután Lajos Erd és Ercsi falunál több napokat töltött, várva a megyék és urak zászlóaljait, de Báthory Endrén kivül senki sem jelent meg. Duna-Pentelén találta őt Bácsy György, Szapolyai vajda követe, ki ura nevében eléad, hogy ő kész ugyan pontosan teljesíteni a király rendeleteit, de annyiféle parancs érkezett már hozzá, hogy nem tudja, mit tevő legyen; a Dunán által kelni s a törököt hátulról megtámadni már késön volna s azt különben sem lehetne, miután a havasalföldi vajdára, ki hűsége zálogául fiát Szulejman táborába küldeni kényszeríttetett, számolni már nem lehetne: minél fogva uj és határozott parancsokat kér a királytól. Ez más nap Földvárról azon utasitással küldé vissza a vajdához Bácsyt s vele Statileot, hogy hűtlenségi büntetés alatt tüstént utnak induljon s éjjel nappal siessen Tolnára, hogy ott még ide'jén a király táborához csatlakozhassék 2).

Alig távoztak el ezek, midőn híre érkezett, hogy a török Péterváradot megvette, s hadmenete czéljául magát Budát tüzvén ki, táborát Eszék felé indította. A király erre nyárutó első napjain mintegy 4000nyi haddal Tolnára költözött; megérkezett utána nem sokára Szapolyai György 1200 gyalog s 300 lovassal, Hannibal a pápa pénzén ujonnan szedett 1300 gyaloggal s a szinte Burgiótól fogadott Gnojenszky Lénárt lengyel 1500 lovassal. Gyültek lassanként, mások

') Epist. Proc. 1, 263.

3) Bradarics, Katonáuál: 19, 661.

is: Várday Pál, egri, Perényi Ferencz váradi főpapok s több más világi s egyházi urak 1). A nádor parancsot vön, hogy Eszék védelmére siessen; de az urak, kiknek hozzá csatlakozniok kell vala, állítván, hogy csak a király zászlója alalt kötelesek hadakozni, vele menni nem akartak. A király e miatt haragra gyulván, az országtanácsban következő szavakra fakadt:,,Látom hogy már mindenki velem mentegetődzik: és én kész vagyok éltemet az ország s a ti szabadítástokért veszélyeztetni; nehogy tehát valaki ezután is velem mentegethesse hanyagságát, isten segedelmével holnap személyesen menendek oda, hova nálam nélkül menni nem akartok." És nyárutó 14kén Bradarics tanácsa ellenére az egész, már mintegy 20 ezernyi, sereggel s 80 ágyuval Mohácsnak indult. Út közben, Báthán, Tomory Pált és Szapolyai Jánost, helyettesül pedig, ennek megérkeztéig, testvérét, Györgyöt, nevezte ki fő vezérekké 2). Alig érkezett meg a sereg Mohács mellé s készült el Gnojenszky igazgatása alatt a tábor, midőn hirül hozatott, hogy Szulejman az elhagyott Eszéket fölégette és hadát nyárutó 22kén már a Dráván is általtévén, Mohács felé vezeti. E közben Szapolyai vajdától követ érkezett, hirül hozván, hogy mintegy 14 ezernyi hadával már Szegedig haladt s kéri a királyt, hogy addig meg ne ütközzék, mig hozzá nem csatlakozhatik. Ugyanezt izente Frangepán Kristóf is, ki Horvátországból mintegy 15 ezernyi haddal már szinte utnak indult. A király ezt nyáruló 26kát követő éjen izente meg Szekcsőről, hol hátramaradt, Bradarics korlátnok által a mohácsi táborban lévő uraknak. De itt Batthyáni Ferencz, Tahy János, Bánffy János és Erdödy Simon, zágrábi püspöknek testvérével, Erdődy Péterrel, az elébbi napon közel négy ezernyi haddal megérkezte―

') U. o. 668.

2) Bradaries, Katonánál : 19, 669.

mi által az egész sereg mintegy 25 ezerre szaporodott 1) — olly harczvágyat és lelkesedést gerjesztett, hogy őket viszszavonulásra birni nem lehetett. Vádoltatik Tomory is, mi szerint ő tűzelte volna föl a hadat, nehogy Szapolyai János megérkezvén, az elsőséget ennek kényteleníttessék átengedni 2). A király tehát nyárutó 27kén maga is táborba ment, s ütközetre készült. A csata terve iránt igen különbözök voltak a vélemények: többen a tábort szekerekkel javaslák Gnojenszky által megerősíttetni, nehogy a sokszorta számosabb ellentől bekeríttethessék. De erre idő nem volt többé, mert Szulejman nyárutó 28kán Mohácstól két mérföldre tábort ütött, s a következő napra csatakészületeket tön, jelszavul e szavakat tüzvén ki: „Ha az isten ugy akarja!“

Nyárutó 29kén egy csöndes, szép nyári nap reggelén a harczot már alig várható magyar sereg Mohács alatt egy mérföldnyire csatarendbe állíttatott. A jobb szárny Batthyáni és Tahy, a bal Perényi Péter vezérletére bízatott, közepén maga Tomory állott, háta mögött pedig a király, környezve Tarczay vezérlete alatt az udvarnokoktól és Slik István cseh és morva csapataitól; jobbján és balján a nádor, az esztergami,zágrábi, pécsi, szerémi, nyitrai és bosnyai főpapok s több urak foglalának helyet, kiket végre a király védelmére rendelt Ráskay Gáspár, Török Bálint és Kállay János csapatai s 1000 nehéz lovag fedezett; ezeknek közepén állott Drágfy János az ország zászlójával. A király és Báthory a fölállított csatarendeket körüllovagolták, és mindenütt

1) U. o. 681.

7),,Dicebatur autem passim, profectum id esse a Tomoreo, qui probe sciens, superveniente Vajvoda Transilvaniae se illi parere debere, in id totis incumbebat viribus, ut integrum imperandi jus penes se, ad spem victoriae erectum maneret. Bethley: Hist, Transilv. 1, 31. Ugyanezt mondja róla Jovius.

harczvágy és bátorság tükrözött vissza a vitézek arczairól 1). A török had korán reggel Mohács felé indíttatván, azon halmokat, mellyek a magyar táborral szemközt félkörben vonúltak el s mellyeket nagy hiba volt a magyaroknak védetlenül hagyniok, elfoglalta. Szulejman e halmokra, honnan az egész magyar tábort áttekintheté, déltájban érkezett meg s az ott számára készített trónt elfoglalván, rövid tanácskozás után kezeit ég felé kúcsolá s e szavakra fakadt: Istenem erő és hatalom nálad van, istenem, nálad a segély és védelem! Segítsd meg Mohammed hü népét!" és könyek peregtek le imája közben arczairól. A török hadat ennek láttára a hit és bátorság lelkesedése szállotta meg; a vitézek lovaikról leszállván, a földre borulának, s miután azt homlokukkal érintették, ujúlt erővel vetették magokat nyergeikbe; és három óra tájban közeledni kezdének a már nyolcz óra hosszant csatarendben állott magyar sereg felé 2). Ugyanezen időben egy török lovas hadosztály Mohács felé került, a magyar tábort hátmögül szándékozván megtámadni. Tüstént észrevette ezt Tomory, és nehogy a csatarendet megzavarja, Ráskayt, Törököt és Kállayt küldötte ellene a király mellől. Midön a tárogatók megriadtak, a király harczsisakot tétetett fejére, mi közben vész előérzete szállotta meg s arczát halálsáppadtság boritá el. Mint villámförgeteg rohant ezután Tomory egy, Perényi más felől a török elöhadra s azt

') De a kiraly szívét veszély előérzete szorongatta. Reggel, midőn a harcztérre indult, Gondos Illés konyhamesterének kérdésére: a táborban-e, vagy Földvár faluban készítse el ebédjét, e szavakra fakadt: „Isten tudja, hol fogunk ma ebédelni.“ Perényi Ferencz a szeszélyes kedvű váradi püspök pedig néhány nappal elébb a tanácsban e szavakat mondá: a csata napját 20 ezer magyar martyr vére szentelendi meg, s jól lenne Bradaricsot, kit a pápa és bibornokok már ismernek, szentekké neveztelésök végett előre Romába küldeni.

2) Bradarics, Katonánál : 19, 681. Hammer: 2, 51,

nagy csapással visszanyomván, űzni kezdék. Utánnok iramodék a király is a második harczsorral. De a jobb szárny a török ágyuktól, mellyeket elfoglalni törekedett, iszonyú veszteséggel visszaverettetik s maga a közép had is megzavartatik. A király és Szálkán ezután többé nem láttattak: amaz futásnak eredt, emez több másokkal elesett. Tomory ezután az ágyúkra még egy rohanást intéze, mi közben maga is elesett, a had pedig, mellyet már a hátmögé került török lovasság két tűz közé szorított, rendetlen futásnak eredt; - és a csata sorsa rövid más fél óra alatt el lön döntve. A török, gyanakodván, hogy hát megül még más tábor is áll s a futás nem egyéb cselnél, csak némi idő mulva, estenden kezdé űzni a futamlókat, kik közöl a magyar tábor bal oldalán állott dunai mocsárokban is sokan elvesztek. Báthory nádor, Bradarics, Perényi Péter, Batthyáni Ferenez és Tahy János szerencsésen megmenekültek; de hét főpap, 28 világi zászlósur, - ezek közt Drágfy János, Ország Ferencz, Szapolyai György stb 500 föbb nemes és mintegy 22 ezer vitéz áldozatul esett. A király, Aczél, Trepka és Czettricz kamrások kiséretében futott el a csatából, de tölök aztán elszakadt s midőn a Csellye mocsáros patakon átugratni akarna, hanyatt esett, lovától a mocsárba fojtatott 1).

Szulejman másnap az egész tábort s ebben a 80 ágyut elfoglalván, seregét a rablásra felszabadította s a száguldó martalóczok néhány nap alatt a Balaton, Duna és Győr közötti egész vidéket elpusztították. Öszelő 3kán vérparancs bocsáttatott ki a foglyok leölésére; mintegy 4000 férfi konczoltatott föl, s csak néhány előkelőbbek, kiktől gazdag váltságbért reménylettek, hagyatott életben; a nők azonban szabadon bocsáttattak 2). A véres munka után Buda felé indult a tö

') Bradarics, Katonánál: 16, 681. Hammer: 2, 51. 1) Hammer: 2, 54.