s a császár és birodalmi rendek a török ellen háborúra szólíttattak. Követeket küldött e végre, mint cseh király, a birodalmi gyülésre Mátyás is 1), de Fridrik azokat be nem bocsátotta, sőt a török ellen küldendő had helyett Mátyás ellen esz→ közlött ki pénzsegélyt 2) a fejedelmektől; és mig ez a hosszu fegyverszünet reményében az alvidéken a török ellen készült 3), 1481ki öszön Soprony vidékét elpusztítván a háborút ismét megkezdette. Mátyás méltó haragjában a rajta követeiben ejtett sérelem s a fegyverszünet feltörése miatt s boszuságában az unalmas ellenségre, ki a békét is, háborút is kerüli s csak fondorlatokkal akar győzni, Kinizsyt hada egy részével a török ellen az alföldön hagyván, maga Budára ment, a Fridrik elleni háborúra erőteljesb intézkedéseket teendő. Kinizsy azután Jaksich és Brankovics Vukkal egyesülten több apró csatát nyert, és, miből még, az ország népesedése tekintetében, nagyobb haszon származott, 50 ezer szerbet telepített által Magyarországba *). Mohammed e közben meghalván, viszálkodó fiaitól nem kelle félni, hogy nagyobb haddal támadnák meg az országot.

Mátyás Budáról mindenek előtt a pápához követeket küldött 5), kik által keserűen panaszkodott, hogy ő szentsége erőteljesebben nem lép föl a fondor császár ellen; kinyilatkoztatá, miképen neki nincs ugyan szüksége kül segedelemre, hogy a császárt és a birodalmi rendeket az igazság elfogadására kényszerítse; de azután ő szentsége se vegye rosz neven, ha önvédelme végett a törökkel olly szerződésre lépend, mellyet nem csak a császár, hanem az egész ke

1) Epist. Corvin 4, 149.

2) U. o. 135. 180. 182.

3) U. o. 144. 177.

*) U. o. 208. 211.

1) U. o. 203.

reszténység meg fog sínyleni. Azután Fridriken a fegyvernyugvás feltörését megboszulandó, neki ujra forma szerint háborút izent 1) s hadának egy részét Osztrák-, másikat Stajerország pusztitására küldötte. De a ravasz császár a szükség idején ismét békét akart, és sürgetéseire a pápa több brevek által kéré s inté Mátyást a háború megszüntetésére. Ez válaszában kijelenté, hogy Fridrik igéreteire s a részrehajló pápai követek közbejárására, miután már anynyiszor megcsalatott, többé semmit sem hajt; kész azonban ügyét a pápa személyes békebiróságára bocsátani; de mig ez nem történik a háborút folytatandja; s 1482ben valóban komolyabban kezdette meg azt, és miután Zelény Jánost 4000 huszárral Austria pusztítására, Szapolyai Istvánt pedig a Haimburg mellett táborozó német hadra küldötte, maga is megindult az említett város ostromára. De Szapolyai megveretvén, neki is Pozsonyba kelle visszavonálnia. Kevés időre azonban nagyobb haddal tért meg, s Hamburgot bevévén, táborát Badenben ütötte föl 2). A következő évben serege egy részét az alvidékre kelle küldenie, hol a török becsapással fenyegetett, miért a háborút Austriában lassabban folytathatta. De a pápa is, hogy a király kedvét megnyerje, a Vel enczével kötött frigyétől elállott, s a Fridrikkeli viszályok kiegyenlítésére, mint Mátyás kivánta volt, a castellai bíbornok-püspököt küldötte követül. Ez nem ismervén Fridrik jellemét, s azt hivén, hogy Mátyás a sok háborúban meggyöngült, könnyűnek hitte a megbékéltetést; de miként bámult el saját vallomása szerint, midőn a király udvarába jövén, látta annak kincseit 3), nagyszerű hadi készületeit, a királyi lak fényét, mindenek felett pedig a király

1) U. o. 255.

2) BonGiu: Dec. IV. Lib. 6.

3) Ezekről mondja, hogy 50 szekérre nem fértek volna. Pray;

Annal. 4, 162.

beható, éles eszét s tiszteletet parancsoló jellemét 1), ellentétben Fridrik szellemi szegénységével s fondor lelkületével· Mind ezektől meglepetve, azt mondá egyebek közt egykor a királynak, hogy ezen háború nem fog dicsőségére válni mert az oroszlán harcza egér ellen 2). Mátyás mind ezen felsőség mellett is késznek nyilatkozott a békére, de csak azon feltétel alatt, hogy az elfoglaltakat mind addig meg→ tartandja, mig a békepontok nem teljesíttetnek. De Fridrik, ki a békealkudozások által most is csak időt akart nyerni, erre reá nem állott; miért Mátyás Bajazid szultánnal öt évre békét kötvén, a háborút 1484ben ismét megkezdette, s miután Bruckot, Sanct-Pöltent, Klosterneuburgot s több más várost megvett, s az ellene jött császári hadakat megverte, magát Bécset is megszállá, egyedül éhség által akarván a fővárost feladásra kényszeríteni.

E hadi munkálatokról Austriában még azon évben a keletre vonták Mátyás figyelmét Bajazid mozgalmai, ki Moldvában két várat vett meg ostrom által. Mátyás ezért kemény szemrehányásokat tön a szultánnak; de ez a békeoklevélre utalta őt, állítván, hogy Moldváról s a Feketetengerről abban nincs téve említés. A király Bajazid mentségét kénytelen volt igaznak ismerni, mert az oklevélből történetesen kimaradt e tartományok említése. Mátyás ezen annyira megboszankodott, hogy Várday Péter kalocsai érseket s can

1),,Profecto - u. m. u. o. contemplatus eundem, eius ingenium, lingvam, mores; astutía, audacia principes omnes, quos novi, nullo excepto, antecellit. Beatissime Pater! Hic est rex indefessi animi, martialis totus, nihil nisi bellicum cogitans, et sine verbis faciens...... De rege vero, si rediero, tanta dicere oportebit, ut in republica christiana neminem sibi comparandum invenerit Beatitudo Vestra"

1) U. o.

cellárt, ki az oklevelet írta, ámbár eddig igen kedves embere volt, elébb Árva, utóbb Visegrád várába csukatta, honnan őt, daczára a pápa minden kérelmeinek, mig maga élt, ki sem bocsátotta 1).

1485ben Mátyás Bécset szorosabban bezáratta. A közép dunahídnál még a mult év végén (Borbála napján) két erősséget emeltetett; télhó 31kén pedig Gumpendorfot szállotta meg s a Dunán még egy hidat építtetvén, a folyamot két lánczczal zárta el; mi által a város ugy be lön kerítve hogy minden eleségszállítás teljes lehetlenné vált *). A tavasz vége felé olly nagy lön már az éhség a városban, hogy 16, macska és egérhus nyalánkságokul tekintettek, s egy mérő liszt száz rajnai forintnál drágábban árultatott, mi által a város végre kénytelen lön magát tavaszutó végső napjai– ban feladni. Mátyás, fiával, Corvin Jánossal, nyárelő 1ső napján 8000 vitéz kíséretében, a királyné pedig 5kén nagy fénynyel ment be a városba *). Huszonkét nap múlva azután az osztrák rendeknek gyülést hirdetett, mellyen a város szabadalmait megerősítette s az adóügyet elintézte *).

') Bonfin Dec. IV. Líb 6. Epist. Corv. 4, 4. Revay Schwandtnernál: 2, 683.

2) L. Bécs ostromának leírását az egyetem egykorú irományaiból közölve „Austria“ czímű osztrák naptár 1842ki folyamának 144dik lapján.

3) Az említett naptár szerint a királyné bemente napján a fölségek diszmenetben sz. István templomába vezettettek s ott Mátyás Kreutzenachi Miklós tanár beszédére igen ékes latinsággal ekképeu válaszolt: „Gondunk leszen reá, hogy főiskolátok jogaiban megtartassék s azon állapotba helyeztessék, miuőben azelőtt virágzott“ l. 149,

*) Boufin: i. h.

8. §. Fiáróli gondoskodása. 1485ki országgyűlés; ezen a nádori tisztség hatalomkörének meghatározása; a törvénykezés szabályozása. Az osztrák háború folytatása. Mátyás halála.

Mátyás ismerte nemzetét, mint senki jobban; s tudta, hogy 29 évi dicső királysága, melly alatt a magyar birtokot terjesztette, az országot europai hírre, a nemzetet fel¬ tételező hatalommá emelte s barátnak tisztelet, ellennek félelem tárgyává tette, dicsőségét, nemzeti érzetét felmagasztalta — tudta, mondám, miképen szigorú erkölcsű nemzete a halála utáni királyválasztásnál mind ezen érdemek mellett sem fogja közönösnek nézni, hogy Corvin János egyetlen fia törvénytelen származású. És az atyai szív, mellynek minden öröme, minden reménye ez egy fiuban központosúlt, még sem állhatott ellent a kivánságnak, hogy az általa olly fényre. emelt királyságot egykor a már is szép reményű gyer¬ mek örökölje. E nagy tervet nem bocsátotta el ő szemei elől legbonyolultabb ügyeiben sem; sőt némi tekintetben e terv szerint történt Osztrákországnak is elfoglalása. Hogy a születése elleni előitéletet lerontsa, s a nemzet erkölcsi érzetét evvel lassanként kibékítse, fokonként szándékozott fölemelni a gyermeket, 1481ben öt hunyadi gróffá s liptai herczeggé nevezte s a magvaszakadt Gara nemzetség jószágaival megajándékozta; szint e czélból szerzett neki Sleziában is több herczegségeket, sőt neki adni szándékozott az elfoglalandó Austriát is, hogy gazdagsága által hatalmassá, hatalma által képessé legyen egykor a királyi széket elfoglalni s magát azon fentartani. Alattomban már több egyházi s világi urat megnyert volt számára; legerősebb támaszt azonban, ha maga talán még Jánosnak kiskorúsága alatt meghalna, a nádori tisztségben-melly Ország Mihálynak 1485