Az anyagi érdekek s azok kezelőinek, a városoknak, Zsigmond igen kedvezett, minek az 1405ki törvénykönyv és számos oklevelek, mellyekben a városoknak vagy kiváltságait szaporította, vagy más kedvezéseket adott, nyilvános tanui. Az árumegállító, s lerakó helyek jogainak egyedül a külföldi árukra szoritása által bilincseitől a belközlekedést felszabadította, mit azonban az oligarchia féktelenségei közt eláradt rablások sok vidékén meglankasztának. Zsigmond, mint említök, boszuból Velencze ellen, az átme→ neti s közvetítő kereskedésnek a keletre uj irányt szándékozott adni Magyarországon és Erdélyen keresztül, de a sokféle külföldi ügyekbe elszórottsága következtében elég i– deje, könnyelműsége s mindenbe kezdése mellett pedig elég ereje nem volt ezen, az országra kiszámíthatlan hasznot árasztandott terv kivitelére; söt miután a török a déli s keleti tartományokba mind belebb nyomúlt, a keleti kereskedés pedig lassankint a Jóremény fok felé kezdé irányát venni, a közvetítő kereskedés is meglankadt. Prágával, Nürnberggel, Bécscsel és Boroszlóval azonban - melly városok kereskedelmi szabadságait az országban Zsigmond megerősítette, élénk volt a nagy részben cserekereskedés. A gyártmányok még mind nem igen gyarapodtak. A lőpor és pusz kák készitésének kezdete honunkban Zsigmond végső kormányéveire esik 1). Az üvegablakok használata már közönséges lön. Zsigmond Francziaországból mintegy 200 különféle kézművest hozott. A szobrászat és föstészetnek gyöngé nyomaira akadunk, czéhök ezeknek is volt; foglalkodást nekik a király s az urak fényüzése adott 2).

1) Cornides Bredeczkynél Beitraege zur Topogr. des Königr. Ung. 4, 99.

1) L. e czimű munkámat: Ipar és kereskedés története. Történeti pályamunkák. 2, 284. 288.

A tudományokat Zsigmond kedvelte. Közmondása volt, hogy egy napon ezreket tehet vitézekké, de tanárt egész életében sem teremthet. De azok a tudósok, kik alatta leginkább a budai iskolában virágzottak, külföldiek voltak, s a nemzeti nevelés és a nép míveltsége általok mit sem nyert, söt inkább vesztett a nemzeti nyelvnek a nyilvános életből mindinkábbi kiszoríttatása által.

MÁSODIK CZIKK.

ALBERT KIRÁLY ORSZÁGLATA 1437-1439.

1. S. Királyválasztás. Budai zavargás. Albert esászárrá választatása,

Az Anjou nemzetség örökösödési joga minden szerződés nélkül mintegy hallgatva elismertetett a nemességtől; de Zsigmondra e kedvezés már ki nem terjesztetett, s mivel ő elmulasztotta e jogot Erzsébet leánya s általa Albert veje s ezek utódainak számára országgyülésileg megerősíttetni, azért, bár a főrendek Erzsébetnek a királyi székbe behelyeztetését még 1411ben, és ismét kevéssel Zsigmond halála után elfogadták, Albertnek még is választatnia kellett királylyá 1). Zsigmond országlatából tapasztalván az ország rendei, milly kárára van a hazának a király hosszas távolléte, Alberttel koronáztatása előtt megigértették, hogy idejét egészen a magyar érdekekre fordítandja s a császári koronát megegyezésök nélkül el nem vállalandja, azt igér

1) L. Erzsébet levelét Pray: Hist. R. H. 2, 287. Kovachich Vest. Com. 225. Suppl. ad Vest. 1, 470. Katona: 12, 821. 830.

vén viszont neki, hogy, ha ő Erzsébetnél elébb meghalna, az országot ez, és, ha leend, fiugyermeke birja örökségül 1). Albert ezután Erzsébettel s az ország rendeivel Budáról Fehérvárra utazott magát s nejét megkoronáztatni; mit azonban az esztergami érsek és veszprémi püspök közt a királyné koronázási joga fölött támadt vitály 2) egész az 1438ki év első napjáig elhalasztott.

Még a koronázás előtt, midőn Albert Zsigmond tetemeit, annak végrendelete szerint, Nagyváradon eltakarittatná, történt, hogy a budai városi német tanácsosok, kik Zsigmondtól inkább kegyeltetvén, a magyarokat a város kormányából s különösen a birói tisztségből — mi szabály szerint magyarok s németektől váltva viseltetett, — kizárni törekedtek, Ötvös János magyar tanácsost s a magyarok jogainak lelkes védőjét meggyilkolták s halt testét a Dunába vetették. A bűntett nem sokáig maradt titokban; Ötvös teste a viztől partra vettetvén, a várostól nem messze megtaláltatott, s midőn azon az erőszakos halálnak bizonyos nyomai látszatnának, azt pedig teljes joggal az öt már életében is sokfélekép üldözött német tiszttársainak lehetne csak tulajdonítani, a magyar polgárok tüstént ezek házaira törtek, azokat feldúlták s kirabolták 3).

Pár hónap mulva koronáztatása után Albert a német fejedelmektől császárrá választatott. Az uj méltóságot azonban, tett igéreteihez képest csak azután vállalta el, miután a baseli zsinat atyái által is megkért magyarok abban megegyeztek *). Zsigmond örökségéből még egyedül Csehor

1) Pray: i. h. 287.

2) Pray Hierarch. 1, 286. 3) Thuróczy: IV. Cap. 24. ') Windeck: Cap: 220.

szág birtoka nem volt biztosítva. A catholicus résztől Albert ott is elválasztatott ugyan királylyá, de a kelyhesek Podjebrad György vezérlete alatt Kázmért, a lengyel Ulászló testvérét hívták meg a királyi székre; s ámbár Albert magát nyárelőben nejével együtt megkoronáztatta, vetélytársa még sem akart igényeiről lemondani s a dolog fegyverre került; miután pedig Kázmér hada az országból kiűzetett, hosszasan tartó békealkudozások kezdettek meg 1).

2. S. Országgyülés. Törökháború. Albert ha

lála.

Mig az alkudozások Kázmérral folytak, Albert Csehország kormányát Cilley Ulrikra, majd, midőn ez maga is a királyi méltóságot igénylené, Rosenbergre bízván, 1439 elején Magyarországba visszatért, honnan hozzá fenyegető hírek érkezének. Murad szultán még 1438ban Erdélybe tört s miután Szebent nyolcz napig siker nélkül ostromlotta, a tartományt egy hónapnál tovább pusztíttatá s mintegy 70 ezer foglyot vitt magával rabszíjakon 2). Pár hónappal ezután eltelve gyanúval ipja, Brankovics György, szerb fejedelem ellen, őt magához hívatá; de Brankovics, sejtvén szándékát, Drinápoly helyett, miután Szendrőt védelmi állapotba helyezte s György fiára bízta, Lázár ifjabb fiával s kincseivel Magyarországba sietett s a királyt a török ellen háborúra ösztönözte. Albert, midőn erre Hunyady Jánostól, a nem rég kinevezett szörényi bántól is sürgettetnék, a hadmenet rendezésére Budára országgyülést hirdetett. Itt azonban nem csak a hadi készületek, hanem más, olly nagy érdekű

1) Katona: 12, 842.

2) Hammer: Gesch. des Osman. Reichs 1, 343. Katona: 12, 853.

tárgyak is kerültek szőnyegre s határoztattak meg, hogy az ekkor alkotott törvénykönyv egyike a legnyomosabbaknak alkotmányunk történetében. Föbb pontjai következők: a király leányait, ha lesznek, az ország rendei tanácsával házasítsa ki; s maga az országban lakjék; a nádor, kit eddig egyedül a király nevezett volt ki, miután a király s nemzet közt mintegy közbenjárói tisztet visel, ezután az egyházi s világi urak és nemesség által, de a király befolyásával választassék; a többi világi tisztségeket a király tetszése szerint osztogathatja, de csak belföldieknek, s ezek közöl is egyre egynél több hivatalt ne ruházzon; a külföldieket pedig minden országos és udvari tisztségektől elmozdítsa. Az ország védelme s határigazítás tárgyában mindig az ország rendeinek tanácsával éljen. A papságnak minden eddig törvénytelenül becsuszott adóztatását megszüntesse; a megürült püspökségeket minél elébb betöltse; világira egyházi tisztet s jószágot ne ruházzon; a papság a törvényszék előtt a ne-› mesekkel egyenlő legyen. Az érdemteljes nemeseknek a királyi kezekbe visszaesett nemesi jószágok nem pénzért, ha→ nem ingyen adassanak; a tizedtől minden nemes ment legyen; személye itélet előtt le ne tartóztassék; ha pedig joga valamelly birtokára nézve a királyi fiscustól megtámadtatnék, ez követeléseit be nem bizonyíthatván, büntetésül a jószág becsárának lefizetésére szoríttassék; birtokjogi pörökben a fiscusnak ezentul ne a birák, hanem a pörös felek közt legyen helye. A király a pénzügyet az ország rendei tanácsa nélkül ne változtassa; az esztergami érsek és a tárnok mester a pénzverdékben ellenőröket tartsanak; az adó a Lajos alatti lábra állíttassék vissza.

Ezen, az aristocratia túlnyomó hatalmát tanúsító törvényeken kivül, mellyeket Albert, egy részről a cseh és lengyel háborútól, más részről a töröktől fenyegettetvén, elfogadni s megerősíteni kényteleníttetett, az ország védel