mindinkább fenyegető török ellen bátorságba helyezze, a szultánnak titkon hűséget esküdött és Szendrőt a török seregnek elárulta 1); mire ez a tartomány nagy részét elfoglalta. Szilágyi épen idején érkezett, hogy legalább Nándorfehérvárt megoltalmazhassa. E foglalásokat Szilágyi a következő évben (1460) Bolgárországba intézett becsapásokkal akarta megboszúlni; sorsa azonban elérte őt: egy illy kalandján véletlenül megtámadtatván, elfogatott s Konstantinápolyban lefejeztetett 2).

Pius pápa a mantuai egyházi zsinatban minden törekvését arra fordította, hogy az europai keresztény fejedelmeket a török ellen hadmenetre bírja. Az innen várt nagyobb segedelem reményében halasztá el Mátyás a mind belebb kalandozó török megtámadását. De reményében megcsalatkozott 3). Az igért segély leginkább a Fridrikkeli viszályok elintézésétől függött, mik azonban, bár 1460-ban s a következő évben egymást érték a többnyire Podjebrád békebirósága alatt tartott alkudozások, békés véget nem nyerhettek *). Fridrik a koronáért 100 ezer aranyat s ezen kívül a magyar királyi czím megtartását, S az országban, Mátyás halála után, öröködési jógot s végre Soprony, Kőszeg, Kismarton, Rohoncz, Fraknó s több más városok s váraknak örökös birtokát követelte, mikre Mátyás reá nem állhatott. Sőt a császár Giskrát is, kit Mátyás Podjebrád, eszközlésére már a török ellen szolgálatába nyert volt, ismét felbujtotta. A király ezt megboszulandó, a császárral háborúskodó Osztrák Alberttel frigyet kötött s neki segédha

') Kaprinay: Hung. Dipl. 2, 538. Katona: 14, 277. 495. 2) Bonfin Dec. IV. Lib. 1.

3) Katona: 14, 815.

*) U. o. 351,

dat küldött 1). A császárnak egyenes, nagyobb erőveli megtámadását azonban folyton ellenzette a pápa (Fridriknek egykori titoknoka), kivel Mátyás, trónján még mind nem lévén a zavarok közt eléggé biztosítva, újjat húzni nem tartá tanácsosnak. Ennek intéseire azonban már Fridrik is hajlandóbbnak látszék az egyezésre, mi végből 1461 ben Györött egy évre ismét fegyverszünet köttetett, melly alatt az állandó béke valahára megalapítatnék 2). Vitéz püspök még ugyanazon évben meglátogatta Grätzben a császárt, és végre sikerült is neki a következő kedvezőbb föltételekre bírni: a korona és Sopron 60 ezer arany váltságbérért kiadassék; a király czímét Fridrik holtig bírja, ugy szinte a kezénél lévő magyar helyeket is, mik azonban halála után 40,000 aranyon kiváltassanak; ha Mátyás örökös nélkül halna el, az ország Fridrikre s fiaira szálljon; miről, hogy annál biztosabb legyen, Mátyás nejének, Katalinnak halála után második házasságra ne lépjen; a két fejedelem egymást minden háborúiban segítse, s végre, a császár a hozzá még mindig szító Giskrának eltávolítását az országból ki eszközölje. Mivel e föltételek közt többek ollyanok, mellyekben Mátyás az ország hozzájárulta nélkül meg nem egyezhetett, 1462 tavaszán Budára országgyülést hirdetett.

Mig Vitéz Grätzben alkudozott, Mátyás a csehek ellen Szapolyai István és Upor László vezérei által már az egész nyáron viselt háborút személyesen kezdé intézni 3). Részint e hadjárat szerencséje, minél fogva Sárost s több más várakat elfoglalt, részint s még inkább a császárrali egyezkedés sikert igérő menete, végre Giskrát is hajlandóvá

') Pray: Annal; 3, 262.

*) Katona: 14, 472.

*) U. o. 448. és Bonfin. Dec. III. Lib. 10,

tette a békére, mellynek megkötése végett aztán Mátyás Váozra még az országgyülés megnyitása előtt több egyházi s világi urat hitt meg 1). Mátyás itt Giskrát a főnemesek közé igtatta, és Sólymos s Lippa várakkal olly feltétel alatt ajándékozta meg, hogy ezután a király zsoldjában a török ellen harczoljon, a felvidéki várakat pedig általadja, mikért azonban neki még különösen 25 ezer aranyat fog fizetni 2). Giskrával az egyesség megköttetvén, a többi csehek és lengyelek is átadták bizonyos öszvegért a kezeiken volt várakat ),

E szerződés után a király fönemeseivel Budára ment, hová a rendek már mind számosabban gyülöngének, Az itt alkotott törvénykönyv, melly a rendek szíves készségét ifju derék királyuk iránt szépen bizonyítja, általában a királyi tekintély megerősitését fogta czélul; felhatalmazta a királyt, hogy az ország bel és külbékéjének fentartására nagyobb bűnösöket rendes törvénykezési időn kívül is idézhessen itélete elé, meghatározta a hűtlenségi vétséget s annak bünteté– sét és kijelelte az egyházi törvényszékek hatóságának határait. Ezeken kívül azonban még más nyomos ügyek is vétettek tárgyalás alá, nevezetesen: Vlád havasalföldi fejedelemmel a török ellen szorosabb frígy köttetett, Velenczével és Raguzával pedig ugyanazon ügyben alkudozás kezdetett, s mi legnyomosabb volt, a császárrali békeszerződés megerősíttetett. Terheseknek látszottak ugyan mind a királynak, mind a rendeknek Fridrik föltételei, de mivel a török folytonos kalandozásai s egy ujabb, nagyobb hadjáratra készültének hire, méltó aggodalmat támasztott, végre még is

1) Kalona: 14, 514.

2) Bonfin: Dec. III. Lib. 10. 3) Katona: 14, 323.

csak elfogadtattak 1). A koronáért járó váltságbér öszszegyűjtésére az urak önkénytes ajánlatokat tőnek, mit aztán a nemesség is követett; de megigérnie kellett Mátyásnak, hogy ezen adózásból a nemesség szabadalmaira káros következtetések nem vonatnak 2). A királyi városok e gyülésen képviselve nem lévén, a királytól tehetségök arányában adóztattak meg 3). Meghallgattattak e gyülésen Tomassevics István bosnya király követei is. Hütlensége s a törökkeli egyetértése miatt annyival inkább megfosztani szándékozott öt királyságától Mátyás, hogy Ujlakynak e királyságra biztosított reményét betölthesse De a megrettent fejedelem a pápához folyamodott pártfogásért s a római egyházba térését igérte. És a pápa követe által már a gyülés előtt megengesztelte a királyt, a rendeket pedig arra bírta, hogy a magát uj esküvel hűségre lekötő Istvánt fejedelemségében megerősítsék. Ujlakyt a király némi kárpótlásul már elébb tótországi bánná nevezte. Megerősíttetett végre e gyülésen a Giskrával minap Váczon kötött szerződés is. A többi, egyességre már szinte hajlandó csehek kielégitésére pedig az esztergomi érsek és Ország Mihály nádor küldettek ki. De a kincstárt a korona váltsága s a török háború készületei kimerítették; miért Mátyás, hogy a cseheknek a kinevezett megbizoltak által váraikért biztosított öszveget kifizethesse, kincstárnokától, Szapolyay Imrétől 16,000 aranyat kölcsönzött, mikért aztán őt és családját a szepesi örökös grófság címével s a kiváltott várak és városokkal ajándékozta meg *).

A hírek, hogy Mohammed szultán Szerbországot s talán magát Nándorfehérvárt is nagy haddal szándékozik megtá

1) Katona: 536.

2) U. o. 541.

3) U. o. 543.545.

*) Okl. Katonánál: 14, 523. Wagner Analecta Scep. 2, 106.

madni, ismét megújultak, miért Mátyás az országgyülés után hadi készületekkel foglalatoskodott. Mohammed seregét a Dunán valóban általvezette, de ez uttal nem Szerbországot, hanem Havasalföldet támadta meg; Vlad fejedelmet a Magyarországgal kötött szerződés miatt elűzte s helyette a pártfogásáért folyamodott Radult, amannak öcscsét emelte vajdává. Vlád Erdélyben találkozott a már segedelmére sietett Mátyással. De mihelyt a török had a tartományból visszavonult, megjelent nála számos bojárokkal Radul is, kik Vládot iszonyú kegyetlenségekről vádolták, mellyek által a népet magától annyira elidegenítette légyen, hogy az öt többé nem óhajtja befogadni. Hasonló panaszt hallott ellene Mátyás az erdélyiektől is; miért Radult fejedelemségében megerősítvén, Vládot fogolyként vitte Budára, hol az azután 14 évi börtönnel bünhödött kegyetlenségeiért 1). Hihetőleg még Erdélyben vette hírül Mátyás, hogy a szultán Havasalföldről visszatértében egy csapatot a Szeremség pusztítására küldött, mellyet azonban Zokoly Péter és Mihály, midőn a Száván martalékjával átkelendő vala, megtámadván, majdnem egészen megsemmített 2).

Alig érkezett Budára a király, midőn Tomassevicstől hiteles tudósítás érkezett, hogy a szultán őt az adó megtagadása miatt 1463ban nagy erővel szándékozik megtámadni. Mátyás e hírekre nem késett megtenni ellenkészületeit, s míg egy részről a pápát, Velenczét s más külhatalmakat segedelemért sürgetett 3), más részről, mivel ezekben nem sokat bízhatott, az ország haderejét igyekezett jó rendbe állítani. A nemesség fölkelése s a banderiumok fölállítása az

1) Katona; 14, 262. Engel. Gesch. der Walachey. 178.

2) Bonfin Dec. III. Lib. 10.

3) Oklev. Katonánál: 14, 570.