VI

MÁSODIK RÉSZ.

A magyarok az Árpád házból származott királyok alatt. 1000–1301,

ELSŐ FEJEZET.

A német befolyás s ettől föltételezett kereszténység terjedésének s a tron miatti harczoknak korszaka. 1000-1114.

3. §. II. Gejza 1141-1161

4. §. III. István. II. László. IV. István 1161-1173

5. §. III. Béla 1173-1196

VII

Lap.

102

107

112

6. §. Imre és III. László 1196–1.2.2.0.5.............................................. 117

ELSŐ SZAKASZ.

A MAGYAROK TÖRTÉNETE
AZ ÁRPÁDHÁZ URALKODÁSA ALATT.

(894-1301.)

ELSŐ RÉSZ.

A beköltözött s országot alkotott magyarok, vezéreik alatt. (894-1000.)

ELSÓ CZIKK.

A MAGYAROK VISZONTAGSÁGAI
PANNONIÁBA KÖLTÖZÉSŐK ELŐTT.

1. §. Eredetök s legrégibb történeteik.

Azon nagy népviharnak, melly a negyedik század második felétől kezdve, Azsia és Europa térein több századon keresztül zajlongott, egyik hulláma volt a magyar nép. Ez volt a nagy népvándorlatok korszakában az utolsó azon csapatok közől, mellyek Azsiából Europába költözvén, s itt állandóan megtelepülvén, idővel az europai nagy országrendszerbe beszövött álladalmat alkotának.

A magyarok eredete s első viszontagságai, mint kö→ zönségesen minden népéi, ösmeretlenek; söt későbbi törté

netök is, egész utolsó vándorlásokig, olly homályos és bizonytalan, hogy azt majdnem minden történetiró más és máskép adja elő 1). Legtöbbek véleménye szerint a magyar, török vagy szittya népfaj, s Azsia belsejéből a Caspi tenger keleti vidékéről, India és Perzsia szomszédságából, veszi származását. A különböző vélemények közt annyi bizonyos, hogy miután a népvándorlatok viharában ősi honából kiköltözött, lakját majd önszántából, majd más, hatalmasb népektől nyomattatván, többször változtatta s több ágakra szakadt. Egyik, kisebb rész ősi honából kivándorolván, először is a Terek és Kuma folyamok közt, a Kaukáz hegység tövében, a bessenyők és úzok szomszédságában települt le 2). A Kuma balpartján egy általok elfoglalt s rólok Madshárnak vagy Magyarnak nevezett nagy város romjai mind máig fenállanak. Ezen ág azonban később, hihetőleg a Kuma folyamról kumánok- vagy kúnoknak neveztetvén, eredetét adá azon magyar kúnoknak, kik később Kiewnél eleinkkel ismét egyesültenek.

2. S. Első vándorlásaik.

A másik, nagyobb rész, ősi honából éjszaknak vándorolván, eleinte az Irtis, később a Volga, máskép Atel folyam s Ural hegység vidékén, Baskir tartományban tanyá

') Első forrásokul szolgálnak a Stritter gyüjteményében kiadott görög irók: VI. Leo, a bölcs, Constantinus Porphyrogeneta, Theophilactus stb; a honiak: Béla király (valószínűleg IIIdik) névtelen jegyzőjének, Kézay- és Thuróczynak évkönyvei; a németek közöl leginkább: Luitprand, Regino, Freisingeni Otto stb. évkönyvei.

2) Constant. Porph. De administr. imperii Cap. 37 ap. Stritter Tom. III. P. II. p. 797. Lásd: Fessler: Geschichte der Ungern und ihrer Landsassen 1, 220 kövv. Engel: Geschichte des Ungrischen Reichs 1, 54 sth.