folyton háborgatta. Miért a király, hogy többféle sérelmeit megboszulja, 1411 végén Ozorai Pipo (Filep) 1) temesi ispánt küldötte ki haddal a köztársaság istriai tartományaira. A hadvezér Friaul nagy részét még azon évben elfoglalta 2) s egész Trevisoig előre nyomúlt. A megrettent Velencze 23dik János pápa közbejárásáért folyamodott, kinek sürgetéseire azután mind Zsigmond, mind a signoria Romába küldötték a békéről alkudozandó követeiket. De Velencze a Zsigmond szabta föltételekre, mik szerint egyebek közt a köztársaságnak még a mult lázongások alatt Hranics Szandal bosnya vajdától 6000 aranyon eladott Osztrovicza vár visszaadását, hadi költség fejében hat százezer aranyat s a birtokukban hagyandott Jadráért, a magyar fenhatóság elismerése jeléül évenként egy skarláttal befedett fehér mént s egy sólymot követelt, reá nem állott. A békealkudozások 1412ben Budán Jagell király békebirósága alatt ujra megkezdettek. De mivel e közben a háború szerencsésen folyt, Frangepán Osztroviczát bevette, Ozorai Pipo pedig öt elfoglalt velenczei zászlót küldött Budára, Zsigmond nem csak elébbi követeléseinél megmaradt, hanem most már Jadrát is visszaadatni kivánta. A béke tehát létre nem jöhetett s Ozorai parancsot vön, a háborút folytatni. Még Budán voltak a velenczei követek, midőn Zsigmond a köztársaság konoksága miatti boszuságában a minap elfoglalt öt zászlót azoknak láttára az utczákon körülvontattatván, széttépette. Az illy érzékenyen megsértett büszke Signoria boszut esküdött; seregeit megszaporította és Ozorait megvesztegette; minek következetében a magyar had megveretett. A szerencsének e fordultával Steno Mihály doge Zsigmondnak egy igen éles

') Ezen olasz szerencsefit némelly emlékeink florenczi varga fiának, mások a strozzi nemesek sarjadékának, ismét mások törvénytelen származásúnak mondják.

2) L. az elfoglalt helyek névsorát Cod. Dipl. X, 5, 248..

hangú levelet küldött s érzékeny módon szemére vetette hálátlanságát a köztársaság iránt, mellynek -állítá - egykor szabadultát, sőt életét köszönheté 1). Zsigmond erre elhatározá, személyesen vezetni hadat a gőgös köztársaság ellen. Mivel pedig az épen akkor végződött három hónapi vendéglések kincstárát egészen kiürítették, a tizenhárom szepesi várost és három koronai uradalmat a lengyel királynak 740 ezer forinton elzálogosította 2). Személyes vezérlete által Zsigmond a szerencsét ismét kiragadta Velencze kezéből s Friaul és Istria egy részét elfoglalta. A megvesztegetett Pipó reábeszélései s császárrá koronáztatása idejének közelgése által azonban reábiratni engedte magát, hogy 1413 elején öt évre fegyverszünetet kössön, mellynek alapjául a status quo tétetett; hadi költségül pedig Velencze 200 ezer aranyat fizetett Zsigmondnak 3).

5. §. Zsigmond egyházi ügyekkel foglalkodása. Belháborgások. Török háború. Velenczéveli viszályok.

Zsigmondnak, mint császárnak, minden törekvései a Velenczével kötött fegyvernyugvás után azon egy czélra látszának irányozva lenni, hogy a 35 év óta tartott egyházszakadást megszüntesse s a Huss János és Prágai Jeromos által hirdetett uj tanokat kiirtsa. E végre, 1414ben magát császárrá koronáztatván, Kostnitzon nagy egyházi zsinatot tartatott *) s hogy az ellenpápákat méltóságaikróli lemon

1) Engel: 2, 272.

2) Katona: 12, 125. Cod. Dipl. X, 5, 297.

3) Pray: Annal. 2, 244. Katona: 12, 133. 147. *) Megjelent ezen Magyarországból hat főpap, öt apát, a m. egyetem két tanára, 10 főnemes s ezek közt: Cilley, Kanizsay,

dásra s az ujdon választott V Márton törvényszerű pápának elfogadására a nemzeteket reábirja, Spanyol-, Franczia-, Angolországba és Belgiumba költséges utazásokat tett, Magyarország kormányát távolléte alatt Borbála királynéra, Kanizsay János esztergami érsekre és Gara nádorra bízván 1).

Az oligarchia a királynak e hosszu, majdnem hat évi távolléte alatt ismét veszélyes háborgásokat támasztott. Alig utazott el Zsigmond, midőn Gara, Maróthy és Csupor Pál, kiket a király kevéssel elmente előtt a Szerbországot háborgatott török ellen küldött volt, az általok gyűlölt Hervóját megtámadták, Pozsegát s más várait elfoglalták. Hervója miután a királyhoz hasztalan folyamodott, s mint a sárkányrend vitéze a tagtársak itéletére is sikeretlenül hivatkozott, a török ölébe vetette magát; minek azután komolyabb háboru lön következése. Zsigmond Hervóját e miatt Spalatro herczegségétől s a sárkányrend czímétől megfosztotta 2), mire ez még boszusabb, török segedelemmel Bosnyaországra rontott s az ellene indult Gara Jánost, Maróthyt és Csuport megverte s elfogta; Csuport, ki őt egykor egy gyülekezetben gúnyból ökörbőgéssel üdvözlötte, ökörbörbe varatván vízbe vettette; a két másik fogoly később nagy öszvegen váltotta meg magát. A törökök ezután Bosnyaországnak több várait elfoglalták, ostromszerekkel titkon a Zsigmondra boszus Velenczétől is segíttetvén. Zsigmond ennek hirére Jagell lengyel király közbevetése által törekvék az ozmántól

Stibor, Ozoray, Széchy stb. számos nemes és városi követ. Magyarországra e zsinatnak azon külön következése volt, hogy 23dik János pápa a magyar egyházi tizedet egy külön brevében szabályozta. Katona: 12, 215. Cod. Dipl. X, 5, 748. 1) E munkálkodásait Zsigmond maga hosszan leirja egy 1416ban költ oklevelében. Cod. Diplom. X, 5, 652.

2) Katona: 12, 153.

fegyverszünetet eszközleni; de Mohammed szultán, bár Jagelltől háborúval fenyegettetett, erre mit sem ügyelt s foglalásait Bosnyában azután is folytatta. Ez alatt Magyarországban is mindenfelé eláradt a rend- és törvénytelenség. Borbála királyné a kormány helyett tiltott szerelmeknek áldozta idejét.

Hat évi távollét után 1419-ben végre hazatére Zsigmond, s miután a királyi nevet megbecstelenített Borbálát Nagyváradon becsukatta s az anyját önkényt követett Erzsébettel együtt három negyed évig mindenféle nélkülözésekkel sanyargattatá, gondjait kivált az országhoz mind közelebb nyomult ozman visszaüzésére forditotta. E végre még ugyan azon évben egy erős hadat vezetett Bolgárországba. A szcrencse kedvező volt, a török egy véres csatában legyőzetett s Bolgár és Szerbországból visszanyomatott 1). A rablani vágyó ozmánt azonban illy veszteségek nem igen ijeszték el a pusztitó kalandok folytatásától, hogy tehát Zsigmond legalább némi időre biztositsa tölök tartományait, az ázóvi tenger és Euphrates körül tanyázott vándor néptörzsököket igyekezelt követei által ellenök fölingerleni 2). Czélját azonban nem érte; s mig ő a következett években a Huss követői ellen Csehországban sikeretlenül harczolt, az ozmanok Erdélyt, a macsói és temesi bánságot több ízben rabolva pusztították, mig végre 1421ben sikerült a belzavargásokkal elfoglalt Murad Zultánt öt évi fegyverszünetre birnia. - Zsigmond Erzsébet leányának nászát Albert osztrák herczeggel ugyanezen évben nagy pompával megtartotta.

A hussiták ez alatt mind veszélyesbekké lőnek, s bár ezután több évig minden erejét ellenök fordította s Ma

gyar-, mint Németországból roppant hadakat vezetett ellenök, fegyvere még is többnyire szerencsétlen volt s mind addig le sem győzhette a maroknyi, de az erkölcsi erő hatalma által bámulatos kitartásra edzett népet, mig nem az magában meghasonlott s magát önmaga ki nem irtotta.

E hosszas, szerencsétlenül folyt háborúról, a nélkül azonban, hogy azt bevégezte volna, csak 1426ban kezdé figyelmét ismét komolyabban fordítani az aldunai tartományokra, hol a törökök, a fegyverszünet ideje lejárván, ismét kalandozának s Dán vajdát Havasalföldről elűzték. Dán Zsigmondhoz folyamodott segedelmért, s még a király udvarában vala, midőn Lazarevics István, szerb fejedelem, unokájával, Brankovics Györgygyel számos bojárok kiséretében szinte megjelent. A vén Lazarevics unokája sorsát a mind belebb nyomuló török ellen még életében biztosítani ohajtván, a királylyal s magyar förendekkel olly értelmű szerződést kö– tött, hogy egy részről Brankovics György Magyarország fönemesévé, s mint illyen az országtanács tagjává avattassék, Szerbország neki s férfi utódainak a magyar fenhatóság alatt biztosítassék, s annak megtartásában a török ellen magyar erővel segíttessék; más részről a szerb fejedelem Zsigmondnak bojáraival együtt hűséget esküvén, némelly, Magyarországra nézve igen nyomos és attól csak nem rég elszakadt várakat: Nándorfehérvárt, Macsót, Galambóczot stb. magyar kormány alá visszaadja, s az anyaországot minden háborúiban egész haderejével segítendi; végre ha György családja kihal, a tartomány magyar rendelkezés alá essék 1).

Ezen, az országra hasznos szerződés megkötése után Zsigmond hadat gyüjtött, Dánnak tartományába visszahelye

1) Engel Gesch. des Ungr. Reichs. III, 369.