folyam választotta el. De csatára itt nem került a dolog, Podjebrád az ifju hős szerencséjétől, ez a vén hadvezér tapasztaltságától tartván. Egy hónapi veszteglés után Podjebrád békealkudozást ajánlott; és Mátyás, boszuságában a pápától igért pénzsegély elmaradása miatt 1) a békére hajlandónak nyilatkozott, melly azonban a pápai követ közbevetése által meggátoltatott. Podjebrád, kinek táborától Mátyás az élelemszállítást elzárta, ezután hiányt szenvedő seregével visszavonúlt, Mátyás pedig, miután Victorin herczeget az ostromlott Trebicsből elszalasztotta, Brünt és Alamóczot megvevén, Spilberg sziklavárat kezdé ostromlani. De az ostrom lassan haladt és Mátyás azt magyar Balázsra s Kinizsy Pálra 2) bizván, maga elébb Alamóczra-, hol Csehország kormányzói czímét fölvette, azután pedig Pozsonyba az országosan összegyűlt rendek közé utazott.

Podjebrád Kázmér lengyel királyhoz folyamodott segedelmért s igérte neki, hogy saját fia mellőztével az ő fiának, Ulászlónak szerzendi meg a cseh korona örökösödését. Mátyás és Fridrik, hogy e frigyet meggátolják, Kázmér egyik leányát Mátyásnak, a másikat Miksa herczegnek, a császár fiának, kérették meg, s pedig azon kedvező feltétel alatt, hogy ha mind a két vőlegény örökös nélkül halna el

1) U. o. 70.

2) E hos, kit kortársai magyar Herculesnek neveztek, molnár fia volt. Magyar Balázs őt rendkivüli erejének hiréből, mi szerint atyja malmát néha egy maga is elhajtotta, egy akós teli hordót szabadon szájához emelt, egy fegyveres vítézt fogai közt fölemelt, malomkövet vállára vett s tova vitte stb. megismervén, seregébe vette föl; hol aztán a török elleni csatákban magát gyakran kitűntetvén, egész a hadvezérségig emelkedett. Ő közönségesen két karddal vivott. Bonfin Dec: IV. Lib. 2.

az illető országok örökösödési joga az özvegyekre szálljon. De a csehkirálytól már elébb megnyert Kázmér, leányait megtagadta, söt Mátyásnak moldvai háborúja miatt szemrehányásokat tett 1). Hírlék azután, hogy Kázmér segedelmet készül küldeni Podjebrádnak. Serege növesztéséről s kincstára jó karba állitásáról kelle ennél fogva Mátyásnak is gondoskodnia; és e végre hitta volt össze Pozsonyba az ország rendeit. Nyert is ezektől némi segedelmet a kincstáradó fölemelése, hihetőleg megkettőzése által 2). A birtoktalan nemesek azonban az adó alól, melly az 1467ki törvénykönyv által reájok is kiterjesztetett, fölmentettek. A többi, itt alkotott törvények a nemeseknek kihallgatás és itélet előtti elfogatását, a hadjáratok általi károk okozását stb. tiltják, s a nemességet, melly jobbágyait nagyobb adó alá vettetni engedte, a fölkelés terhétől egy évre fölmentették.

Mátyás ezután Spilberg ostromához tért vissza s azt 1469 elején megvévén, Csehországba kezdett nyomúlni; de utjában Villanovnál annyira bekeríttetett Podjebrád csele által, hogy csak hada nagy részének vesztével vághatta volna ki magát; fegyverszünetet eszközlött ki tehát ellenétől " melly alatt a békéről tanácskozások tartatnának. Ez alatt a fejedelmek magok is többször személyesen találkoztak. Podjebrád fiainak kizártával s a Kázmérral tett szerződések megmásításával Mátyásnak igérte Csehország örökségét, ha békét a pápától is eszközlend ki számára. Az ellenek olly barátságosan váltak el egymástól, hogy Podjebrád fiai őt biztosító levél nélkül Alamóczig kisérték. A pápai követ ingerlé itt Mátyást: fogná el a két herczeget; de ő boszusággal uta

1) Epist. Mathiae 3, 56.

2) Kovachich: Suppl. ad Vest. Com. 2, 196. A segély mennyisége nincs megírva, de a 14dik t. czikk felőle nem hágy ké. telkedni.

sítá el magától a méltatlan tanácsot 1). Mátyás, ugy látszik öszintén hajlott a békére; de a pápai követ erről semmit sem akart hallani, s a cseh kath. rendeket is, fölizgatta, hogy azt ellenzzék s Mátyást, nehogy Podjebrádtól egészen megnyeressék, egy alamóczi gyülésökön ismét cseh királylyá vá– lasszák. Mátyás ezután a békealkudozással felhagyott; Podjebrád pedig, Kázmért segélyre birandó, fiát, Ulászlót egy prágai gyülésen utódául választotta, s leányát neki eljegyezte 2). A háború tehát még 1469ben ismét megkezdetett s Mátyás Victorin herczeget megverte, elfogta s Visegrádra vítette: 3).

De sem a frigyes cseh rendek, sem az ifju király növekedő hatalmát féltékeny irigységgel néző császár nem adta meg a háború folytatására igért segedelmet, sőt Kázmérṛal Mátyás ellen titkon, de sikeretlenül, frigykötésről alkudozott; miért Mátyás rajta boszut állandó, az Osztrákországban kitört nyugtalanságokat alattomban ápolta *). Értesülvén azután, hogy Kázmér ez alatt nagy készületeket tesz Podjebrád segedelmére, az ország rendeit 1470 elején Budára gyüjtötte s tölök a háború folytatására ismét segedelmet kére 5). Voltak, kik a terhes, az országra semmi hasznot nem hajtó háború s adózás ellen szót emeltek; de Mátyás mind è mellett is kivitte, hogy a segedelem, s pedig minden eddiginél nagyobb, minden telektől egy arany (a rendes adó tehát ötszörösen) megajánltassék.

A császárrali viszályait még ezen országgyülés folytá–

1) Galeot. Mart. Mathias reg. egregie, sapienter dicta, facta stb. Cap. 1. 15.

2) Dlugoss Lib. 13, 544.

3) Bel Notit. Hung. nov. 1, 168.

4) Bonfin Dec. IV. Lib. 2.

3) Vest. Comit. 383.

ban megkisérlé Rozgonyi János követe által kiegyenlíteni. De mivel ez czélhoz nem érhetett, az országgyülés után személyesen meglátogatta a birodalmi rendekkel Bécsben tanácskozó császárt. Mind a kettőnek volt panasza; Fridrik vádolta a királyt, hogy az osztrák rendeket ellene felbujtotta s a törököknek Slavonián keresztüli becsapásaikat Stajerországba meg nem akadályozta; Mátyás ellenben a cseh háborúra igért segély megtagadását, s a Kázmérrali alkudozásokat vetette szemére. Béke föltételül Mátyás a császár leányát nöül s ennek jegyajándokául a még kezénél lévő magyar jószágokat, a magyar trónöröködésrőli lemondását és 80,000 aranyat, Baumkirchner számára pedig jószágainak, mellyeket lázongása miatt a császár elfoglalt, visszaadatását s azon felül kárpótlásul 40,000 aranyat kivánt. E föltételek a fösvény császárt annyira fölingerlették, hogy Mátyásnak még alacsony származását is szemére vetelte, sőt még élete ellen is cselt hányatott 1). Mátyás erre búcsuzatlanul hagyta el a várost, és seregét Sleziába vezette, hol Podjebrád a pártos nemesek jószágait pusztította. De ez elhatározó csatába bocsátkozni most is vonakodott, és csak apróbb ütközetek történtek. A pápa, hogy Mátyást a háború buzgóbb folytatására indítsa, hadvezéri kalapot, kardot s 18,000 aranyat küldött, cseh királylyá választatását pedig megerősítette. Más részről a lengyel királyt is arra birni törekedett, hogy leányát Mátyásnak nőül adja s vele frígyet kössön. De a pápai követnek ellene munkált az erről hamar értesült Fridrik; és részint ez, részint a lengyel királyné gögje, minél fogva az alacsonyabb származásu Mátyást vejének fogadni nem akarta, a közbejárást sikeretlenné tette. 2).

') Dlugosch Lib. 13.

*) Dlugosch: 464. Lib. 13.

Ez alatt Mátyást a császár és a lengyel király ellenséges indulata, a morva és sleziai kath. rendekkel elégületlensége és azon, noha még kétséges hír, hogy Magyarországban ellene titkon lázadás forrong, mind hajlandóbbá tették, felfogni a Podjebráddali békealkudozás megszakadt fonalát; minél fogva azután a következő békeföltételeket küldé Podjebrádnak: Csehországot holtig Podjebrád birja, utódául azonban még életében Mátyást választassa, ki azután Victorint fogságából kibocsátván, Slezia és Morva herczegévé nevezze; ha pedig Mátyás örökös nélkül halna meg, Csehország Podjebrád fiaira szálljon. Podjebrád s a tanácskozásra összegyűlt cseh rendek eleinte hajlandók voltak elfogadni a békeföltételeket; de a közbejött lengyel követek az egyességet meggátolták; Podjebrádnak pedig 1471diki tavaszelőn történt halála az egész ügynek más fordulatot adott. Mátyás megértvén ellene halálát, mellyet maga is megkönnyezett, tüstént követeket küldött a cseh rendek királyválasztó gyü– lésére, kiket azután maga is haddal követett. Mihelyt a király az országot elhagyta, a magyar elégületlenek titkos gyüléseket tartának s alattomban a cseh rendeket is megintették: óvakodnának olly királyt választani, ki önkényes uralkodása miatt saját országában is gyűlöltetik. Ez megkönnyíté a lengyel párt győzedelmét; királylyá Ulászló, Kázmér fia választatott, s Mátyás követei méltatlansággal illetve utasíttattak el. Haragjában Mátyás Csehország határait pusztította mi által azonban a kedélyeket magától még inkább elidegenítés Iglón az elébbi választatását megerősítő pápai oklevelet kihirdetteté. De Ulászló hadával mind e mellett is bement Csehországba s magát királylyá koronáztatta 1).

1) L. e háború leirását minden episodjaival, különféle kútfőkből összeállítva, Katonánál 15, 262. 429. 445. kövv.

- 405.