zásokat kezdett Mátyással 1), mellyek azonban czélra nem vezettek. Ez Hedvignek, Kázmér leányának kezét s vele Szepességet váltságdíj nélkül, és Morvát kivánta békeföltételül. De a dölyfös lengyel királyné Mátyást vejéül kicsinyelvén, a házasságban meg nem egyezett. A király e miatt megboszankodván, Beatrixet, Ferdinand nápolyi király leányát jegyzé el magának; Victorin herczeget pedig azon feltétel alatt, hogy őt cseh királyul ismerje, az emberei kezében lévő várakat kiadja s Ulászlónak ellene munkálódjék, szabadon bocsátotta, s míg Csupor által a lengyelekkel megrakott magyar helyeket Zemplén és Sárosban ostrom alá vétette, maga a Victorin várainak átvételére s a háború folytatására Csehországba költözött. De a pápai követ közvetítésére ismét és ismét alkudozások kezdettek, míg végre 1474 elején sikerült három évre fegyvernyugvást kötni, olly feltétel alatt, hogy azok folytában a fejedelmek között minden viszályok békésen intéztessenek el 2).

E fegyverszünetre a királyt leginkább a törökök indították, kik távollétét használván, a Száva s Dráva vidékeit gyakran pusztították, 1474 elején pedig Alibeg egész Nagyváradig kalandozott és e várost fölégette 3). Midőn azonban Kázmér Mátyást a törökkel elfoglalva látná, a császárral frigyet kötvén, a fegyverszünetet megsértette. De nem hagyta Mátyás e hűtlenséget boszulatlanul; mert miután Osztrák

1) Ez év elején a király a kedélyek teljes megnyugtatására s hihetőleg uj pénzsegély végett Budán ismét országgyülést tartott. Különös, hogy a rendek, elfáradva sok gyülésektől, magok kérték a királyt, hogy pár évig kimélné meg őket az országgyüléstől. A törvénykönyvet 1. Suppl. ad Vest. Com. 2, 213.

2) Dlugosch. Lib. 13. Bonfin Dec. IV. Lib. 3,

) Kovachich: Scriptores minores 2, 41.

országon pusztítva keresztül vonult, Sleziában Kázmér ellen ujra fegyvert ragadott. Nehogy azonban távolléte alatt a török az alsó vidéket ismét büntetlenül pusztíthassa, Ország nádor, s a kalocsai érsek által Budán országgyülést tartatott; hol azután a nemesség fölkelése, ha a török ismét beütne, elrendeltetett, a királynak pedig minden telektöl egy arany ajánltatott, de olly feltétel alatt, hogy e pénz egyedül a török ellen fordíttassék, az adózók közt pedig kárpótlásul bizonyos mennyiségű só osztassék ki. Azonban a török ez évben nyugton maradván, a nemességnek fölkelnie nem kellett; de annál nagyobb szüksége volt a pénzre Mátyásnak.

A Kázmér és Fridrik közti frígy szerint 1) Mátyásnak mind a két frigyes által egyszerre két oldalról kell vala megtámadtatnia. De Fridriket ö el tudta foglalni az ellene felbujtott milánói és szász fejedelmek által. Kázmér azonban mintegy 60 ezernyi hadat vezetett ellene Sleziába, Mátyás, miután Szapolyai Istvánt és Kinizsy Pált Kázmér hada háta mögött Lengyelország pusztítására küldötte, Boroszló mellett megerősített táborba szállott; s midőn az öt ostromlani kezdett ellenség táborát parasztöltönyben személyesen megvizsgálván, látná, hogy a nyilt csata az ellenségnek többszörte nagyobb száma miatt veszélyesen üthetne ki s azt a közeledő téli fagy és eleséghiány különben is nem sokára visszaüzendi, semmiféle cselek által sem engedte magát kicsalatni erős táborából; hanem annak közepe táján egy dombon, hogy az ellentől is láttassék, tánczteremeket emeltetett, mellyekben tisztei a boroszlói nökkel kedvökre mulatának s gúnyképen az ellenséges tiszteket is tánczra hívogatták. E mellett Mátyás fekete seregével majdnem naponként in

) Katonánál 15, 682.

tézett kicsapásokat, mellyek által igen megrongálta az ellenséget; a foglyok már nem fértek Boroszlóba, miért vitézei azután az elfogottak közöl csak a szebb s előkelőbb embereket tartották meg, a többieket pedig arczokon kardjokkal megjelölvén, hogy hon elbeszélhessék, miképen Mátyás seregével harczoltak, szabadon bocsátották. És valóban is jól számolt Mátyás: a lengyel király, midőn hada a hideget és éhséget tovább nem tűrhetné, békét kére. Mátyás, a minapi lenézetéséért magát megboszulandó, első föltételül azt tűzte ki, hogy a békét Kázmér és Ulászló személyesen kérjék, s e végre a két tábor közt tüzött ki helyet a találkozásra. Sanyarúan esett nekik a megaláztatás, de a szükség parancsolá, és Kázmér az e végre emelt pompás sátorban fiával együtt megjelent és mindenek előtt eleséget kért éhes seregének. Mátyás, ki őt igen drága gyémántokkal kirakott magyar öltönyben fogadta, megadá kérelmét, azután pedig harmadfél évre fegyverszünetet kötött, melly alatt, állandó békéről tanácskozások tartassanak, Csehországot pedig addig mind a ketten tiszteik által kormányozzák 1).

Ez alatt István, moldvai vajda, Radul, havasalföldi vajdától török segélylyel megtámadtatván, ellene Magyar Balázs erdélyi vajdától segedelmet kért s egyszersmind a magyar korona iránt hűséget esküdött. Magyar a király parancsára egész erejével megindult Radul ellen, s annak török-oláh seregét megverte. Gyanítható volt, hogy a török e megverettetését nem hagyja boszulatlanul; miért Mátyás 1475 tavaszán Morvából visszatérvén, Budán a török elleni hadjárat elrendelésére országgyülést tartott 2). A rendek itt ismét egy aranyat ajánlottak minden telektől, de azon felté→

') Dlugosch: Lib. 13.

-

Documentirte Gesch. v. Breslau. III, 2, 216. Thuróczy IV, Cap. 67. Bonfin: Dec. IV. Lib. 3. 2) Suppl. ad Vest. Com, 2, 240.

tel alatt, hogy ez évben felülniök ne kelljen, jövőre pedig elhatároztatott, hogy a rendkivüli adók megszünvén, a nemesség személyesen üljön fel, midőn a szükség kivánja, a hon védelmére. A gyülés után Mátyás, hogy valahára eleget tegyen a megajánlott pénzsegélyért a nemzet kívánatának, a török ellen hadat vezetni szándékozott; mit azonban a cseh ügyek miatt csak őszszel lehetett tennie. A hadjárat e miatt rövid volt, és Szabács bevétele után a beállott tél öt tovább munkálódni nem engedte 1). Tél folytában a következő 1476dik évre nagy hadi készületeket tön, mire a pápa és Velencze is mintegy 90 ezer aranyat küldének. E hadjáratra azonban csak vezéreit küldé, kik azután a Moldvába és a temesi bánságba tört ozman hadakat véres csatákban visszaverték 2). Őt magát a császárrali kellemetlen viszályok tarták vissza, mellyekre ez

') Szabács bevételénél egyebek közt két hordó nyil is elfoglaltatott, mellyeken velenczei jegyek voltak. Mátyás e miatt Velencze birtokainak megtámadását színlelte. A megrettent Signorja békéért könyörgött, mellyet aztán a király olly feltétel alatt adott meg, hogy Velencze neki az eddig Törökországba szállított minden fegyverek árát lefizesse. A velenczei követ azonban pénz helyett kristály asztali edényt hozott azon mentséggel, hogy a fegyvereket a Signoria tudta nélkül egyes kalmárok árulták. Mátyás válasz helyett a követet ebédre hívá; melly alatt azután egy szolga a mellék asztalra fölrakott kristály edényeket, a király meghagyása szerint, mintegy véletlenül megbotolva, a földre rántá, s mind összezúzta. Mátyás ezután arany poharakkal rakatta meg az asztalt, s midőn a szolga ezeket is a földre rántotta, mosolyogva jegyzé meg, hogy szép ugyan a kristály edény, de töredékeny, miért nincs belső becse, mig az arany, ha meggörbül is, megtartja becsét. A követnek ezután válaszul háború izenés adatott-át. Megérté a követ a király kivánságát; haza ment s hozott aranyat, min Mátyás megnyugodott.

2) Bonfin Dec. IV, Lib, 4. Epist. Corv. 4, 10.

részint Bekensloer Jánosnak, a nem rég esztergami érsekké emelt s árulóvá lett sleziainak pártolása, részint az Ulászló iránti, békeszerződés elleni kedvezések által adott okot. A hálátlan sleziai, kit Mátyás a porból emelt az ország első egyházi méltóságára, hihetőleg a miatti boszuságában, hogy a király az egri püspök számára Rómából bibort kért, összeszedvén mintegy 200 ezer aranyat, Fridrikhez szökött. A király kiadatását követelte a szökevénynek; midőn pedig Fridrik nem csak azt megtagadta, hanem még a saltzburgi érsekséggel is biztatta az árulót, kevésbe múlt, hogy a dolog már ekkor nem került háborúra. De ettől jelenleg menyekzői készületek tartották el Mátyást, ki Beatrixxal a nápolyi király leányávali összeköttetését s ennek koronáztatását már csak azért is példátlan fényüzéssel szándékozott megünnepelni, mivel Fridrik és Kázmér leányaikat tőle megtagadták, sőt emez e házasságát is meggátolni törekedett. E daczból Mátyás még az említett ellenséges fejedelmeket is meghívta volt a mennyekzőre; ők ugyan nem jöttek el, de minden más szomszéd hatalmak, részint személyesen, részint követeik által diszesítették a valóban pazar fényű menyekzői s koronázási ünnepet. 1).

6. §. Az elsőö osztrák háború. Csehország iránti szerződések. Törökháború; a kenyérmezei esata.

A császárrali viszályok, mellyeket a menyekzői ünnepélyek félbeszakasztottak, 1477 elején ismét kiújultak. A császár Mátyás többszöri felszólítására sem akarta ki adni a szökevény érseket, miért a király visszatorlásul több lázongó osztrákot s ezek közt a Lichtenstein-okat és Gravenacker Ulrikot fogta pártfogása alá. Fridrik erre Kázmérral s Ulász

1) L. ennek leirását Schwandtnernál: 1, 519.