gyében háborgó pártosokat szándékozott megtörni, hol a hű szepesi szászokban legtöbb segedelmet remélt. Több apró csata után 1) Sárost kezdé ostromolni, hova Demeter, a Miklós fia, Trencsényi Máté egyik vezére s pártfele, zárkozott a királyi had közeledtének hírére. Máté azonban nagy sebességgel 1700 pánczélos lovagot küldött Nagy Aba vezérlete alatt a szorongatott vár védelmére. E had számát a hír nagyítva vitte Károlyhoz; miért, hogy a szinte pártos Kassát ostromló szepesi zászlóaljjal könnyebben egyesülhessen, Tarcza mentében a rozgonyi völgybe vonult. Ott termett kevés idő mulva, egyesített haddal, Máténak mind a két vezére, s a királyt harczra kényszeríték. Makacs volt ez, és öldöklő; már a királyi zászló is az ellenség kezébe került, míg végre a szepesi zászlóalj a csata sorsát eldöntötte. Csák vezérei s az Omode két fia elestek, hadok pedig felénél többel megfogyva, megfutamlott; Károly győzedelme tökéletes volt 2).

a

Máté csak meggyőzetett, de meg nem töretett e csatában. A következő évben, midőn Károlyt a szerbek és Velencze ellenséges mozgalmai hadának megosztására kényszerítették, Máté ismét támadólag kezde munkálkodni, Komáromot és Visegrádot 1313ban elfoglalta, s a Vágvölgyön és vidékén, mint elébb, ugy azután is, független fejedelmi hatalmat gyakorlott pénzt veretett, a népet önkénye szerint adóztatta, udvarát királyi módra főtisztekkel, nádorral, kincstárnokkal stb. látta el 3). Károly mind ezt kénytelen volt

1) L. ezeket Katonánál : 8, 242.

2) Ungr. Mag. 4, 353. Cod. Dipl. VIII, 5, 31. Thuróczy: Cap. 90. Wagner Analect. Scep. 1, 118.

3) Trencsin várát, hol udvarát tartotta, mesterségesen megerősítette, vidékét pedig terjedelmes vadas kertekkel s költséges vízvezetésekkel kiékesítette.

1

türni erőtlensége miatt. A régi hadrendszer, melly már az utólsó Árpádok alatt is meggyöngült volt, az Endre halálától fogva szünetlen dult zavarokban, majdnem végkép felbomlott; a várjobbágyok, kik az előtt a királyi had fő erejét alkották, részint már elébb az országos nemesek rendébe emeltettek, részint a főnemesek alá jutottak, a királyi bérbirtokokat, mellyekhez hadi szolgálat volt kapcsolva, az oligarchák nagy részben örök birtokokká változtatták, a királyi jószágokat s jövedelmet pedig a háborgások alatt lefoglalták. Illy állapotban a király jelentékenyebb hadat ki nem állíthatott, mellyel egy részről pártos alattvalóit engedelmességre, másról pedig a háborgó Brebér Mladint, s a dalmát városokra ahítozó Velenczét békére kényszeríthette volna. A pártosok ellen 1313dik s a következő évben, mind e mellett is több apró csatákat nyert ugyan, s az Omode fiait, a Chobánkákat és Feketéket, Zemplén, Abauj és Sáros vármegyékből kiűzte s jószágaiktól megfosztotta; de a velenczei háború szerencsétlenül folyt, és Zára a velenczei aranynyal megvesztegetett Mladin árulása következtében elfoglaltatott. Végre még a tatárok is nagy pusztításokat tettek az ország éjszakkeleti vidékén 2).

Illy körülmények közt örömmel fogadta Károly 1314ben a császári koronára vágyó osztrák Fridriktől ajánlott kölcsönös védelmi frigyet 3). Ennél fogva nem csak Csalóközt, a nem rég meghalt Agnes királyné, III. Endre özvegye, jegyajándokát visszanyerte, hanem a herczeg segedelmével Máté seregét 1315ben ismét megvervén, Komáromot s Visegrádot is elfoglalta "). Máté azonban mind e mellett

*) Ú o. 340. Komáromot aztán Károly még azon évben Tamás érseknek ajándékozta.

sem szűnt meg a fejedelmi hatalmat bitorlani, bár 1315 óla némi ideig nyugottabban viselte magát; sőt miután ez évben a cseh királytól is megveretett, kinek tartományait szinte háborgatta, magától Károlytól is kért ellene segedelmet 1); midőn pedig az tőle megtagadtatott, a papság, s a király egyéb híveinek jószágait ismét pusztítani kezdé 2). Ez alatt Károly, ugy látszik, megunva a zavarokat s elszomorodva tehetetlenségén, udvarát a háborgások színhelyétől távol eső Temesvárra tette át, a várost megerősítette, s unalmát ott lovagi játékokkal igyekvék elűzni. E munkátlan→ sága azonban igen bántotta a főpapságot, mellynek jószágait az egyházi átok miatt reá boszús Csák Máté, legsúlyosabban látogatta. A főpapság különben is haraguvék a királyra azon szerződés miatt, mellyet az 1317ben a pápával kötött, és szerinte neki nem csak a kinevezési jogot átengedte magának csak az ajánlást tartván hanem abban is megegyezett, hogy a megürült javadalmak jövedelmeinek felét, a pápa szedethesse 3). A főpapok ez okoknál fogva, 1318ban, mihelyt a királyhoz igen ragaszkodó Tamás érsek meghalt, Kalocsán zsinatot tartottak, s a papi jószág elfoglalói, jobbágyaik elnyomói ellen egymással frigyet kötöttek. Mivel pedig sérelmeiket csak a világi urak hozzájárultával reménylék orvosoltatni, a királyhoz követeket küldének, s őt egyházi átok fenyegetésével azon igéretre kényszerítették, hogy még azon évben országgyülést tartand. Ezen fölül a zágrábi püspököt titkon s más szín alatt Rómába küldötték, s a királyt ledérsége miatt, melly a szigorú erkölcsökhöz szokott ország

fen

1) Cod. Dipl. VIII, 1, 591.

2) Az 1318ki kalocsai zsinatból e miatt ujra átokkal sujtatott. Katona: 8, 360. Cod. Dipl. VIII, 2, 169.

3) Koller: Hist. Episcopat. Quinque Eccl. 2, 323. Katona: 8, 348. Cod. Dipl. í. h. 101.

ban botrányul szolgálna, a pápánál bevádolták. Az országgyülésnek, melly nyárelőben (1318) Rákoson valóban megtartatott 1), határzatiról semmit sem tudunk ugyan; de a pápától Károly még azon évben megfeddetett könnyelmű életeért 2). És volt is sikere a feddésnek: az ifju király Beatrixxal, VII. Henrik császár leányával s János, cseh király testvérével, még ugyanazon évben második házasságra lépett, s nejét meg is koronáztatta.

Ez évben végre megszabadult Károly legveszélyesb elJenétől is, Csák Mátétól, kit a népmonda szerint, egy iszonyu betegség: bőréből termett tetvek öltek meg.. Pártfelei közöl legtöbben, s ezek közt Zách Felician, Máté nádora is, hűséget esküdött Károlynak. Néhányan azonban, még azután is rablásokat üztek sziklaváraikból, s ostorai voltak a népnek és iparnak s csak 1324ben sikerült a királynak őket fészkeikből kikergetni 3).

Miután Mátéban, a belzajlongások és fejetlenség legerősebb támasza kidőlt, még a melléktartományok háborgásai nyugtalanították egy ideig Károly kormányát. Milutin Uroz, szerb fejedelem, a macsói bánságot Magyarországtól elszakasztotta. Károly 1318ban rokonával, Tarenti Filep albaniai királylyal, kinek tartományát Milutin szinte háborgatta, ellene frigyet kötölt s a következő évben őt két részről megtámadván, maga Macsót és Nándorfehérvárt el

') Suppl. ad. Vest. Com. 1, 266. Cod. Dipl. VIII, 2, 163. 168. 2) Katona: 8, 383. A királynak ezen ledér könnyelműsége sa hosszas zavargások, a papság erkölcseire is rontó hatást gyakorlának; s a pápa ezeknek megjavitását is sürgette az érsekekhez ezen évben irt leveleiben. Raynald. Nro. 13. An. 3. epist. 157. 671.

3) Cod. Diplom. VIII, 2, 50't.

foglalta, a Brebér Mladin és Pál grófok által pedig Bosnyába rontatott 1). E munkálatait azonban Károlynak félbeszakasztotta Németujvári Endre, ki, bizonytalan miért, föllázadt, s több osztrák urak segedelmével az ország határait pusztítolta. Károly tehát, megelégedvén azzal, hogy Milutin fenhatóságát elismerte s hűséget esküdött, seregét az alvidékről Endre ellen vezette s őt megvervén, jószágaitól megfosztotta 2).

1320ban lecsendesülvén valahára a belháborgások, azoknak következéseit, az eláradt törvény- és féktelenséget igyekvék a király megszüntetni, mi végre az ország külön vidékeire különösen megbizott birákat küldött szét, kik a rendetlenségeket megszüntetnék, kivált pedig az elfoglalt ki" rályi jószágokat kinyomoznák's visszafoglalnák 3). Ennek következtében egynémelly úr érdeke megsértetett, kik a bitorlott királyi javak visszaadására kényszeríttettek. Ezek közöl Moys Erdélyben, Pető Péter zempléni és ungi főispán pedig Magyarországban nyilván föllázadtak. Pető, miután segélyt Oroszországban hasztalan keresett, Moyssal egyesülvén, Erdélyben pusztítani kezdett, mignem Dózsa vajdától mind a kettő megveretett s jószágaitól megfosztatott “).

Ezen évben ülte meg Károly, kinek 1319ben második neje, a luxemburgi Beatrix is meghalt, harmadik házasságát Erzsébettel, Lokietek Ulászló, krakói és szirádiai herczeg leányával. E házasság által vettetett meg alapja Magyar- és

1) Katona: 8, ad Ann. 1319,

3) U. o. 8, 404. 416.

3) Igy Erdélyben, hol kivált eláradt a zavar és rendetlenség (1. Katona: 8, 436) Dózsát illy különös megbízással nevezte vajdává. Cod. Dipl. VIII, 2, 309.

4) Katona: 8, 431.