Lengyelország egykori egyesítésének, s a magyar hatalom eddig még mástalan nagyságának.

2.8. A királyság erősödése; s az ország hatalmának emelkedése, belintézkedések s külszerződések által.

Miután Károly a belzavarokat lecsöndesítette s Brebér Mladin bánt is, ki elbizakodván a családja által trónra segített király kegyében, a dalmát városokon zsarnokoskodott, 1322ben hivatalától megfosztotta s fogságba vetette 1), elkezdé szöni egyes fonalait azon hálónak, melly által befolyása idővel majdnem egész éjszakkeletre kiterjedt, s az Anjou házat Magyarországot világtörténeti fontosságuvá tette. Az Árpádok korszaka Magyarországban a nemzeti meghonosulás és fejlődés korszaka volt, mellyben az elébb kalandor nép a szilajság nyers kérgét magáról lassanként lehámozta, s az ázsiai vad törzsbe az europai polgáriság elemeit beoltotta. Nemzetünk története e korszak alatt jobbára a belállapotok körül forog, s a politicai viszonyok, mellyek által a külfölddel érintkezésbe jött, europai érdekűekké nem váltak; a belső küzdés, mellynek czélja az alkotmány kifejlése volt, nem engedett a magyaroknak időt, beavatkozni azon zajos ügyekbe, mellyek Europa piaczán megfordúltak. A királyok politicája egyedül nemzeti érdekekre volt irányozva, mert ezek a fejedelmi család érdekeivel soha sem ellenkeztek: a nemzet és fejedelem egészen egygyé olvadt volt, együtt emelkedett, együtt hanyatlott az idők viszontagságiban, s történetök elválaszthatlanul szoros összefüggésben áll. De Károlylyal a királyi ház története különválni kezd a nemzetétől, mi által az ország kül- és belviszonyai nagy fordulaton mentek által.

') Ú. o. 440.

1

Benn a nemzet és uralkodó érdekei megszűntek ugyanazok lenni, és Károly egész törekvését inkább a termékeny nejétől szaporodó családának emelése, mint az ország érdeke kezdé vezérleni. A külviszonyokban pedig ugyanezen okból az elébbi szerény visszavonultság s az egykedvű közönösség helyett mind az iránt, mi az országot közvetlen nem érdeklé, egy mindenbe avatkozó, gyakran tolakodó politicát kezde meg, mellynél fogva minden alkalmat megragadott, minden eszközt, pénz- és fegyvererőt mozgásba tett családja hatalmának megalapítására, s nagy diplomatiai ügyességgel kezdé készíteni s intézni azon emeltyüket, mellyek utóbb házát annyira felmagasztalták.

Károly, a császári koronára törekedett osztrák Fridrikkel még 1314ben kölcsönös védelmi frigyet kötött, és segélyt is nyert tőle Csák Máté ellen. A kölcsönt Károly 1322ben adta vissza, midőn Fridrik, a bajor Lajos ellencsászár ellen csatára kelt. Károly, több mint hat ezernyi, nagyobb részben kunokból szerkesztett, hadat küldött segedelmére 1). De Fridrik Mühldorfnál megveretett s testvérével, Henrikkel együtt elfogatott. Károly azonban frigyesét a szerencsétlenségben sem hagyta el. Mindenek elött János cseh királyt, volt sógorát, igyekvék elvonni Lajos pártjáról; mi végre vele 1323ban személyesen találkozott. Ennek közbevetése által Henriket nem sokára sikerült megszabadítnia; Fridrikért azonban még sokáig kelle folytatnia közbejárását.

Mig Károly e külügyekkel foglalkodott, saját tartományaiban több felől zavarok támadtak. Dalmátországban, hol a béke Mladin bán elfogatásával 1322ben kissé helyreállott,

') Katona: 4,438. Cod. Dipl. VIII, 2, 338. A kunok küliróktól még is pogányoknak neveztetnek s nagy kegyetlenségről vádoltatnak.

a következő évben Mladin testvére György gróf, a tengermelléki városokat ismét háborgatni kezdé 1). E zavargások, mellyeknek lecsillapítására Károly kétszer, de mindannyiszor sikeretlenül, küldött hadat, végre is a viszályokba belefáradt városoknak Velenczéhez lett elszakadásával végződtek 2). E közben az erdélyi szászok is, hihetőleg a kamrai nyereség czíme alatt ismeretes adó beszedésénél történt önkény miatt föllázadtak. A szászok seregét megverte s Henning ispánjokat megölte ugyan az ellenök küldött Tamás vajda az elégületlenség azonban, mellyet a győztes vajda zsarnoksága is növelt, mind addig nem szünt meg, míg Károly 1324ben a szászok régi szabadságát helyre nem állította, s őket a velök 1317ben kötött uj szerződés 3) megtartásáról nem biztosította.

1325ben végre sikerült Károlynak, közbejárása által frigyesét, az osztrák Fridriket fogságából kiszabadítani s az ellencsászárok közt békességet eszközleni. Ez által gondjainak egy részétől menekülvén, időt nyert, figyelmét gondosabban fordítani a belügyekre. Sok oldalú összeköttetései s családjának, melly már két fiúval, László és Károlylyal szaporodott, emelésére mindig szem előtt tartott terve tetemes költségeket okozott. E fölött egy jelentékenyebb hadra volt szüksége, mellyel diplomatiai munkálkodásainak nyomatékot adjon. A hosszas zavargások alatt mind a kettő: kincstár és hadügy, igen meggyöngült. Oka pedig mind a

') Katona: 8, 440. 495. 500. 578.

*) Lucius Lib. 4. Cap. 14.

3) E szerint Károly a szászok adóját 300 giráról 1200ra emelvén, őket minden más adózástól, a vámfizetéstől az egész országban s a határaikon kivüli táborozástól fölmentette. Cod, Dipl. VIII. 2, 57. Hasonló kiváltságok mellett emelte föl a szepesi szászok adóját 1312ben, 1400 girára. Cod. Diplom, VIII, 1, 435.-2, 161.

kettő hanyatlásának ugyanaz volt: a régi várrendszernek már az utólsó Árpádok s még inkább azoknak kihaltát követte fejetlenség alatti felbomlása, s a királyi és várjószágoknak részint ajándékozás, részint erőszakos foglalás által magán kezekbe lett jutása.

A kincstár érdekében az arany és ezüst bányákat mindjárt kormányának elejétől fogva szorgalmasabban kezdé ugyan míveltetni; de ez még korán sem volt elég a megszaporodott költségek fedezésére. Szükségein tehát, jobb eszközök híjában, II. Endre példájára, a pénznek évenként újért beváltása s ebből származott kamrai nyereség által akart segíteni. A sok bajjal járó fonák financzforrás azonban közelégületlenséget okozott, melly Erdélyben, mint látók, az élénk jogérzetű szászok közt lázadásban tört ki. Nem kevesebb panaszokra adott okot a papság adóztatása is. Az 1322ben tartott közönséges egyházi zsinat a papok jövedelmének tizedét, a törököktől a szent földön nyomott keresztények javára rendelte szedetni, s a pápai kamrába szállíttatni. Ennek beszedetését az országban annál készebb volt megengedni Károly, minthogy a tized harmada a királyi kincstárba folyt 1). Ezen kivül pedig még bizonyos ajándékokat is önkényesen szedett évenként a papságtól.

Czélszerűbbek voltak ezeknél Károly rendszabályai a felbomlott hadrendszer helyreállitására, mit mindjárt első kormány-éveiben egyik fő feladatául tüzött ki. E végre a várszolgákból idő folytával sokakat táborozó várnemesekké emelt 2); a táborozásra kötelezett népeket, például a Borostyán és Ujvár közti határőröket, kik a fejetlenség alatt

') Katona: 9, 36. 136, 237. Cod. Dipl. VIII, 6, 172.
*) Például: Jersei Bod fiait 1311ben. Cod. Dipl. VIII, 1, 396.

elszéledének, szolgálataikba visszahelyezte 1); a jászokat, kiket némelly hatalmas főnemesek a magok szolgálatára kényszerítének, felszabadította s a királyi sereg fegyverviselői közé visszasorozta 2); 1327ben pedig külön biztosokat nevezett ki az elidegenített várjószágok kinyomozására s viszszafoglalására 3). De a várintézet helyreállitását olly fokig, hogy arra bizton támaszkodhatott volna, a hajdani várjószágokat kezeikből kibocsátani épen nem hajlandó főnemesek ellentállása lehetetlenné tette. Más eszközöket kelle tehát megkisértnie. Mindenek előtt élénk lovagi szellemet s vetélkedést a fegyverszolgálatban igyekvék Károly fölkelteni a büszkeségre s pazar fényüzésre szintugy, mint bajnoki munkákra különben is hajlandó főnemességben. Olasz módra fényes czímereket, mik nálunk eddig kevéssé voltak szokásban *), kezde osztogatni 5); azután lovagi játékokat rendezett, mellyek iránt, hogy érdeket gerjesszen, ö maga is vívott a nemesekkel 6). A gazdagabb főnemesek már az utólsó Árpádok alatt is nagyobb számu vitézeket tartának váraikban 7); Károly, hogy ezeknek számát nevelje, azok

) Első nyoma a nemesi czímernek, mellyen a jelek is meghatározvák (mert határozatlanul már Anonymus is emlit Cap. 45. 48 stb.) tudtomra, Kun-László alatt fordul elő egy 1274ki oklevélben, mellyben Cháky Péterről iratik: „Ut leo fortissimus, cuins et indicia gessit in vexillo stb. Cod. Dipl. V, 2, 175. ) Katona 8, 535.

*) Egy illy lovagi játékban Károly Hunt-Pázmán Mihálynak három fogát kiütötte, miért őt ugyanannyi helységgel ajándékozta meg. Cod. Dipl. VIII, 2, 210.

7) Igy olvassuk egy 1307ki, Kakasnak, a Rikolf fiának javára kelt adománylevélben, hogy annak olly nagy hada volt, miképen belőle Szepesvár ostrománál harminczkét vitéze és két rokona esett el. Cod. Dipl. VIII, 5, 31.