löngének. Szapolyai a párt terve szerint Bécsben maradt. A dunántuli s horvát főnemesek, értesülvén, mi szerint Corvin János ellen nagy ellenzékpárt támadt, hogy annak igényeit kivívhassák, még hadat szedvén, késlekedének. Báthory kevéssel megérkezte után pártja által, melly az erdélyi s lengyel határszéli megyék nemességéből állott, Albertet királylyá kiáltatta ki; de az Ulászlópártiak ellenmondottak s bevárni határozták a még meg nem érkezett nemességet. Az országgyülés addig is a trónkövetelők követeit s ügyvivőit hallgatta meg. Corvin János ügyét János váradi, s Bakacs Tamás győri püspök védte; azután Miksa, Albert, Beatrix és végre Ulászló követei egyenként kihallgattattak 1). De mind ez csak játék volt: Ulászló pártja elhatározta, a választást addig halasztani, míg a nemesség, mellyben Corvin Jánosnak legtöbb híve volt, szétoszlanék s néhányan a főbb befolyásuak közöl megnyeretnének. És czélját a párt mind a kettőben elérte: a nemesség megunván a hosszas, költséges várakozást, hatvan képviselőt választott kebeléből és széllyeloszlott; Dóczy pedig s pártfelei nem csak a királynét arra birták az Ulászlóvali házasság igéretével, hogy kincseit a párt ügyeinek elémozdítására odaajánlja, hanem az országnagyok közöl is számosokat, ezek közt a hatalmas egri püspököt, kitöl Mátyás fekete serege függött, és Báthoryt, részére nyerte,

E közben azon, hihetőleg az Ulászló pártja által terjesztett, hír, hogy Miksa Alberttel az ország felosztása iránt szerződést kötött légyen, a pártok munkásságát megkettőzteté. Az Ulászló pártja mindenekelőtt Corvin Jánost, igyekezett megnyugtatni s a birtokában lévő koronát kezébe keriteni. Junius elején tehát nyolcz püspök és huszonöt világi

) Bonfin Dec. IV. Lib. 9,

ur olly szerződést 1) közlött vele az ország nevében, hogy ha vagy isteni végzet, vagy emberi tanács által magyar királylyá nem ő, hanem idegen fejedelem választatnék, János herczeg a bosnya királyságot, ezenkivül pedig a kirá– lyi kincset a tótországi, oppelni és liptói herczegsé et, a horvát bánságot, Pozsonyt, Komáromot a főispánsággal együtt birja, a koronát ellenben tüstént e szerződési levél átvételénél az urak kezébe adja. De János herczeg a kalocsai érsek s az időközben megérkezett Ujlaky Lőrincz, Ernszt Zsigmond pécsi püspök, a vránai perjel, jaiczai bán, szerb despota s más pártfelei tanácsára, kik 7000nyi sereget hoztak magokkal, e föltételeket el nem fogadta.

Az említett országnagyok megérkezte után a nádori tiszthelytartó, Dóczy püspök, Pesten több gyülést tartott; de, mi czélja volt, a jánospártiakat elcsábítnia, nem sikerült, sőt kevésbe mult, hogy a dolog fegyverre nem került. Vég– re János váradi püspök, arra birta a rendeket, hogy a kêrdés eldöntése Szapolyai István osztrákországi főkapitányra bizassék. Ez olly titokban tudá tartani az Ulászlóval kötött szerződését, hogy Corvin pártjának eszébe sem jutott, a kü– lönben is nagy tekintélyű, meltóságaira' s roppant gazdagságára esztergomi hajdukapitányból Mátyás által emelt férfiu pártos részrehajlásáról gyanakodni. A nagyravágyő em– ber midőn a követség Bécsbe érkezett, János fiát karjainál fölemelvén mondá: „,csak ekkorára nöttél volna már fiam, most magyar királylyá emelnélek“ 2). Válasza, mellyet a magyar követeknek adott, olly tartalmú volt, hogy,,,ha a rendek mást választanának is királylyá, ő minden erejét U

') Pray Epist. Proc. 1, 378.

') Herberstein: Rerum Moscovitic. Comment. Wagnernál: Analecta Scep. 4, 34.

lászlónak fogná szentelni, mert az országnak (kell vala mondania: önmagának s általában az oligarcháknak) java csak e választást javallhatja" János, váradi püspök, egyike az Ulászló-párt követeinek, Bécsböl tüstént Morvába ment, hol a fekete sereg táborozott s azt részint saját, részint pártfelei erszényéből gyüjtött 100 ezer aranyon megvásárol– ta és szinleg az ország, valóban pedig Ulászló szolgálatára esküvel lekötötte 1).

Szapolyai itélete s a váradi püspök tette igen sokakat elvont János herczeg pártjától; de annak föbbjei: Ujlaky, Beriszló Bertalan vránai pörjel, Kis-Horváth stb. reábeszélték a herczeget, hogy kincseivel s a koronával Budáról, hol könnyen ostrom alá vétethetnék, az alvidékre vonúljon. Ulászló pártja Báthoryt és Kinizsyt küldötte utána. A harcz Jánosra szerencsétlenül ütött ki, s a futásban kincsének nagy része baráttól s ellentől elraboltatott; maga azonban a koronával Tótországba menekült. E csatavesztés után maga Ujlaky Lőrincz és Zsigmond pécsi püspök is késznek nyilatkozott az ellenpárttal egyezkedni. És igy lön, hogy Dóczy püspök a nyárhó 15kén tartott gyülésen Ulászlót, a trónkövetelők követei jelenlétében, a főnemesség s a rendek képviselőinek hangos igenlése között, királylyá kiáltotta.

Alig értesült erről a határokon táborozó Albert herczeg s elébbi kikiáltatására támaszkodva, táborát Szent-Andrásig vezette előre, elhatározottan, igényeit fegyverrel kivívni 2). Sietni kelle tehát Ulászló pártjának, kivált hogy a koronát kezére kerítse, János herczeggel egyességre lépni. A szelid herczeg, kit a háborúra különben is csak párthívei be

') Bonfin Dec. IV. Lib. 9. 2) Pray Epist. Proc. 1, 5.

széltek reá, ezek leghatalmasbjaitól elhagyatván, az egyezéstől nem vonakodott, mi a fönemlített föltételek szerint azután meg is köttetett 1). Ezen alkudozások alatt Szapolyai István Bécset a legveszélyesb időben, midőn azt Miksa király épen megtámadni készült, oda hagyta. Az ő befolyásával irattak azután az uj király elébe adandó koronázási föltételek, mellyek által a királyi hatalom igen megszoríttatott. Egyebek közt megiratott, hogy az egy aranynyi adó eltöröltessék, a király Magyarországban lakjék, az országtanács nélkül a pénzügyben semmit se változtasson, a Mátyás halála óta tett s egész a koronáztatásáig teendő határozatokat megerősítse stb. E pontokkal siettek azután a pártfelek Ulászló elébe, ki 15 ezernyi haddal várakozott reájok az ország határain. Ulászló őket örömkönyek közt fogadta s egyenként megölelte; a koronázási föltételeket pedig s a János herczeggel kötött szerződést még azon napon esküvel erősítette meg 2). Szapolyai s mások sürgetéseire ezeken kivül még arra is megesküdött, hogy a magtalan Beatrixet nöül nem veendi, mig azonban a szükség kivánja, üres szavakkal biztalandja 3).

Nyárutó 10kén, egy nappal később, mint Ulászló Budára nagy pompával bement, Albert herczeg Rákoson ütötte föl táborát. De néhány nap múlva sikerült Ulászlónak, őt megnyugtatni s fegyverszünetre birni, mig királyságuk ügyét atyjok, Kázmér király, eldöntendi. E közben Ulászló Miksához is küldött békeköveteket. De ez megvetve minden aján

') Bonfin Dec. IV, Lib. 9. Több volt párthivei; Frangepán, Székely, Kishorváth, Kanizsay, Bánffy, Thallóczy stb. ezután Miksához szegődtek.

2) Kovachich: Suppl. ad Vest. Com. 2, 270.

3) Tubero: Schwandtnernál 2`, 153.

latot, seregével Osztrákországba mind belebb nyomúlt, s a Szapolyaitól elhagyott s Upor László alatt alig 400nyi örsereg védelmére bizott Bécset, Németujhelyt s több más városokat, mellyek megunván a kevély Szapolyai zsarnoki kormányát, öt szabadítóként fogadták, könnyen elfoglalta, s csak a Bécs ostrománál vett sebe tartá vissza, hogy a hozzá szegődött Corvin-pártiak segedelmével tüstént be nem tört Magyarországba 1). Ulászló e körülmények közt koronáztatásától remélve legerősb támaszt királyságának, magát öszelő 18kán Fehérváron ünnepélyesen megkoronáztatta. A diszmeneten maga a szelid, könnyen megengesztelődött Corvin János vitte a koronát. A jelenvolt urak vetélkedtek a fényüzésben, a király pedig többször örömkönyeket hullatott 2).

2. §. Ulászló harczai s egyezkedései a trónkövetelőkkel.

A koronának fölvétele nem szerzette meg Ulászlónak a remélt békét; vetélytársai igényeikről azután sem mondottak le; és súlyos idő állott be a tehetetlen királyra. Atyja a hozzá vitt békebiróságban közte s Albert között mit sem végzett; anyja pedig a kedveltebb Albertet óhajtá látni a királyi széken. Ez tehát kevés időre Ulászló koronáztatása után a haborút ismét megkezdette, és Kassát ostrom alá vevén, még több pártfeleket törekedett szerezni. Más részről Miksa király, miután Osztrákországot egészen visszafoglalta, őszhỏ elején 16 ezernyi haddal az országba jött, Sopronyt, Kőszeget, Komáromot, Zágrábot, Veszprémet - s öszutó 16kán Fehérvárt is elfoglalta s katonáinak martalékul adta. Végre még Beatrix is a tett házassági igéretek telje

1) Istvánfy: Histor. Reg. Hung. Lib. 1, 3.

2) Bonfin Dec. IV. Lib. 10.