Oldalképek
PDF
ePub

elfogadta, s nejével s két fiával Magyarországba költözött, s az ország harmad részét majdnem független kormányhatalommal átvette. E megosztás, mit később az árpádi királyok több ízben követtek, számtalan belvillongásoknak lőn forrása, s egyik fő oka annak, hogy a királyi hatalom eléggé meg nem erősödhetett.

A háborúskodás Németországgal 1050-ben, Haimburg határszéli vár körül, mellynek a németek általi megerősítését Andor meggátolni akará, apróbb csatákkal s beütésekkel kezdődött. 1051-ben pedig maga Henrik kettős sereggel jelent meg az ország határain ; mellyek egyikét Bretiszló cseh fejedelemmel a Duna bal partján indítá meg, másikát maga a jobb parton vezérlette; Gebhard, regensburgi püspök pedig a Dunán, élelemszerekkel terhelt hajókon bocsátkozék az országba. Breliszló egész a Garamig ellentállás nélkül nyomúlt előre. De a császár, miután nagy ellentállásra talált, és sem az eleséges hajókhoz nem férhetett, sem a vidéken, merre vonult, s honnét Béla az eleségül szolgálhatókat elviteté vagy fölégetteté, élelmet nem talált, éhségtől kínzott seregével, egy a Vértes hegyeknél ') szenvedett nevezetes veszteség után nagy bajjal honába visszament. Gebhard püspök Bélától kijátszatván ?), hajóit elpusztította, s még a császár előtt haza futott.

') Thuróczy szerint II. Cap. 43. e hegyláncz ekkor nyerte

Vértes nevét, azon sok német vért vagy paizstól, mellyeket a

megvert ellenség, hogy futását könnyítse, itt elhányt. *) Gebhardnak a császárhoz uj parancsokért küldött futára elfo

gatván, Béla egy magyarországi német által azt izente vissza a császár nevében, hogy miután öt sürgetős ügyek visszahívják, Gebhard is sietve hagyja el az ellenséges országot. Thuróczy i. h. - Herman. Contr. ad hunc an. - Katona: H. C. 2, 54, kövv.

Szött,

yhai kik lőn me

nburg

erösieütéS seBremeg, genshajóramig nagy

Endre e diadal után is kész még az említett, reá nézve terhes, föltételek alatt békét kötni, nem csak Henrikhez követeket küldött, hanem a pápa közbenjárásaért is folyamodott. A császár azonban sem a követekre, sem a hozzá utazott Leo pápa személyes közbevetésére nem hajtott, s szégyen és bosszutól égve, 1052-ben, seregeit ismét az országba öntötte , s Pozsonyt ostrom alá vetette. Szerencséje azonban ez uttal sem volt kedvezőbb. Mert miután a Dunán lebocsátott eleséges hajóit egy Zothmud, mások szerint Kund nevű ügyes buvár kifúrta s elsülyesztette, Henrik ehségtől s ellenségtől nyomattatván, két hónapi sikeretlen ostrom után dicstelenül honába térni kényszeríttetett. A béke azonban a pápa ujabb sürgetéseire csak 1053-ban köttetett meg ; mi szerint a Lajtán tuli tartomány Henrik birtokában hagyatott ugyan, de a császárnak Magyarország feletti minden igényelt föuri joga megsemmisíttetett 1). Endre hálául a németeken vett győzedelmért Tihanyban a sz. Benedek szerzeteseinek kolostort építetett.

n fér

az e

et nem nél

onába hajóit

De a béke áldásait nem sokáig éldelhette az ország; a külháborút belvillongások válták föl, mikre Endre maga adott volt okot. Endre, időközben (1052-ben) fia születvén , Bélának a trónörökség iránt tett igéreteit visszahúzta, és Salamon fiát, miután neki III. Henrik császár Judith leányát is eljegyezte, hét éves korában megkoronáztatta.

nyerte eket a

Béla, ámbár a koronázás alatt, midőn egyéb szertartások közt e szavak énekeltetnének : „Légy ura a te vereidnek" bosszuságát el nem titkolhatta , nem szegült ellene a király akaratának. De az udvari hizelgők nem sokára elhinték magvát a testvéri gyülölségnek és viszálykodásnak

a elfovissza isszazágot. H.C.

?) Wibertus: Biogr. Leonis ap. Katona : H. C. 2, 72.

Endre - mi a gyönge, gyáva lelküeknél közönséges — teli gyanúval testvére ellen, kinek ereje tartá fen eddig is királyi székét, udvaronczainak ingerléseire hinni kezdé, hogy míg Béla él, fiának sorsa mind addig nincs biztosítva , s ez okból a herczeg indulatát végpróbára vetendő, öt 1058– ban Várkonyba magához hívatá. Endre nyugágyon fekve, lábainál koronával és karddal, a királyság s vezérség jelképeivel fogadá Bélát; s előadván, mikép az ország java kivánná, hogy a kölcsönös feszültségnek vége szakasztassék s a trónkövetkezés elhatároztassék , szabadságot ada neki, tetszése szerint koronát vagy kardot, királyságot vagy vezérséget választani , s igéré, hogy mit választand, annak birtokában hagyja. Azonban Vid és Ernei udvarnokinak már előbb parancsul adta volt, hogy Bélát, ha választása a koronára esik, tüstént legyilkolják. Béla , Miklós ispán a terembe léptekor e kevés szóval: „ha életed kedves, a kardot válaszd", a veszélyre figyelmessé tön, a koronát Salamonnak hagyva, a kardhoz nyúlt. Endre örömében őt megölelé, de Béla a megsértett szív keserűségével távozolt az udvarból, s midőn a szándékát sejtő király életének uj tőröket hányna, családjával együtt Lengyelországba futott, eltökélve, megbosszúlni bátyjának méltatlan cseleit.

[ocr errors]
[ocr errors]

Endre a háborút elkerülhetlennek látván, Németországból segedelmet kére, s mintha vesztét előérzette volna fiát s nejét is oda küldé a háború bizonytalan kimenete elől. Mitől Endre félt, csak hamar beteljesedett: Béla 1060ban Boleszló lengyel király kiséretében az országba viszszajött, s miután hada még számos magyar vilézekkel szaporodott, Andornak magyar-német seregét a Tiszánál megverte. A szerencsétlen király, 'némellyek szerint futtában az elvesztett csata után lováról lebukván, agyon gázoltatott, mások szerint Mosonynál elfogatván, Zirczen kevés

[ocr errors]

idő múlva meghalt, s a tőle épitett tihanyi monostorban eltemeltetett ').

5. S. I. Béla király. 1061-1063.

5 – teli g is kié, hogy sítva, s t 1058

fekve, ség jelcág java Kasztasgot ada ilyságot asztand, dvarno

ha váéla, kit ha éleessé tön, Endre

Béla diadalmas hadától még a harcztéren királlyá kikiáltatott, s a harcz után Boleszló lengyel király kiséretében Székesfehérvárra ment s ott magát megkoronáztatta.

keserűát sejtő ilt Lenak mél

Az ország a huszonhárom év óta majdnem szünetlen dúló harczok s belvillongások zajában szörnyű rendetlenségbe sülyedt volt: az Istvántól felállított polgári szerkezet s kormányrend s evvel együtt a királyi tekintély lerontva, a , kereszténység, kivált az 1046ki lázadás óta, igen meggyöngítve, a pogányság uj erőre éledve, az egész ország elerőtlenedve vala. Béla érzette hívatása nyomosságát, s nagy buzgalommal és okossággal fogott a nagy munkához, melly által országának a rendet, nyugodalmat s jólétet, magának a királyi széket biztosítsa. E végre mindjárt kormánya elején közbocsánatot hirdetett, a Németországból hazájokba s engedelmességre visszatérteket vagyonaikba s tiszteikbe viszszahelyezte; a Salamonnal még kün tartózkodók rokonait s javait pedig ótalma alá vette; s a Péter korából fenmaradt törvénytelen adózásokat ellörlötte. Miután pedig ekként a polgári háború okozta zavart kiegyenlítette, s a szíveket okos engedékenysége s nagylelküsége által megnyerte, az ország állapotának gyökeres javítására Fehérvárra országgyülést hirdetett, mellyre, hogy az alkotandó törvények a nép körébe könnyebben eljussanak, minden helységből, mások szerint csak varmegyéből, két kövelet megjelenni farancsolt.

[blocks in formation]

) Thuróczy 11, Cap. 14.

Katona : H. C. 2, 139

152.

[ocr errors][merged small][ocr errors][merged small][ocr errors][ocr errors]

Azonban az üdvös rendelet majdnem átkot szülemlett; mi, ha Béla bölcsesége s rendületlen szilárdsága rögtön nem segit, az országot szörnyű veszélybe döntheti. Az országgyülés kitüzött napjára a meghivottakon kivül roppant sokaság jelent meg s ütött tábort Fehérvár körül, melly Vatha fiától, a számos jósnőiről s konok pogány indulatáról elhírhedt János- és czinkosaitól lázító beszédekkel felbujtatván, iszonyú lárma közt kivánta a pogányság visszaállítását, s engedelmet sürgetett a papokat s tizedszedőket legyilkolni, a templomokat szétrombolni, a kereszteket és ha- . rangokat szertezúzni. A király szelid intéseire fenyegetés lőn a válasz; mire Béla, látván, hogy a felbőszült tömegen ész és tekintély nem fog, meggondolásra s tanácskozásra három napot kért, s hiveivel a várba zárkózott. „És a lázadó nép vezérei, az állványokról, mellyeket nekik, hogy jobban hallassanak, emeltek volt, gonosz beszédeket hirdetének a hit ellen, a nép pedig ujjongva nyilvánítá tetszését." A határidő eltelt, s a lázongók még iszonyúbb fenyegetések közt ujíták meg kivánságokat; a püspökök s rendek már remegni kezdének, midőn a király a szomszéd várakból s megyékből az alatt összegyüjtött s a lázongók mögé rejtett hadi csapatokat adott jel által a dühöngő népre rohanni parancsolván, azt, noha nem csekély vérontással széllyel verte, az elfogottakat István törvénye szerint szolgasággal, a fő czinkosokat pedig, s ezek közt Jánost, Vatha fiát, jósnőivel együtt, halállal bűnhesztette. A lázadás azonban s a kereszténység gyülölete sokkal terjedtebb volt a hazában, mintsem azt egy csapással kiirtani lehetett volna; s csak miután Béla a nyugtalanabb megyéket személyesen meglátogatta, sikerült a békét s a kereszténységet helyre állítani ). Ez volt a pogányság utolsó jelentékenyebb, nyilvános harcza a

[ocr errors][merged small][ocr errors][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small]

) Thuróczy Cap. 46. Chron. Bud. 116.

« ElőzőTovább »