lóval frígyet kötött, és emezt, a pápa minden tiltakozásai daczára, Csehország királyságával, mint birodalmi hűbérrel, nyilván felruházta. Mátyás, kinek a háborúra Fridrik ellen több más nyilvános és titkos okai 1) is voltak, mihelyt erről értesült, az országtanács megegyeztével Fridrik és minden frigyeseinek háborút izent, annak okait egy, a birodalmi fejedelmekhez küldött okiratában előadván. Ezután seregét nem sokára Osztrákországba vezette s kevés idő alatt 70 várnál és városnál többet elfoglalt s Bécset, honnét a császár Linczbe futott, bekerítette; a lengyel és cseh király ellen pedig a német rendet izgatta fel. Fridrik, ki csak frígyesei által óhajtott volna harczolni, meglepetve Mátyásnak e gyorsaságától, a pápa által sürgetve intette őt békére, s azt maga is kérette követei által. És a király nem volt engesztelhetlen. A béke következő feltételek alatt köttetett meg: Fridrik az elűzött s Mátyástól pártfogolt hűbéreseinek jószágait, s a még kezén lévő magyar városokat adja vissza, a magyar királyi czímről s minden igényeiről a koronára mondjon le, Mátyást a cseh fejedelemséggel, sógorát pedig Ferdinandot Milánóval ruházza föl, s amannak hadi költség fejében 100 ezer aranyat fizessen; ellenben Mátyás az elfoglaltakat adja vissza; de ha az említett öszveg le nem fizettetnék, tetszése szerint szerezhessen magának elégtételt, a nélkül, hogy a béke megzavartatnék 2).

1) A nyilvánosak közé tartozott: hogy a kezén lévő városokban több adószedőket elfogatott s tőlök több ezer arany forintot lefoglalt, az ország széleit többször s nevezetesen a király menyekzője alatt is pusztíttatta. stb. A titkosokról Bonfintól így értesíttetünk:,,Gyakran mondá Mátyás, hogy a közte s a császár közt folyt háborúnak belsőbb okait rajta s a császáron kivül senki sem tudja': Dec. IV. Lib. 4.

*) U. o. Lib. 5. Pray: Annal. 4, 114.

Mátyás a csehkirálysági felruházványnyal 1478 elején Morvába ment s azt ott nyilvánossá tétette. Ulászló alkudozással kisérlé meg a háborút elhárítani. Mátyás, ki a kelyhesek indulatát a más szín alatt Prágába küldött követei által kinyomoztatta s azt még mindig ellenségesnek találta czélravezetőbbnek látá őket, kik különben Ulászlót sem kedvelték, idő folytával magához édesgetni, mint uj háború által még inkább fölingerleni; nem ellenzé tehát, hogy a megszakadt alkudozások ismét megkezdessenek. A felhatalmazottak azután a következő pontokban egyeztek meg: 1. Mind a két király viselje a cseh királyság czimét s azzal egymást is nevezzék. 2. Mátyás Morvát és Sleziát, Ulászló Csehországot birja. 3. Ha Mátyás elébb meghalna, e tartományokat Ulászló vagy örökösei 400 ezer aranyon kiválthassák; ha pedig Ulászló halna meg elébb s a csehek Mátyást királylyá választanák, a három tartomány egyesítessék. 4. A vallás ügyének elintézését Mátyás a pápánál eszközölje. 5. Végre a fejedelmek a békét 1479ben személyesen megerősítsék.

Mátyás e feltételeket elfogadta s annál hajlandóbb volt a béke tartós megkötésére, minthogy Fridrik a mult évi békeföltételekből, a cseh királysági felruházványon kivül, semmit sem teljesített, sőt alapos gyanúra adott okot, hogy ő tudatta Velenczével is a magyar és nápolyi udvarnak Milano iránti terveit, minek következtében Velencze, nehogy két tüz közé szorúljon, több évi háborújának a törökkel véget vetett 1). Mátyás előre látta, hogy a török Velenczével békét kötvén, ezután Magyarországot fogja többször háborgatni; miért 1479ben elébb Kázmérral Budán, majd Ulászlóval is Alamóczon, hol nejével együtt rendkivüli fénynyel je

') Hammer Gesch. der Osman. 1, 545.

lent meg, a tavali előleges egyezkedési pontok szerint örökös békét kötött 1).

Sietve tért innen vissza Mátyás, mert gyanitása vártnál elébb teljesedett egy török had Szala megyét pusztitotta, s egy másik Erdélybe készült betörni. Amazt épen midőn 20 ezer fogolylyal s nagy martalékkal hazatérni akart, támadta meg Mátyás, s a foglyokat megszabadítván, szélylyel verte 2). A másik ellen, melly 40, mások szerint 60 ezer emberből állott s Havasalföldön keresztül tört Erdélybe, Báthory Istvánt küldé vissza a tartományba. Sietve szedte ez össze Szászvárosnál az erdélyi hadat, s Kinizsy Pált, a temesi ispánt, segélyért szólítván fel, Kenyérmezőn, melylyen a visszatérendő ozmánnak átmennie kelle, közel Gyulafehérvárhoz, tábort ütött. Nem sokára megjelent a török sereg, s a harcz mind a két részről nagy lelkesedéssel 3), de egyenlőtlen erővel kezdetett meg. A sokkal számosabb török had néhány óra alatt a magyar sereg mind két szárnyát széllyel verte. Báthory azonban, mihelyt az alatta lelőtt lovát ujjal fölváltotta, futamló vitézeit ismét rendbe szedte. De ez alatt a közép hadat pihent sereggel támadta meg a török; Báthorynak második lova is lelövetik, maga több sebből vérezik, vitézei pedig már futásról kezdenek gondolkodni. Ekkor, a végső szükségben vágtat le hadával a hegyekről Kinizsy. Hatalmas szava, mellyel Báthory nevét kiáltá s hollétét kérdezé, felülmulta a csata zajos viharát s a már roskadozó Báthoryhoz hatott. Ez a váratlan segély örömétöl uj erőre éledve viszonozza a kiáltást s ví mig hozzá Ki

1) Katona 16, 200. Docum. Gesch. v. Breslau. III, 2, 283. 2) Bonfin Dec. IV. Lib. 5.

3) Báthory a csata előtt misét mondatott, melly után minden vitéz az úrvacsorához járult s egyenként kezet adott vezérének az elszánt vívásra.

nizsy két kardjával utat tör s őt megszabadítja. A harcz még hevesen folyt egy ideig, mig nem a török had 30 ezer legbátrabbjaival megkevesedvén, rendetlen futásnak eredett. A fényes győzedelem után egy iszonyu áldomás készíttetett, mellyen a török holttetemek szolgáltak asztalokul, és Kinízsy, vad kedvében egy holt törököt fogai közt tartván, lejté a toborzót. Az elhullott vitézek sirja mellett Báthory utóbb egy kápolnát állíttatott, mellynek romjai az utast s a vidék lakosait mind máig emlékeztetik a fényes diadalra 1).

7. §. A második osztrák háború. A pápával támadt surlódások. Bécs megvétele.

Ez alatt Fridrik, kinek szokása volt a szükségben mindent igérni, s mihelyt békét nyert, a kötött szerződéseket mindenféle fogásokkal feltörni, ismét háborúra adott okot. A 100 ezer arany lefizetésének második határideje is eltelt sa fösvény, fondorkodó ember még sem fizetett; a hozzá futott esztergami érseket pedig nem csak meg nem szünt pártolni, hanem kedvéért a saltzburgi érseket is kényszeríteni akarta, javadalmát a bécsivel fölcserélni. Mátyás a saltzburgi és seckaui főpapokat pártfogása alá vette, mit midőn Frikrik a határszélek pusztításával viszonzana, 1480 elején neki háborút izent; és hadát Stajerországba vezetvén, több várost és várat ostrommal elfoglalt 2).

Igen kellemetlenül lepte meg őt e közben azon tudósitás, hogy a pápa Velenczével a nápolyi király ellen frígyet kötött, és a török, Velenczétől felbujtva, Nápolyt megtámadta 3); más részről pedig Tótországba s innen a német

1) Bonfin Dec. IV. Lib. 6. Oláh 2) Bonfin Dec. IV. Lib. 5.— Pray: 3) Katona 16, 291.

Hungaria. Cap. 15.
Aunal. IV, 136.

tartományokra tört. Ennek hirére Mátyás Fridrikkel fegyverszünetre lépett s a török ellen vezette hadát; mivel pedig ez jöttének hirére sebesen visszavonúlt, a Száván túli török birtok pusztitásával boszúlta meg magát. A pápa, maga is félvén már a töröktől, Mátyást a császárral békére s hadküldésre sürgeté s annak kitartására pénzsegedelmet igért. Mátyás kemény nyilatkozatokban hányta neki szemére a bajt, mellyet önmaga szerzett magának, az önhasznáért mindent feláldozni kész Velenczével kötött frigye által 1); a fegyverszünetet azonban Fridrikkel meghoszszabbította, s hogy a fenyegetett ipán segíthessen, hadszállításra hajókat kért, a pápának pedig szívére kötötte, hogy az igért pénzsegélyt megküldje, a velenczéveli frígytől elálljon, s hogy egész ercjét a török ellen fordíthassa, a császárt békére kényszerítse. Ezután Magyar Balázst 700 vitézzel küldötte Nápolyba 2), nem annyira a pápának, ki az igért pénzt le nem fizette, sőt a püspökök kinevezésében őt még némi sérelmekkel is illette 3), mint ipának segedelmére.

Ez alatt azon hír kezde szárnyalni, hogy Mohammed szultán magát Magyarországot is nagy haddal készül megtámadni. Mátyás, kincstára a sok háborútól kiüríttetvén, ujra pénzért küldött a pápához, kitől azonban pénz helyett egy brevét nyert, melly által három évre a német birodalomban is minden ellenségeskedés megtiltatott,

1) U. o. 178. de hibásan téve 1478ra. 1) U. o. 306.

*) A pápa önhatalmából nevezett ki modrusi püspököt. Mátyás erre azt iratta egy 1481ki levelében: «Certa debet esse sua sanclitas, duplicatam illam crucem, quae regni nostri insigne est, gentem Ungaram libentius triplicare velle, quam in id consen-tire, ut beneficia et praelaturae ad ius coronae spectantes per sedem Apostolicam conferantur“